Erős a gyanú, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének több tagja is benne van az azeri vesztegetési ügyben

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által megbízott korrupcióellenes vizsgálócsoport elkészítette a 219 oldalas jelentését (pdf), amiben arra jutott, hogy erős a gyanú, hogy a közgyűlés több volt és jelenlegi tagja is vétkes az azeri vesztegetési ügyben.

A szakértők által összeállított értékelésben megállapították, hogy az érintettek megsértették az etikai normákat az 1949-ben alapított, strasbourgi központú, a nemzeti parlamentek egyes képviselőiből álló, főleg a demokratikus jogokkal foglalkozó szervezeten belüli „lobbitevékenységükkel”.

Azerbajdzsán állítólag 2 millió eurót fizetett a testület egyes tagjainak azért, hogy jelentésükben kedvezőbb képet fessenek az országban fogva tartott politikai foglyok helyzetéről.

Michele Nicoletti, a parlamenti közgyűlés elnöke tevékenységük felfüggesztésére szólította fel az érintett képviselőket, amíg le nem zárul a vizsgálat az ügyben.

Az ügyről beszámoló lapok főleg Karin Strenzt és Eduard Lintnert, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU), illetve a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) egykori politikusait emelték ki a feltételezett vétkesek között. A jelentés alapján kulcsszerepe volt a korrupciós folyamatokban a spanyol Pedro Agramuntnak, aki tavaly kénytelen volt lemondani a szervezet elnöki tisztségéről. A volt olasz képviselőt, Luca Volontèt is megnevezik, mint aki folyamatosan alulértékelte az azerbajdzsáni emberijog-sértéseket.

A közgyűlés 47 tagországának képviselői hétfőn tartanak vitát a jelentésről.

Azerbajdzsán kormánya 3 milliárdos alapból fizetett le európai politikusokat és újságírókat,  és a pénzekből épp akkoriban érkeztek nagyobb összegek - dollármilliók - Magyarországra, közelebbről Budapestre, hogy a kormány szabadon engedte volna Ramil Safarovot, ismertebb nevén a baltás gyilkost. Polt Péter legfőbb ügyész közölte: nem zajlik nyomozás az ügyben. (Guardian, MTI)