Európa hirtelen békülékeny lett Putyinnal

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke május végén kihirdette, hogy eljött az idő, hogy az EU és Oroszország megbékéljenek egymással. 

Előbb egy holland lapnak adott interjúban beszélt arról, hogy véget kell vetni a hidegháborús hangulatnak, Oroszországgal tárgyalni és egyeztetni kell, és a barátjának nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt. 

Két nappal később egy brüsszeli elemzőintézet rendezvényén pedig - ahol a téma egyébként az EU reformja volt - már arról beszélt, hogy elég abból, hogy mindenért Oroszországot hibáztatják, normalizálni kell a kapcsolatokat. Hozzátette ugyan, hogy az EU továbbra sem fogadja el a Krím megszállását, és a beavatkozást a kelet-ukrajnai háborúba, de ennyire békülékeny hangot az oroszokkal EU-s intézmény vezetője nem ütött meg több mint négy éve.

Márciusban még újabb szankciókat fontolgattak

Főleg ahhoz képest volt feltűnő Juncker két nyilatkozata, hogy alig két hónappal korábban az EU-s vezetők brüsszeli csúcsán még az egyik fő téma Oroszország elítélése volt, Szergej Szkripal és a lánya elleni gyilkossági kísérlet miatt. (Szkripal korábban orosz kémelhárító volt, aki titkokat adott ki az amerikaiaknak, ezért Oroszországban lecsukták, majd egy fogolycsere nyomán Nagy-Britanniába menekülhetett, ahol állampolgárságot kapott. Idén egy különleges vegyi anyaggal megmérgezték a lakása kilincsét, amitől ő és a lánya is súlyosan megbetegedett. A brit kormány az orosz titkosszolgálatokat vádolja, és világszerte közel 150 orosz diplomatát utasítottak ki válaszul a britek és szövetségesei.) 

Március végén még úgy tűnt, hogy újabb EU-s szankciókat is kivethetnek Oroszországra.

Beindultak az oroszokkal megértő kormányok

Az utóbbi két hétben az EU több kormánya is bejelentette, hogy békülni szeretne Oroszországgal. Az éppen megalakuló olasz kormány miniszterelnöke szenátusi bemutatkozójában arról beszélt, hogy fel kell oldani a gazdasági szankciókat, amelyeket 2014-ben vezetett be az EU, Oroszország Ukrajna elleni agressziója miatt. 

Aztán az osztrák kancellár beszélt a szankciók lépésről - lépésre történő feloldásáról, amikor kedden találkozott Bécsben Vlagyimir Putyinnal. Aznap az OMV 2040-ig érvényes gázszerződést írt alá a Gazprommal. Júliustól Ausztria veszi át az EU soros elnökségét, vagyis lesz alkalmuk napirendre venni a békülést.

Vlagyimir Putyin szovjet katonai emlékművet koszorúz Bécsben, június 5-én.Fotó: Starpix/APA-PictureDesk

Emmanuel Macron francia elnök Szentpéterváron pedig arról beszélt két hete, hogy Európának és Oroszországnak vállt vállnak vetve kell a világ problémáit megoldaniuk.

Akik eddig is enyhítettek volna az ellenséges politikán, azok egyre határozottabbak, akik pedig eddig a szankciók fenntartását akarták, azok közül többen is egyre engedékenyebbek Európa vezető politikusai közül.

Trump miatt lehetséges ez

A legfontosabb oka a fordulatnak az amerikai - európai viszony drámai romlása. A viszonyt Trump két döntése rontotta el ennyire idén tavasszal. Az első az Iránnal 2015-ben kötött atomalku felmondása volt, amely nagyon érzékenyen érinti EU-s nagyvállalatok érdekeit. Hiába kérte nagyon határozottan Theresa May brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár is Donald Trumpot, hogy ne szálljon ki az alkuból, az amerikai elnök nem hallgatott rájuk. Válaszul a három európai kormány az oroszokkal kezdett egyeztetni arról, hogy a maguk részéről hogyan tarthatnák fenn az alkut Iránnal.

Nem sokkal később pedig a Trump-kormány élesítette az acélra és az alumíniumra kivetett büntetővámokat, holott az EU ez ellen is nagyon határozottan tiltakozott. Korábban sikerült elérni, hogy május végéig az EU-s cégek ideiglenes felmentést kapjanak a vám megfizetése alól, de a türelmi idő lejárt, és az USA kormánya érvényesítette az intézkedést velük szemben is, hiába tiltakozott a francia, a német, a brit és több másik kormány is.

És egyre inkább aggasztja a németeket, a franciákat, az osztrákokat és az olaszokat, hogy az amerikai kormány szankciókat készül kivetni az Északi Áramlat 2 gázvezetékben részt vevő energetikai cégeikre.

Nem tudnak egyszerre harcolni Kelet és Nyugat felé is

Az európaiak úgy tűnik, hogy nem akarnak egyszerre kereskedelmi háborút vívni az USA-val és Oroszországgal is. Márpedig az USA-val egy új, büntetővámokkal megvívandó kereskedelmi háború bontakozik ki, amit tovább rontanak a politikai ellentétek is. 

Úgy tűnik, hogy az európaiak azzal készülnek Trump ellen, hogy békejobbot nyújtanak Putyinnak.

Putyin máris barátságos arcot vág a béküléshez. Miközben az orosz kormányzat évek óta pénzzel és a hírek manipulálásával segíti az EU-t gyengíteni kívánó európai pártokat és mozgalmakat, a héten Bécsben már arról beszélt, hogy az oroszok érdeke az EU megerősítése. A Brexit-mozgalom és az EU-t feloszlatni kívánó pártok évekig tartó támogatása után ez vagy egy cinikus kiszólás volt, vagy így jelezte, hogy a szankciók feloldásáért cserébe kész kiszállni az európai választások manipulálásából.

Hogy ebből a gyors közeledésből következik-e, hogy az EU tényleg elkezdi lebontani azokat a szankciókat, amelyeket az USA-val egyeztetve hozott Oroszország ellen, az még nem bizonyos, de sok jel utal arra, hogy 2018 második felében ez megtörténhet. 

A békülés nyilvánvalóan nagyon zavarná Lengyelországot és a balti államokat. Az ellenzők között lehet még az orosz agressziótól tartó Svédország, és az oroszok által lelőtt maláj repülőn utazó állampolgárait gyászoló Hollandia is. És nagy kérdés, hogy az EU-ból éppen kilépő, de a szankciós politikát eddig erősen támogató Nagy-Britannia akarja, illetve tudja-e még befolyásolni a brüsszeli döntéseket.

A békülés legnagyobb vesztese Ukrajna lehet, amely nyugati támogatás nélkül nehezen lesz képes ellenállni a rájuk nehezedő orosz nyomásnak.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.