Mintha Magyarországon csak magyarok ellen követnének el rasszista bűncselekményeket, a kisebbségek ellen szinte soha

Nem sokkal a 444 indulása után, 2013 májusában írtunk először arról, milyen különbségek vannak a magyar igazságszolgáltatásban, amikor rasszista bűncselekményekről van szó. Az ítéletek alapján már akkor is az látszott, hogy romákat kifejezetten gyakran ítélnek el gyűlölet-bűncselekmények elkövetőiként, például amikor "gárdistákra" támadnak, de a cigányok ellen mintha sosem követne el senki rasszista támadást.

2013 nyárának végén elítélték a romákat gyilkosságokkal megfélemlíteni banda tagjait, de ez a kisebb súlyú ügyek bírósági megítélésén nem sokat változtatott.

A roma közmunkásokat rendőrségi tipp alapján összeverő banda tagjai közül csak egyet fogtak el, ő összesen három napot töltött rács mögött, végül felfüggesztett börtönt kapott, a bíróság nem talált rasszista indítékot a

„Megdöglötök büdös cigányok!”

kiáltások közepette elkövetett bűnténynél.

Letöltendő börtönbüntetést kapott viszont az a három roma férfi, aki egy gárdista nőre és fiára támadt rá egy Pest megyei településen, az ő esetükben a bíróságnak nem okozott nehézséget rasszista indítékot azonosítani.

Úgy nézett ki, hogy megússzák felfüggesztettel azok a bicskei fiatalok, akik kerítésléccel vertek eszméletlenre egy elefántcsontparti menekültet, a Kúria viszont itt felülvizsgálta a már jogerős ítéletet, és rasszista támadásért küldte börtönbe küldte az egyik támadót.

A migrációs válság csúcsán a menekültekre támadó operatőrnek, László Petrának viszont garázdaság miatt kellett felelnie, az ő tetteiben a másodfokú bíróság sem találta rasszizmus vagy gyűlölet nyomait.

A 444 indulása óta kiemelten foglalkozik a Magyarországon elkövetett rasszista bűncselekményekkel.

Ötödik születésnapunk alkalmából egy hónapon át fel-felidézünk néhány emlékezetes pillanatot a 444 első öt évéből, és gyűjtjük a muníciót a következő ötre.

Ha szeretnéd, hogy ezt a munkát folytathassuk, támogasd rendszeresen a 444 szerkesztőségét!