Eljött az idő, hogy a közigazgatási felsőbíróság létrehozásával kapcsolatos munka befejeződjön – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszterjelölt a kinevezése előtti meghallgatáson az Országgyűlés igazságügyi bizottságában.

Trócsányi László – aki most is az igazságügyi tárcát vezeti – azt mondta: jövőre lesz 70 éve, hogy megszűnt a legfelsőbb közigazgatási bíróság, hiszen 1949-ben a kommunista diktatúra minden olyan szervezetet eltörölt, ami jogállamisági keretet adott.

A miniszter büszke rá, hogy 8 regionális közigazgatási bíróság jött létre, de nagyon sajnálja, hogy a közigazgatási felsőbíróságot nem tudták létrehozni, nem tudták megteremteni az ehhez szükséges kompromisszumot. „Úgy gondolom, most eljött az idő, hogy ezt a munkát bejezzük” – mondta.

Trócsányi László szerint a bírói függetlenség a „demokrácia állócsillaga” – írja az MTI. Visszautasította azokat a véleményeket, hogy „olyan jellegű közigazgatási mutyit” akarnak létrehozni, ami nem a jogállamiság kereteire épül. „Azért is visszautasítom, mert 4 év munkám van benne, és 20 év elméleti tudásom van mögötte” – közölte a miniszter, aki szerint a tárca a jövőben is nyitott lesz az ezzel kapcsolatos egyeztetésekre.

Trócsányi László miniszteri kinevezését a bizottság 7 igen (Fidesz, KDNP) és négy nem (Jobbik, MSZP, DK) szavazat mellett támogatta.

A kényes ügyeket tárgyaló, ún. közigazgatási bíróságokat a Fidesz az előző parlamenti ciklusban azért nem tudta létrehozni, mert a Fidesz a ciklus alatt elveszítette a kétharmados parlamenti többségét. Megpróbálták egyszerű többséggel is átnyomni a javaslatot, de ezt az államfői vétó után megakadályozta az Alkotmánybíróság. Ezután a bírói kinevezési szabályokat kezdték babrálni, hogy a saját embereiket hozzák helyzetbe. Most már nincsenek akadályok, Trócsányi többször beszélt arról, hogy nem tesznek le a különbíróságok elképzelésének megvalósításáról.

Az eredeti tervek arról szóltak, hogy a politikai indíttatású különbíróságok hatásköröket vonnának el már meglévő bíróságoktól. Itt döntenének az állami szervek (például: MNB, Közbeszerzési Döntőbizottság, Médiatanács) intézkedéseinek jogszerűségéről, és itt dőlne el az is, hogy az állam mit titkolhat el, hiszen a közérdekű adatok kiadása miatti perek is oda tartoznának, de választási ügyekben is ott mondanák ki a döntő szót. A választás után itt írtunk arról, hogy megszűnhet az Országos Bírósági Hivatal, minisztériumi irányítás alá kerülhet az igazságszolgáltatás. (via HVG, MTI)