Csaknem megduplázódott az elhízott gyermekek száma az elmúlt húsz évben, ennek leggyakoribb oka a helytelen korai táplálás - közölte az Első 1000 Nap Program és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége az európai elhízás elleni nap alkalmából az MTI-vel.

A közleményben azt írták, a legfrissebb felmérések szerint az európai tizenévesek csaknem harmada túlsúlyos vagy elhízott, tízből hat érintett pedig felnőttként is súlytöbblettel küzd.

A gyermekkori elhízás sokkal veszélyesebb, mert náluk harminc százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség vagy szív- és érrendszeri megbetegedés, mint azoknál, akik csak felnőttkorban küzdenek plusz kilókkal.

Ezek a betegségek megelőzhetők a fogantatástól kétéves korig tartó időszak megfelelő táplálásával, az első 1000 nap táplálása pedig hatással van a szellemi és nyelvi képességek, valamint az immunrendszer fejlődésére is.

Egyéves kor felett minden harmadik családban ugyanazt eszik a babák, mint a család többi tagja, így jóval több szénhidrátot, fehérjét, sót és cukrot visznek a szervezetükbe, pedig tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-igényük jelentősen eltér a felnőttekétől.

Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke és az Első 1000 Nap Program szakértője felhívta a figyelmet, hogy az európai népesség több mint fele túlsúlyos vagy elhízott, és ez az arány a jelenlegi tendencia szerint tovább fog növekedni.

A felnőttek naponta legalább öt órát töltenek ülő helyzetben annak ellenére, hogy a mozgásszegény életmód számos krónikus betegség ismert kockázati tényezője.

A legfrissebb felmérések szerint a gyerekek sem mozognak eleget. Európában a serdülőkorúak kétharmada és a 15 év felett korosztály hatvan százaléka egyáltalán nem él aktív életet, a megkérdezettek több mint fele pedig soha vagy csak ritkán végez bármilyen más típusú fizikai aktivitást, mint például a kerékpározás vagy a tánc.

Magyarország helyzete külön is rossz a statisztikákban, itt a 4. a legnagyobb az elhízottak aránya a világon - írja a szombati Népszava.

Az újság az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adataira hivatkozva arról ír, hogy a felnőtt magyar lakosság körében feltűnően nagy az elhízás mértéke (28-31 százalék). A világrangsort az Egyesült Államok vezeti Mexikó és Új-Zéland előtt.

A túlsúly összefüggésben áll a szív- és érrendszeri betegségek - mint például a magas vérnyomás, a szívinfarktus és a stroke -, a 2-es típusú cukorbetegség, számos daganatos betegség és ízületi kórkép kialakulásával, de okozhat alvási apnoét és légzésproblémákat, epekövességet és depressziót is.

Már napi 100 kcal feleslegesen bevitt tápanyag évi öt kilogramm súlynövekedést jelenthet. (MTI)