Lázár János szelfivideóval jelentkezik Bécsből, Kósa Lajos ezermilliárdokkal üzletel Csengeren. Ha azt gondoltad, a kettő között nincs összefüggés, vagy hogy a magyar politikai élet Simicska kottájából játszik, nagyot tévedtél. Ami a szemünk előtt van kibontakozóban, az egy minden eddiginél nagyobb szabású, forradalmian új, országhatárokon átívelő operettprojekt, amely új jelentéssel fogja felruházni az „operettország” kifejezést. 

A magyar politikai élet valójában nem Simicska Lajos, hanem Kálmán Imre kottájából játszik. A Marica grófnő harmadik felvonásának nevezetes tercettjében („Ringó vállú csengeri violám”) a második strófa így kezdődik, előadja Lázár János:

Hogyha elmész a városba, furcsát látsz ott lelkem
Foxot járnak, bostont járnak, szűk szoknya nem lebben.

A versszak így folytatódik, előadja Kósa Lajos:

Ám Csengerben ismeretlen a pukkanós pezsgő,
Túrós csusza meg pörköltszaft, attól esik jól a rezgő.

Nem vagyok elég járatos a Kálmán-filológiában, hogy választ adjak a kérdésre, Csenger miként került bele az eredetileg németül bemutatott Marica grófnő szövegébe – az ősbemutatót 1924. február 24-én tartották Bécsben (Bécsben!) –, mert az eredetiben az „Ám Csengerben ismeretlen a pukkanós pezsgő” sor így hangzik: „In der Czarda gibt es keinen Fiv’o’cloc um sechse”. Semmi értelme, viszont remekül hangzik. 

Persze most nem a filológia az érdekes, hanem a politikai színház posztmodern fordulatát ígérő nagyszabású terv, amely csattanós választ ad arra a kérdésre is, hogy az operett műfaját vajon valóban komolytalannak kell-e tartanunk. Ady Endre szerint például egyáltalán nem. A Nagyváradi Napló 1903. május 10-i számában így érvelt: „Az operett voltaképpen a legkomolyabb színpadi műfaj, a legszebb és legszabadabb, mellyel királyokat üthetünk veszedelem nélkül nyakon, s mely tartalmas, ötletes, újítni vágyó lelkekben születve, többet rombolhat e korhadt világból s jobban készítheti a jövendő jobbat – öt parlamenti obstrukciónál…”

Várjuk a folytatást. Soros Györgyre való tekintettel nyilvánvalóan része lesz az operettprojektnek a Cirkuszhercegnő is, amelyből megtudhatjuk, hogy „Nem ismer tréfát a huszár, / a lány elől nem retirál, nem töpreng és nem spekulál”. De a „Cintányéros cudar világ”, a „Jobb kezem a bal kezében” vagy a „Te rongyos élet” aktuálpolitikai értelmezése sem fog nehézségeket okozni. 

Most pedig hallgassunk zenét! A második versszak 1:02-nél indul.

A cikket Fazekas Gergely írta, köszönet az ötletért Józsa Botondnak. A címlapkép a Csokonai Színház Marica grófnő előadásához készült.