Másmilyen életet képzeltek el maguknak, egy hadsereget küldött rájuk a francia állam

Az egyik oldalon több ezer rohamrendőr, páncélozott járművek, gumilövedékek és rengeteg könnygázgránát, a másik oldalon egy nagyon vegyes társaság, környezetvédőktől anarchistákon át olyan emberekig, akik egyszerűen máshogy képzelték el az életüket, mint amilyen módokat ma egy nyugati város felkínál. A két fél heteken át vívott nagyon komoly csatát Franciaország nyugati részén, Notre-Dame-des-Landes települése közelében.

Notre-Dame-des-Landes egy apró település Loire-Atlantique megyében, mindössze kétezer lakója van, az utóbbi években azonban a francia baloldali mozgalmak egyik legfontosabb helyszíne lett: itt foglalt el még 2008-ban 1650 hektárnyi területet egy nagy csoport aktivista, akik az ország egyik legnagyobb repterének megépítése ellen tiltakoztak. 

Egy épület a ZAD területén

Gigantikus beruházásról volt szó, 580 millió euróból építették volna fel a repteret, évi négymillió utassal számoltak. A projekt még a hatvanas években merült fel először, de mindig akadtak vele problémák: borzasztó költséges volt, számos környezetvédelmi aggály felmerült vele szemben, ráadásul a közelben több alulhasznált reptér is található. A francia kormányok évtizedeken át tolták maguk előtt a beruházást, végül 2000-ben Lionel Jospin kormánya állt bele komolyabban az építkezésbe, de ezt sem követte sok konkrét lépés. Idén januárban pedig Edouard Philippe miniszterelnök bejelentette, hogy vége, eláll a francia állam a reptér tervétől. 

Csakhogy időközben az eredetileg az építkezés megakadályozására érkező aktivisták berendezkedtek: a hatalmas kihasználhatatlan, füves és erdős területen a kezdeti sátrak helyett házakat és kunyhókat emeltek, elkezdtek állatokat tartani és földet művelni, és egyre inkább leválasztották magukat a francia államról. A környezetvédelmi tiltakozóprojektből így szép lassan a közösségi együttélés egy új formája nőtt ki, azok számára, akik elégedetlenek voltak a modern társadalom mindennapjaival. 

Tiltakozó területfoglalók április 11-én, két nappal a csendőrségi fellépés kezdete utánFotó: LOIC VENANCE/AFP

Ezért nem jelenthetett számukra igazi sikert a kormány bejelentése, hogy nem épül meg a reptér, mert Philippe miniszterelnök rögtön jelezte azt is, hogy a foglalóknak a tavasz végéig menniük kell, különben kilakoltatják őket. És miután az egyeztetési kísérletek zsákutcába jutottak, április 9-én megindult a csendőrségi ostrom. 

Egy más életet képzeltek el

A helyszíni riportokból lehet tudni, hogy a területen a legkülönfélébb emberek csoportja gyűlt össze az évek során: környezetvédők, szélsőbaloldali és anarchista aktivisták, gazdálkodással foglalkozó emberek, a kapitalizmus elől valami kiutat kereső városiak éltek itt együtt, mintegy háromszázan. Közösen alakították ki a szabályaikat és a tereiket, és amíg a levegőben lógott a reptér építkezése, de a konkrét munkálatok nem kezdődtek meg, kevésbé zavarták az államot. Történt ugyan kísérlet a kilakoltatásukra korábban is, de például 2012-ben a rendőrség pár hét után visszavonulót fújt, miután az összecsapásokról készült felvételek hatására a közvélemény a területfoglalók oldalára állt. 

Most viszont, hogy odalett a beruházás terve, a kormány jelezte, hogy menniük kell, a területet gazdasági felhasználásra szánják. A területen élők szerint viszont épp ők voltak azok, akik megvédték és törődtek ezzel a területtel, ezért abszurd ötlet, hogy a reptér tervének lefújása után ellenük forduljon a hatalom, és profitalapú mezőgazdasági projektek miatt lakoltassák ki őket. 

Fotó: DAMIEN MEYER/AFP

Az 1650 hektáros terület Franciaországban ZAD néven ismert: eredetileg a betűszó a Zone d’aménagement différé, azaz a jövőbeli fejlesztési terület rövidítését jelenti, de a foglalók a Zone à défendre (védelmi zóna) névre fordítottak át: Franciaország-szerte így nevezik azokat a területeket, melyeket környezetvédő és baloldali aktivisták foglalnak el, hogy megakadályozzanak egy szerintük káros vagy igazságtalan beruházást. A terület lakói számára fontos elv lett az önfenntartás: saját gabonából készítenek kenyeret maguknak, állatokat tartanak és növényeket termesztenek és emellett van egy online lapjuk, kalózrádiójuk, könyvtáruk, sörfőzdéjük és egy piacuk is, ahol egymással cserélik el termékeiket. 

A ZAD térképe 

2016-os adatok szerint több mint egy tucatnyi hasonló ZAD volt Franciaországban, de a legismertebb – éppen a mérete miatt –, a  Notre-Dames-Des-Landes reptér helyszínén létrejött foglalás lett, hasonló közösségi területfoglalási projekt nincs még egy az országban. 

Guardian még tavaly decemberben, a miniszterelnöki bejelentés előtt kevéssel közölt riportot a helyszínről, és ekkor nyilatkoztak a területen élők. Mint a cikkből kiderült, nagyon sokszínű társaságról van szó, sokféle világnézeti meggyőződéssel. Ami közös bennük, hogy nem érezték jól magukat a kapitalista társadalomban, és egy egyszerűbb és közösségibb életet kerestek maguknak. Mint a riportban elmondták, a repülőtér terve gyakorlatilag mindent egyesített magában, amit a mai világban megvetnek: az egyenlőtlenségeket, a globalizációt, a környezet pusztítását, a földek túlhasználását és az egyén előtérbe helyezését a közösséggel szemben. A ZAD tagjai már ekkor jelezték, hogy nem fognak csendben elkullogni, és ahogy 2012-ben, úgy ismét ki fognak állni a terület megvédése mellett. Az évek során kialakítottak egy riadóláncot is: 2012-ben az első nap háromszázan néztek szembe a csendőrökkel, másnap már több ezer aktivista érkezett az ország minden részéről.  

Az ostrom 

Az idei rendőrségi fellépés április 9-én, hajnali négy előtt indult meg, és nagyon hamar erőszakos összecsapásokba torkollott: az első pár nap mérlege lerombolt épületek sora, számos sérült és tucatnyi letartóztatott volt. Ugyanakkor a rendőrségnek nem volt könnyű dolga, a komoly helyismerettel rendelkező foglalók könnyedén tudtak elbújni a hatalmas területen, ráadásul folyamatos volt az utánpótlásuk: a kezdeti napok után pár százas létszám után hamar ezres tiltakozó tömeg gyűlt össze a környéken. Franciaországban persze ez nem meglepő, az országban komoly történeti hagyománya van a hasonló tiltakozó akcióknak. 

Fotó: LOIC VENANCE/AFP

A csendőrség nagyon komoly erőkkel érkezett a területre: 2500 embert vezényeltek ki, páncélozott járművek és helikopterek kísérték az ostromot. A francia RTL információi szerint a rendőri jelenlét teljes költsége napi 300-400 ezer euró között lehet. Ugyanakkor túl gyorsan így sem tudtak haladni a csendőrök: a hatalmas terület, a rengeteg sár is lassította a fellépésüket, közben pedig országszerte voltak szolidaritási akciók a ZAD mellett. 

Fotó: DAMIEN MEYER/AFP

Sajtóbeszámolók szerint mintegy 250 aktivista szembe is szállt a hatóságokkal: barikádokat emeltek és Molotov-koktélokkal, valamint kövekkel dobálták a csendőröket. Április 9-étől kezdve minden nap voltak összecsapások, mindkét oldalon voltak sérültek, miközben a mezőben és erdőben csatázó csendőrökről és aktivistákról készült fotókkal tele voltak a francia lapok. 

A rendőrség az épületről épületre taktikát választotta: a helyi beszámolók szerint számolatlanul lőtték a könnygázgránátokat, miközben előrehaladva sorra rombolták le azokat az épületeket, melyekben a foglalók az elmúlt években éltek. 

Előtte-utána képek a ZAD tagjaitól

A hatósági fellépést a helyszínen dokumentálta naplójában az egyik aktivista, aki ezt április végén angolul is publikálta. Mint írta, az évek során a repülőtér elleni tiltakozásból Európa legnagyobb közösségi lakhatási kísérlete nőtt ki, olyan emberek jöttek itt össze, akik valahogy máshogy és közösségben élve képzelték el az életüket. 

Ennek a több éven át futó utópisztikus projektnek lett vége januárban, amikor a francia kormány jelezte, hogy menniük kell, illetve április 9-én, amikor a rendőrség ostromot indított. Mint a napló névtelen szerzője írja, április végére teljesen összemosódtak számukra a napok: mindannyian borzasztóan fáradtak, sokan pedig megsérültek, többen komolyabban is. Orvosi csapatuk eddig 270 sérültet tart nyilván, többen gumilövedéktől, de a legtöbben a gránátok repeszeitől sérültek meg. Beszámolójuk szerint sokan szolidárisak velük a környéken élők közül, helyi doktorok is segítenek a sérültek ellátásában, de amúgy is rendszeresen kapnak élelmiszert és egyéb eszközöket a helyiektől. 

Kilőtt könnygázgránátokFotó: LOIC VENANCE/AFP

A helyi prefektúrával korábban is volt kapcsolatuk: amikor januárban eldőlt, hogy nem lesz repülőtér, tárgyalásokat kezdtek a megyei közigazgatással, hogy közösségi művelésben megtarthassák a területet. A tárgyalások során vállalták azt is, hogy újra megnyitják a forgalom számára azt az utat, ami áthalad a ZAD területén, és amit a 2012-es kilakoltatási kísérlet után torlaszoltak el. Abban bíztak, hogy el tudnak érni egy olyan megállapodást, mely révén a terület szövetkezeti kezelésbe kerülhet, és nem magántulajdonként fogják művelni a jövőben. Hasonlóra volt már példa a közelmúlt francia történelmében: a hetvenes években francia gazdák erőszakmentes civil ellenállással érték el, hogy Larzac fennsíkján működő katonai bázis területét növelje a francia kormány, a helyiek pedig közösségi földhasználati jogokhoz jutottak. De a ZAD tagjainak nem sikerült hasonló megállapodást elérniük, és három nappal a tárgyalások lezárulta után meg is indult a csendőrségi akció. 

Az első napok ostromát óriási médiaérdeklődés követte Franciaországban, egymást érték a stábok a helyszínen, a csendőrségi fellépésben több újságíró is megsérült. Közben országszerte zajlottak szolidaritási akciók, egyetemfoglalásokkal és utcai akciókkal álltak ki a ZAD foglalói mellett. Francia sajtóhírek szerint az első hét során az ismert zöld újságíróból lett környezetvédelmi miniszter Nicolas Hulot próbálta rábeszélni Emmanuel Macront, hogy állítsák le az akciót és kezdjenek tárgyalni a foglalókkal. Macron saját párttársai is az erőszakos fellépés leállítására szólították fel a köztársasági elnököt, miközben Nantes városában tízezren tüntettek a területfoglalók mellett. 

Fotó: DAMIEN MEYER/AFP

Heteken át tartó, változó intenzitású csendőrségi fellépések és 29 épület lerombolása után a miniszterelnök bejelentette, hogy május 14-éig leállnak a kilakoltatásokkal. Addig van lehetőségük a területen élőknek, hogy a megyei prefektúrának benyújtsák földigényüket mezőgazdasági tevékenységhez. A foglalók azonban nem elégedettek: egyrészt zavarja őket, hogy a közösségi földművelés lehetősége helyett csak egyéni kérelmeket vár az önkormányzat, másrészt attól tartanak, hogy nem minden foglaló igényét fogják elfogadni. Erre utalhat az is, hogy a kormány már jelezte, május közepén újraindulhatnak majd a csendőrségi fellépések is. 

Tánc a rohamrendőrök előttFotó: Picasa

Kérdés persze, hogy a francia kormány mennyire fog beleállni ebbe a konfliktusba, miközben az országot rég nem látott vasutassztrájk bénítja, egymást érik a diáktüntetések és alighanem a francia gazdák sem fogják jó szemmel nézni, ha átmegy az EU tervezett költségvetése és tényleg megkurtítják a mezőgazdasági támogatásokat. 

Közben a legismertebb baloldali lap, a Libération éppen arról írt, hogy a ZAD területén élő emberek pont amellett az értékek mellett álltak ki, melyet Macron annyira sokra tartott a kampánya során: saját kezükbe vették a sorsukat, nem vártak az állam segítségére, maguknak és egymás számára kezdtek el termelni, valamint óriási találékonyságról és elszántságról tettek tanúbizonyságot. 

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.