A G7 készített látványost összesítést arról, mennyire torz képet fest a „hirdetési piac” a magyar nyomtatott sajtóban, és meglepő érdekes megállapításokra jutottak. 

Hetilapok

Kiderült például, hogy hiába a messze legkevésbé olvasott újság a hetilapok közül, a kormány szinte kizárólag a Figyelőben hirdet ezen a piacon. 

Schmidt Mária 2016 végén vásárolta meg a csődközelbe jutott  újságot. A gazdasági hetilapnak akkor hozzávetőleg 7000 rendszeres vásárlója volt, ezt a számot egy év munkája árán sikerült letornázni 4000 alá. A Figyelő ezzel messze a legkisebb példányszámú újság az országos hetilapok piacán. 

A Figyelő ugyan nem méreti magát a MATESZ-nél, a kiadó viszont közzétette éves beszámolójában, mennyi bevételt könyvelt el lapeladásból, így a lap ára alapján megbecsülhető a példányszám, a 3800 heti darab újság pedig azért is nagyon vékony, mert ennek egy jelentős része az államigazgatásban landol. 

Ehhez képest a magyar állam 2017-ben listaáron 780 millió forint értékben hirdetett a hetilapban, ami több mint tízszerese annak, amennyi pénz az összes többi lapnál elköltött a kormány. A Figyelő lapeladásai a bevételek alig 20 százalékát teszik ki. 

A G7 kalkulációi szerint a másik négy hetilap (Magyar Narancs, HVG, Heti Válasz, 168 óra) összesen 75 millió forint értékben kapott állami hirdetést, miközben összesített példányszámuk közel 15-szöröse a Figyelőnek. A Heti Válasz időközben meg is szűnt. 

Napilapok

A napilapok piacán sem egészségesebb a helyzet, annyi különbséggel, hogy itt a kormány gyakorlatilag már mindenkit ellehetetlenített, akivel ez volt a célja. A Puch László vezette Népszava 27-szer annyi állami bevételt húzott be tavaly mint egy évvel azelőtt, 289 milliós profitot termelt, és ezzel megmenekült. 

A Magyar Idők 897, a Magyar Hírlap 637 millió forint állami reklámot könyvelt el 2017-ben. Hogy piacilag mennyire értelmezhetetlen termékekről van szó, azt mutatja, hogy a Magyar Idők esetében a hirdetési bevétel 87 százaléka állami forrás. 

A G7 felidézi, hogy a már megszűnt Magyar Nemzet és Népszabadság 2010-ben még képes volt valamennyire piaci logika szerint működni: akkor még nagyjából egyenlőre arányban érkeztek bevételek lapeladásból és hirdetésből, azóta a lappiac sorvadása és a politikai beavatkozás miatt odáig torzult a helyzet, hogy ma már gyakorlatilag az állam dönti el, ki maradhat életben a lappiacon.

A kormányközeli médiumok mérlegeit a 444-en itt elemeztük részletesen. (G7)