EBESZ: elmosódtak az állam és a kormánypártok közti határok, nem voltak egyenlőek a feltételek

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) magyar missziója hétfői sajtótájékoztatóján számolt be előzetes jelentésük tartalmáról. Ahogy minden alkalommal, az EBESZ 16 országból érkező megfigyelői most is a Külügyminisztérium meghívására jöttek Magyarországra, hogy figyelemmel kövessék a választásokat. 

A sajtótájékoztatón a New York Times, a Politico, a Reuters, a Telegraph és a Guardian is kérdezett, de Douglas Wake misszióvezető rendre kitért a politikai témák elől, és soha nem lépett ki az illetékességi körükből, nem mondott szubjektív véleményt. Ehelyett hangsúlyozta, hogy a megfigyelők az összes tagország - köztük Magyarország - által elfogadott alapelvek érvényesülését ellenőrzik.

Ezek alapján az előzetes jelentés legfőbb megállapítása az, hogy

„a választásokat az állam és kormánypártok anyagi forrásainak jelentős átfedése határozta meg, aláásva a jelöltek lehetőségét arra, hogy egyenlő feltételek mellett versengjenek.”

Hende Csaba, az Országgyűlés fideszes alelnöke fogadja Douglas Bruce Wake-et, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája (ODIHR) korlátozott választási megfigyelő missziója vezetőjét a ParlamentbenFotó: Kovács Tamás/MTI/MTVA

Következtetéseik szerint a választások technikai kivitelezése „szakszerű és átlátható volt”, de a legnagyobb problémák között említették, hogy

„a választópolgároknak sokféle politikai választási lehetősége volt, ennek ellenére a megfélemlítő és idegenellenes retorika, a média elfogultsága és a nem átlátható kampányfinanszírozás szűkítette a valódi politikai vita terét, korlátozva a választókat abban, hogy teljes tájékozottság birtokában dönthessenek.”

Az alapvető jogok és szabadságjogok általában érvényesültek, de kedvezőtlen környezetben - írják. Az információhoz való hozzáférés, valamint a sajtó és az egyesülés szabadsága korlátozva volt, többek között a közelmúltbeli jogi változások következtében.

Nem mentek bele a részletekbe, például a Kúria által is kifogásolt kormányzati Stop-plakátok értékelésébe, de kijelentették, hogy „a mindenütt jelen lévő átfedés a kormányzati információ és a kormánykoalíció kampánya között, valamint az egyéb állami forrásokkal kapcsolatos visszaélések 

elmosták az állam és a párt közötti határvonalat, amely ellentétben áll Magyarország EBESZ felé vállalt kötelezettségeivel.”

Kérdésre válaszolva Douglas Wake elmondta, hogy a magyar kormány nagyon korlátozott mértékben vette figyelembe az EBESZ négy évvel ezelőtti ajánlásait, pedig már akkor is felmerültek olyan problémák, amelyek most is meghatározóak voltak.

Az EBESZ jelentéseinek nincs kényszerítő ereje, de minden tagország kormányához eljuttatják, és hivatkozási pontnak számít a nemzetközi politikában. 2014-ben David Cameron brit kormányfő gratuláló levelében külön is felhívta Orbán Viktor figyelmét az EBESZ ajánlásinak fontosságára, amelyből Nagy-Britanniában sokat tanultak.

A sajtótájékoztatón részt vett David Kostelancik amerikai ügyvivő, aki kérdésemre azt mondta, hogy alaposan tanulmányozni fogják ezt az „átfogó jelentést”. A magyar választások folyamatát és eredményét viszont nem akarta kommentálni.

További megállapítások

  • A kampányról szóló médiatájékoztatás széles körű, ám rendkívül polarizált volt és nélkülözte a kritikai elemzést. A közszolgálati műsorszolgáltató feladatának eleget téve ingyenes adásidőt biztosított a jelölteknek, azonban hír- és véleményműsorai egyértelműen a kormánykoalíciónak kedveztek, amely ellentétben áll a nemzetközi sztenderdekkel. 
  • A kereskedelmi műsorszolgáltatók többségének tájékoztatása pártpolitikai alapú volt, vagy a kormány-, vagy az ellenzéki pártok vonatkozásában. Az online média teret biztosított a sokoldalú, ügyek mentén folyó politikai vitáknak. 
  • A rágalmazás továbbra is bűncselekménynek számít [ezt az EBESZ korábban bírálta - UP], és megfigyelhető volt újságírókra gyakorolt nyomás. 
  • A politikai életben a nők továbbra is alulreprezentáltak, és nincsenek törvényi előírások a nemek közötti egyenlőség előmozdítására a választások kapcsán.
  • A romák lealacsonyító kampány-megnyilatkozások célpontjaivá váltak. Mindemellett a helyi közmunkaprogramoktól függő romák közül sokan kiszolgáltatottak a megfélemlítéssel és a szavazatvásárlással szemben. 

Ehhez a sajtótájékoztatón a misszióvezető hozzátette, hogy az esetek többségében a közhatalom alatt a kormánypárti önkormányzatokat kell érteni, de nem kizárólag őket. 

Douglas Wake reményét fejezte ki, hogy változni fog az a nyugtalanító helyzet, amelyet a jelentés így ír le:

„A törvényi korlátok és a kormány megfélemlítő retorikája elfojtják a civil társadalom részvételét a választásokkal kapcsolatos tevékenységekben, korlátozva a társadalom hozzáférését a választások pártpolitikától mentes értékeléséhez.”