• Emmanuel Macron francia elnök a hét elején az Európai Parlamentben újra lelkesítő beszédet tartott arról, hogyan képzelné el Európa újjászületését, de német kormánykörökben kevésbé jöttek lázba, amikor utánaszámoltak, hogy mindez mennyibe kerülne.
  
• A francia elnök és a német kancellár a részletek megtárgyalását csütörtökön kezdi el Berlinben.
  
• De a tavalyi választási eredmények és a döcögős kormányalakítás miatt már a német vezetés sem olyan lelkes, mint egy évvel ezelőtt. 
  

A Brexit és az Egyesült Államok elfordulása után Franciaországban és Németországban erősen gondolkozni kezdtek azon, hogyan lehetne magasabb fokozatra kapcsolni az integrációt, és egyesíteni a tagállamok gazdaságait és hadseregeit azért, hogy az EU megőrizze a vezető szerepét. De a komolyabb tárgyalásokig meg kellett várni, hogy Merkel kivel tud kormányt alakítani a tavaly őszi választások után. Ez pedig a vártnál is tovább tartott. 

A francia elnök már jó előre nyomás alá helyezte a német kancellárt azzal, hogy a beszédeiben részletesen elmondta, mik lennének az ő elképzelései, pedig tudni lehetett, hogy a németek pénze nélkül nem jutna sokra, márpedig Merkel nem pont ugyanúgy képzeli el a részleteket.

• A francia elnök azt szeretné, hogy hatékonyabban védjék az EU külső határait, és közelebb kerüljenek egy közös kül-és menekültpolitikához. 
  
• Az eurózónán belül pedig többet fordítana a beruházásokra. 
  
• A közös költségvetéshez egy közös pénzügyminisztert is kinevezne. 
• Tovább fejlesztené a bankuniót, valamint az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM) és az Európai Valutaalapot, amivel nagyobb lenne a keret a válságba jutott tagállamok kimentésére.
  

A pénzügyi alapok átalakításához és a közös biztonságpolitikához megint a német adófizetőknek kellene a zsebükbe nyúlniuk, amit már a görögöknél is csak nagyon vonakodva tettek meg. Ráadásul az előző választásokon még jobban megerősödtek azok a pártok (a szélsőjobboldali AfD és a liberális FDP), amik hangosan követelik, hogy ne a német adófizetők pénzéből tartsák életben a szegényebb tagállamokat. 

Ezektől tartva CDU/CSU politikusai nyílt levelet írtak Merkelnek arról, hogy nincsenek teljesen oda Macron terveiért. Kedden a kancellár jelezte a képviselőknek, hogy ő sem ért egyet mindenben a francia elnökkel.

• Merkel nem akarja, hogy a válságkezelésre használt pénzügyi alap, az EMS teljesen az Európai Bizottság ellenőrzése alá kerüljön, azt szeretné, ha továbbra is a tagállamok kormányai döntenének róla. 
  
• Ráadásul a pénzügyi alapok kibővítését az uniós alapszerződés módosításához kötné, ami tovább lassítaná a folyamatot. 
• A német kormány a közös uniós pénzügyminiszter kinevezését sem tartja reálisnak.
  
• A németek azt sem támogatják, hogy a bankszektortól külön pénzt szedjenek be egy közös biztosítási és szanálási alaphoz.
  

Németország és az északi államok azért is gyanakodva néznek a pénzügyi tervekre, mert a többletpénzre nemcsak a Görögországéhoz hasonló helyzetben lévő válságállamoknak lenne szüksége, hanem a franciáknak is. A németeknek pedig az eddigieknél is nagyobb vállalással járna.

A tervek szerint a közös terveket mára júniusi EU-csúcson bemutatnák az uniós tagállamok vezetőinek. De mivel jövőre tartják az európai parlamenti választásokat, várható, hogy megint behúzzák a féket, és csak utána állnak elő a merészebb tervekkel. (Spiegel/Financial Times/Politico)