8 példa, amikor a kormány úgy válaszol az ellenzéknek, hogy valójában lehetőleg ne válaszoljon

  • Semmi sem utal rá, hogy egy langyos júniusi nap más lenne, mint a többi, de most ritka jelenség történt a parlament.hu-n: annyi írásbeli kérdést nyújtottak be az MSZP képviselői, hogy kedden egyszerre 130 választ tettek ki a honlapra.
  • Azt már tudjuk, hogy a parlamenti vita már csak arról szól, hogy kormánypártiak egymástól „kérdezve” alázzák az ellenzéket, esetleg a korrupciós vádakra annyit reagálnak, hogy boldog karácsonyt.
  • Az írásbeli kérdésre adott válasz viszont valamennyire kötött forma, és bár itt is lehetőség van bevetni az univerzális választ („ez nem más, mint egy reménytelen helyzetben levő párt kétségbeesett próbálkozása”), azért kevésbé veszi jól ki magát, ha valaki egy az egyben megkerül egy ténykérdést.
  • Ebből a választások miatt feltorlódott irathalomból szemezgetve felmérhetjük, milyen válaszra lehet számítani egy konkrét kérdés esetén, és milyen szellemi síkon kezdik el a munkát a honatyák a negyedik Orbán-kormány elején.
A képviselők megemlékeznek a nemzeti összetartozás napján az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 4-én.Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

A válasz, amiben nincs válasz

Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó és Tóth Bertalan ennyit kérdezett: „Bizonyára Ön előtt is ismert, hogy milyen nehéz időszak az első pár hét az újszülöttek gondozásánál. Sokat segít, ha mindkét szülő részt tud ebben venni, lehetőleg minél több ideig. Mindezek miatt kérdezzük Miniszter Úrtól: Tervezik-e meghosszabbítani az apák szülés utáni szabadságának idejét, annak érdekében, hogy a szülők minél több időt tölthessenek együtt gyermekükkel az első pár hétben?”

A megint Kásler helyett válaszoló Rétvári Bence erre hosszan leírta, hogy a Munka Törvénykönyve mit szabályoz jelenleg, és ennyi, arról egy szót sem szólt, hogy terveznek-e változtatást.

A rövid válasz, amiben nincs válasz

Az MSZP-s Molnár Zsolt és Tóth Bertalan feltette a külügyminiszternek ezt a kérdést: „Magyarország Alaptörvénye (2011 . április 25 .) 7. cikkében biztosított jogommal élve az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24 .) OGY határozat 124. § (1) bekezdése alapján kérdezem, hogy mely szomszédos államokbeli kétoldalú tárgyalásai vetette fel az autonómia megteremtésének kérdéskörét?”

Szijjártó Péter helyett Magyar Levente válaszolt, pontosabban nem válaszolt: „A Külgazdasági és Külügyminisztérium prioritásként kezeli, és minden fórumon képviseli a külhoni magyarság törekvéseit, támogatja az ezek megvalósításáért tett erőfeszítéseiket. A Külügyminisztérium folyamatosan kapcsolatban van a határon túli magyar szervezetekkel, és minden kérdésben azt képviseli, amit a helyi magyarok a saját életükre nézve jónak gondolnak.”

A hosszú válasz, ami nem válasz

Tóth Bertalan, Tóth Csaba és Molnár Gyula szocialista képviselők a paksi bővítésről érdeklődtek: „Az eredetileg tervezett ütemezéshez viszonyítva hány hónapos késésben van a projekt megvalósítása? Mi okozta, okozza az ütemtervtől történő elmaradást, és ennek milyen következményei vannak?”

Maga Süli János, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter válaszolt. Illetve nem válaszolt, hanem azt írta, ezekre a kérdésekre már januárban válaszolt, így a 4 oldalas írást újra beillesztette. Két dologról szó sincs benne: hogy az eredetileg tervezett ütemezéshez viszonyítva hány hónapos késésben van a projekt megvalósítása, és hogy mi okozta, okozza az ütemtervtől történő elmaradást, és ennek milyen következményei vannak.

Sőt, Süli János minden, Pakssal kapcsolatos kérdésre szó szerint ugyanezt válaszolja.

A válasz, ami majdnem válasz

Az MSZP-s Kórozs Lajos és Tóth Bertalan azt is megkérdezte Kásler Miklóstól, hogy: „Mit gondol Ön az ápolási díj összegéről? Ön szerint mire elegendő az egy olyan élethelyzetben, amikor akár 0-24 órában ápolja valaki közeli hozzátartozóját? Mikor fogja az ellátást érdemben emelni a kormány?”

Helyette megint Rétvári Bence válaszolt, illetve majdnem válaszolt, ugyanis beszámolt az eddigi emelésekről, de ez a kérdésekre nem adott választ, ám végül azt is hozzátette: „Az új kormány célja a díjak további emelése.”

A hosszú válasz, ami egyáltalán nem válasz

Szintén az MSZP-s Kórozs Lajos és Tóth Bertalan kérdezte Káslert arról, hogy: „Mi a véleménye arról, hogy ma 22 800 forintot kap az a család, ahol a szülőnek nem jut közmunka se?”

Rétvári a válaszában arról írt, hogy a közmunkaprogram milyen fontos. Az említett összegről, és a programból kimaradókról nem nyilatkozik.

A válasz, ami akár válasz is lehetne

Mesterházy Attila és Tóth Bertalan kérdése: „A magyar-amerikai kapcsolatok szempontjából hogyan értékeli Connie Mack lobbista tevékenységét?”

Magyar Levente válasza: „A lobbista a korábban megkötött szerződés szerint végzi tevékenységét”

Ez kinek válasz?

A DK-s Oláh Lajos a Lázár–Schmidt-háború miatt évek óta zárva tartó Sorsok Háza felől érdeklődött: „Mikor és hogyan kívánja rendezni a Kormány a Sorsok Háza helyzetét? A hazai zsidó szervezetekkel (pl. MAZSIHISZ) sikerült-e megállapodni a tárlat tartalmáról? Tartja-e magát a Kormány ahhoz a korábbi vállalásához, hogy kizárólag abban az esetben nyitják meg a tárlatot, ha annak tartalmáról van megegyezés a magyarországi zsidó szervezetekkel?”

Lázár János utódja, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszolt: „Tájékoztatom Képviselő urat, hogy a Sorsok Háza kiállításnak helyet adó épület határidőre elkészült. A Kormány célja továbbra is az, hogy a holokauszt áldozatainak emléket állító múzeum mielőbb megnyílhasson.”

A válasz, ami másra válaszol

Szintén Oláh Lajos írta Gulyásnak, hogy: „Kívánja-e a Kormány szabályozni, hogy a parlamenti / önkormányzati választások hivatalos kampányidőszakában tilos legyen bármilyen hivatalos beruházás átadás, melyben állami, önkormányzati vagy uniós forrás érintett? Kívánja-e a Kormány szabályozni azt, hogy az állami és önkormányzati szervek a parlamenti / önkormányzati választások hivatalos kampányidőszakában ne folytathassanak semmilyen olyan reklámtevékenységet, illetve hirdetést ne jeleníthessenek meg, mely alkalmas a lakosság választással kapcsolatos befolyásolására?”

Gulyás válasza: „2017 nyarán a Fidesz-KDNP frakciószövetség mindenféle kormányzati kampánykiadást meg kívánt tiltani. Ehhez kétharmados támogatottságra lett volna szükség és mi csak 131-en voltunk . Nagy kár, hogy Önök nem támogatták.”

Gulyás itt arra célzott, hogy a Jobbik-ellenes plakáttörvényben lett volna szó erről is, de az ellenzéki párt végül nem ment bele a csapdába. Szerencsére az új kétharmaddal ilyen akadály már nem lesz.