Trump drámai pillanatot választott külpolitikai stábja teljes átrendezésére

Donald Trump kedden kirúgta a külügyminiszterét. Ez annyiban várható volt, hogy Trump már hónapok óta alig titkolja elégedetlenségét Rex Tillersonnal, aki szerinte túlontúl is a republikánus elithez kötődik, akiket Trump nem tekint igazi szövetségeseinek. A kirúgás módja és időzítése mégis sajátossá teszi döntését.

Trump ugyanis a Twitterén jelentette be ezt a személyi döntését, ami tőle ugyan nem szokatlan, a legfontosabb kormánytisztviselők leváltását mégis más körülmények közt szokás bejelenteni. Az időzítés meg azért sajátos, mert éppen helyzet van. Nagy-Britannia, az Egyesült Államok legközelebbi szövetségese - amivel hírszerzési területen rendkívül szoros az együttműködés - éppen komoly összefeszülésben van Oroszországgal. Theresa May brit kormányfő egyértelműen Oroszországot tette felelőssé a Nagy-Britanniában élő orosz exkém, Szergej Szkripal megmérgezéséért, és ultimátumot intézett Putyinhoz, akitől kedd éjfélig vár választ.

Másrészt Trump a múlt héten belement abba, hogy személyesen találkozzon Kim Dzsongun észak-koreai elnökkel. A találkozóra elvben már májusban sor kerülhet. Az egyik olvasat szerint Trump épp ezért rúgta ki most Tillersont, hogy annak a tárgyalásnak már új stábjával futhasson neki.

Trump Tillerson helyére Mike Pompeót, a CIA igazgatóját nevezte ki. Pompeo politikai kinevezett volt a CIA élén, előtte republikánus képviselő volt. Előző diplomáciai tapasztalatai nincsenek, katonai és nemzetbiztonsági tapasztalatai viszont vannak - West Pointban végzett tisztként tovább erősíti a katonai vonalat Trump nemzetbiztonsági és külpolitikai stábjában. Pompeo egy másik vonalat is erősít, a hitbuzgó evangéliumi protestánsokét: ő is rendszeres résztvevője a már-már fanatikusan vallásos Mike Pence fehér házi imakörének.

A döntés annyiban sajátos, hogy így a külügyminisztérium mellett a CIA-ban is vezetőváltás történt. Az utóbbinál az átmenetet könnyítheti, hogy Pompeo helyére Gina Haspelt, a CIA eddigi igazgatóhelyettesét nevezte ki. Haspel igazi karrierkém, több mint harminc évet húzott le az ügynökségnél. Aki pedig ennyi időt eltölt az amerikai hírszerzésnél, pláne annak legtitkosabb részlegénél, a hagyományos értelemben vett kémkedést végző műveleti parancsnokságnál, aminek első női vezetője is volt, annak a szekrényéből potyoghatnak ki csontvázak. Haspeléből már potyogtak ki, igazgatóhelyettesi kinevezésekor került nyilvánosságra, hogy ő volt a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után létrehozott titkos CIA-börtönök közül az első, egy thaiföldi telep parancsnoka.

Ezeket a börtönöket azért hozták létre, hogy az amerikai joghatóságon kívül eső területeken hallgathassák ki foglyaikat, akikre így nem vonatkoztak az amerikai szabályok. Vagyis így volt jogi lehetőségük a kínzásokra, amitől Haspel nem is riadt vissza.