A Parlamentben sok éve általános gyakorlat, hogy az azonnali kérdések alatt kormánypárti politikusok is kérdezhetik a kormánypárti politikusokat, ami jó alkalom az önfényezésre és a politikai propaganda terjesztésére. (Németh Szilárdnak például egyszer még magát is sikerült kérdeznie egy saját maga által benyújtott törvényről.)

Ez ma sincs másképp, bár a politikai kommunikáció mostanra kimerül annyiban, hogy Soros a Sátán, Hadházy egy tudatlan gazember, Rogán bűnöző, Botka összeszarta magát, Orbán egy geci, Simicska részeg, Vona buzi és Szél Bertalan.

De hogy hol tart 2017, a tahóság évének őszén a politikai vitakultúra, azt a legjobban Pócs János jászsági fideszes képviselő és a KDNP-s Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkárának „beszélgetése” mutatja be. Pócs János Melyik a Jobbik igazi arca? címmel nyújtott be azonnali kérdést az emberi erőforrások miniszteréhez, és a hiányzó Balog Zoltán helyett Rétvári Bence válaszolt.

Pócs és Rétvári a fideszes párhuzamos valóságban Vona Gábortól és nem létező tinihuligánjaitól rettegő nyugdíjasokról beszélt, és annak a híres fideszes nyugdíjasnak a daláról, akinek a haláláról csak utólag, a kormánymédiából lehetett értesülni. Illetve azt is fejtegették, kinek milyen kommenteket írtak a Facebookon, végül egyéb, a fideszes médiában napi szinten elemzett jobbikos botrányokról és „botrányokról” értekeztek.

De miközben a felszólalásokban folyamatosan hol Vona Gábor Jobbik-elnöknek, hol Volner János jobbikos frakcióvezetőnek címezték a mondandójukat, mivel ez egy kormánypárti alákérdezés volt, a megszólítottak nem is reagálhattak. Íme a teljes beszélgetés úgy, ahogy elhangzott:

1. Pócs János (Fidesz) kérdése

„Köszönöm a szót! Tisztelt Ház, tisztelt államtitkár úr!

Annak ellenére, hogy Vona elnök úr ellopta, vagy inkább eladta a Jobbik lelkét, a cuki púder alatt még mindig megvan a párt régi arca. Az igazi arc. Ez az arc most nem a korábban hagyományos szélsőjobbos ellenségképre tekint, hanem a nyugdíjasokra. Azt követően, hogy Vona elnök úr elfogadhatatlan véleményt nyilvánított a nyugdíjasokról, a párt hívei sorra öntötték az olajat a tűzre.

Odáig fajult a dolog, hogy a Jobbik már a halottak emlékét is gyalázza. Nemrég jelent meg a Jobbik-pártsajtóban egy videó, melyen egy idős néni fakad dalra egy idősnapi rendezvényen. A felvételhez cikk is készült, melyben a nénin élcelődnek. Jászladányon közszeretetnek örvendett az az idős hölgy, aki akkor, 2014-ben halálos betegen énekelt. Nemcsak ő, de mindenki tudta, hogy soha többé nem fog énekelni a közönség előtt, nem fog már többet szerepelni. Sajnos még abban az évben elhunyt. Isten nyugosztalja!

A cikkhez írt trágár kommentekből kiderült, hogy mindenki tisztában volt azzal, hogy a felvétel régi, sőt azzal is, hogy a felvételen szereplő hölgy már nem él. A Jobbik pártmédiája mégsem riadt vissza attól, hogy a felvételt lejáratásra használja, kigúnyolva ezzel egy idős asszony politikai hitvallását, meggyalázva ezzel az ő emlékét. De ez nemcsak a jobbikos közönség hangja. A Jobbik jászsági vezetője a mocskolódó kommenteket összességében viccesnek találta, és lájkolta a bejegyzést. Ráadásul Volner János frakcióvezető úr ahelyett, hogy töröltette volna, továbbterjesztette a videót, pedig akkor már a kívülállók számára is világos volt, hogy egy halott ember emlékét gyalázza, ahogy Volner frakcióvezető úr is ezt tette a kommentjében.

Államtitkár úr, miért kerülhettek a nyugdíjasok a jobbikosok céltáblájára, és hogyan áll ki értük a kormány? Várom tisztelettel válaszát.”

2. Rétvári Bence (KDNP) válasza

„Köszönöm szépen a szót elnök úr. Tisztelt képviselő, tisztelt ház!

A stílus maga az ember – tartja a régi magyar mondás.* És így van ez, hogyha egy párt vezetője megengedhet magának egy ilyen stílust az idős emberekkel, nyugdíjasokkal szemben, akkor bizony, a pártnak a képviselői, a pártnak a tagjai is ezt fogják tenni. Hogyha egy pártnak minden csak politikai termék, és abból indul ki, hogy önmaga megvásárolható volt, akkor nyilván a szavazókról sem gondol mást, ők is megvásárolhatók.

Az valóban sokakat megdöbbentett, hogy Vona Gábornak, a Jobbik elnökének a nemzeti ünnepeinkről az jutott eszébe, hogy »hétköznapokon kedves bácsikák és nénikék magukból kivetkőzve ugranak egymásnak, vért akarnak ontani remegő kezeikkel, ordibálnak trágárul és hörgik fel a XX. század minden traumáját«, majd úgy folytatja, hogy »húzták maguk mögött a kis bevásárló kosarukat, és ne szépítsük, a szemeikben gyűlölet lobogott, a szájukból pedig szennyvíz folyt«. Minden része ennek, amikor remegő kezekről beszél, amikor maguk mögött húzott kis bevásárlókocsikról beszél, nyilván mind-mind annak a fajta tiszteletlenségnek, megvetésnek a szimbólumai ezek, amelyek nyilván egy jóérzésű ember számára elfogadhatatlanok.

És még a Jobbik szavazótáborában is, a Jobbik szavazótáborában is többségben vannak ezek a jóérzésű emberek, hiszen a Jobbik szavazóinak többsége is úgy gondolja, hogy bocsánatot kellene kérnie Vona Gábornak ezekért a kijelentésekért.

Amikor jöttek a házi politológusok, és elmondták, hogy ez egy átgondolt terv, és a fiataloknak a mobilizálását szolgálják, hogy a fiataloknak kellene radikalizálódniuk, és nem a nyugdíjasoknak. Sajnos a Jobbiknak ezen a téren sem jönnek be a számításai, hiszen a fiataloknak is a többsége úgy gondolja, hogy ez igenis sértő az idős emberekre nézve, hiába magyarázzák ezt a házi politológusok.

Ez az, amikor egy párt Gyurcsányabb akar lenni Gyurcsánynál, amikor mindennap valakit vagy megsérteni, vagy maga mögé akar csábítani egy-egy Facebook-bejegyzéssel, csak ezek nagyon-nagyon félresikerülnek, ráadásul a pártot is hiteltelenné teszik. Tehát a legújabban amikor már marxista elvekkel is igyekszik az MSZP-ről éppen lecsurgó szavazókat is maga mögé állítani a Jobbik, ez már végkép azt hiszem a köpönyegforgatásnak egy szánalmas példája.

Köszönöm szépen!”

3. Pócs János (Fidesz) viszonválasza

„Köszönöm államtitkár úr, köszönöm a válaszát.

Ebből is láthatjuk, hogy a Jobbik valóban pénzért és a hatalomért mindenre képes. Korábbi hangjukat eladták. Most követik a gazdájuk, Simicska Lajos vállalhatatlan stílusát, amellyel újra és újra megbotránkoztatják a közvéleményt. Vajon mit mondhatnak azok az anyák, akik a kisgyermekeikkel elsétálnak egy összefirkált plakáthely előtt? És mit lehet mondani a jászsági nyugdíjasoknak?

[Lezsák közbeszól: „Képviselő úr, nézze meg a telefonját, vagy valaki ott, mert berezonál. Köszönöm, képviselő úr, folytassa!”]

Vajon mit mondhatnak azok az anyák a gyermekeiknek, akik elsétálnak egy-egy összefirkált plakáthely előtt? És mit lehet mondani a jászsági nyugdíjasoknak? Még a sírban nyugvó nyugdíjasokat sem tisztelik, csak azért, mert nyugdíjasként hangot adtak a véleményeknek? Miért nem becsüli a Jobbik a tisztességben és munkában megöregedett magyar emberek véleményét? Miért nem kér Volner János elnézést a halottak emlékének megsértéséért?

Tisztelt Vona elnök úr, kedves Volner frakcióvezető úr!

A jászsági nyugdíjasok azt üzenik önöknek, hogy már nem kell bocsánatot kérni. A jászsági nyugdíjasok már azt üzenik önöknek, már nem kell bocsánatot kérni. Egy halott emlékének a meggyalázása már mindennek az alja. Még ha lenne is annyi tisztesség és bátorság önökben, hogy bocsánatot kérjenek, már fölösleges.

Köszönöm, elnök úr!”

4. Rétvári Bence (KDNP) viszonválasza

„Köszönöm szépen a szót, elnök úr! Tisztelt képviselők, tisztelt Ház!

Szerintem a jobbikosoknak is egyszerűbb lenne a bocsánatkérés, mint a folyamatos bekiabálás, a folyamatos fenyegetőzés ezen téma kapcsán. Annyira kínosnak érezte a Jobbik is ezt, hogy rögtön be kellett dobnia egy másik témát, a választójognak a korlátozását, hogy a figyelmet elterelje erről a témáról. Kettő párt volt egyébként az elmúlt bő egy-két hónapban, aki a választójogot korlátozta volna: Vona Gábor pártja, a Jobbik, vagy inkább azt mondanám, hogy Simicska Lajos pártja, a Jobbik, illetőleg Gyurcsány Ferenc pártja, a DK. Ez a két párt volt az, aki úgy gondolta, hogy a választások előtt fél évvel valamilyen módon csökkenteni kell a választásokon részt vevőknek a számát.

Ugyanakkor itt a Parlamentben nem szavazta meg sem a Jobbik, sem a többi ellenzéki párt azokat a törvényeket, amelyek igenis az idős embereknek nagy segítséget jelentettek. Ezek közül az egyik legfontosabb a Nők40, de ugyanígy nem támogatták az áfacsökkentéseket, és elhibázottnak tartották, és nem támogatták azokat a gazdasági döntéseket itt a Parlamentben, amelyeknek a révén most már megtermelődött az a nemzetiössztermék-növekedés, amely már nyugdíjprémiumot is jelent a nyugdíjasoknak. Ezeket ők elhibázottnak tartották, de a nyugdíjasoknak ebből nyugdíjprémiuma származik.

Köszönöm szépen!”

* A kifejezést valójában Georges-Louis Leclerc, Buffon grófja mondta 1733-ban, akadémiai székfoglalóján.