A kis pártokra adott szavazat is igazán sokat érhet

2018 március 27., kedd 4:02
640

Az ellenzéki oldalon az összefogás hiányánál tán csak az elvesztegetett szavazattól rettegnek jobban. Az elmélet szerint olyan pártra szavazni, aminek kérdéses a bejutása, nagy kockázat, mert ha tényleg nem jut be a párt, amire a szavazat ment, az a szavazat semmit sem ér.

Bár a végkövetkeztetés, mármint az, hogy egy nem bejutó pártra adott szavazat elveszett, vitathatatlanul igaz, ám a listás mandátumok számításának logikája alapján ez vállalható kockázatnak tűnik, ha azt is figyelembe vesszük, hogy milyen nyereséggel jár, ha egy, a bejutás határán billegő kis párt mégis bejutna a parlamentbe.

Számításaimhoz az Átlátszó és a Political Capital mandátumkalkulátorát és a Medián közvélemény-kutató legfrissebb, márciusi felmérését vettem alapul. A közvélemény-kutató adataitól a lehetséges forgatókönyvek felvázolásakor természetesen némileg el kellett térjek, és a március elején felvett kutatás eredményeinél magasabb, a becsült hatvan százalékoshoz képest a valószínűbbnek tűnő 70 százalékos részvétellel számoltam. Egyrészt azért, mert valószínűbbnek tűnik, hogy a mértnél nagyobb lesz a választói aktivitás, másrészt mert a még bizonytalanok körében jóval nagyobb tartalékai vannak a baloldali ellenzék pártjainak, így nyugodtabb szívvel kerekítettem lefelé a Fidesz várható listás szavazatarányát.

Nézzük a számokat!

A Medián márciusi, a pártot választó biztos szavazók körében mért adatai alapján

  • a Fidesz 48;
  • a Jobbik 17;
  • az MSZP-P 13
  • a DK 9
  • az LMP 6

listás mandátumot szerezhet.

Ha ugyanakkora, 60 százalékos részvétel mellett úgy számolunk, hogy az Együtt és a Momentum, két, a parlamenti küszöb alá mért párt is 4-4 százalékot szerez a listán, tehát pont nem jut még be, de a lehető legtöbb szavazatot viszi el, így alakulnak a mandátumok:

  • Fidesz 49;
  • Jobbik 17;
  • MSZP-P 12;
  • DK 9;
  • LMP 6;

vagyis a Fidesz nyeresége mindössze +1 mandátum volna.

Ehhez képest 71 százalékos részvétellel és 5-5 százalékos Együttel és Momentummal számolva

  • a Fidesz 41;
  • a Jobbik 17;
  • az MSZP-P 12;
  • a DK 9;
  • az LMP 6;
  • a Momentum 5;
  • az Együtt 3

mandátumot szerezne. Vagyis a Fidesz hét mandátummal kevesebbet kapna,mint a Medián legfrissebb mérése alapján. Így már egész kifizetődőnek tűnik a kockázat, ez alapján pártlistán nyugodtan szavazzon mindenki a lelkiismerete alapján, listán nem kell taktikázni.

Persze kockázatok vannak, ezek közül a legnagyobb az MSZP és a Párbeszéd kicsit meggondolatlannak tűnő közös listás indulásából adódik. A választási szabályok szerint a közös listán induló pártoknak pártonként 5 százaléknyi szavazatot kell szerezniük a bejutáshoz, vagyis az MSZP-P esetén a bejutási küszöb 10 százalék. Ha ez nekik nem jönne össze, és az Együtt és a Momentum is a küszöb alatti, 4 százalékos eredményt érne csak el, a Fidesznek 57 listás mandátum juthat, ami szinte biztosan garantálja az abszolút többségüket az országgyűlésben.

De még ebben az esetben is megérheti a kockázatot a kisebb pártok támogatása. Ha azzal számolunk, hogy az MSZP-P éppen a bejutási küszöb alatt marad, az Együtt meg a Momentum viszont bejutnak, akkor

  • a Fidesznek 48;
  • a Jobbiknak 17;
  • a DK-nak 11;
  • az LMP-nek 7;
  • a Momentumnak 6;
  • az Együttnek 4

mandátum jutna listáról, vagyis az MSZP-P elveszett mandátumai a másik két kisebb párthoz kerülnének, a Fidesz nem nyerne plusz mandátumot. Amennyiben csak az Együtt, vagy csak a Momentum lépné át a küszöböt, az egy plusz fideszes mandátumot jelentene.

Összességében tehát a számok alapján a Fidesz csak és kizárólag akkor szerezhetne egynél több extra mandátumot, ha az Együtt, a Momentum és az MSZP-P is elbukik. A kis pártok támogatói az összes többi esetben legfeljebb egy plusz fideszes mandátumot kockáztatnak, viszont a nyereség akár hét plusz mandátum is lehet az ellenzéknek.

De mi van, ha az a négyszázezer határon túli mind a Fideszre szavaz?

12 nappal a választás előtt a Nemzeti Választási Iroda 378521 levélben szavazó, vagyis külhoni magyar állampolgárt regisztrált. A 2014-es választáson, amikor először volt lehetőségük szavazni, 193793 regisztrált külhoni szavazóból 128712-en, 66,42 százaléknyian szavaztak, 95 százalékban a Fideszre. Ez akkor 1 mandátumot jelentett a kormánypártnak. A listás mandátumelosztás matematikája alapján ha most mind a 378 ezer regisztrált külhoni szavazó a Fideszre szavazna, az legfeljebb 2 mandátumot jelentene. A fenti számításokban amúgy azzal számoltam, hogy a Fidesz megszerzi ezt a két mandátumot.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt