• Eredményes évet zártak a fideszes sajtótermékek kiadói és tulajdonosai a 2017-es évek beszámolói alapján.
• A 2015-ös Simicska-konfliktus után nagy építkezés kezdődött a jobboldalon, annak érdekében, hogy új pillérei legyenek a kormánybarát nyilvánosságnak az elbukott Nemzet-portfólió helyett. 
• A munka, amihez a magyar állam több tízmilliárd forinttal járult hozzá, két éven keresztül zajlott.
• Az új médiarendszerváltás befejezettnek mondható: a Magyar Nemzet és a Metropol megszűnt, a Class FM és a Lánchíd Rádió elhallgatott, a Hír TV milliárdos veszteségeket termel és leépít, a Heti Válasz pedig vevőt keres, a kormánypárti médiába megállás nélkül ömlenek az állami milliárdok. 

Mészáros új birodalma: zúduló milliárdok 

Mészáros Lőrinc még 2016 őszén vette át a Mediaworkst a Népszabadságot előtte gondosan bezárató osztrák Heinrich Pecinától, hogy a 2,4 milliárdos mínuszból tavaly év végére 4,3 milliárdos profitot varázsoljon.  

A vállalat elképesztő ütemben növekedett az Opus Global Nyrt. ernyője alatt és 2016-hoz képest megduplázta amúgy sem szerény forgalmát: 11,3 milliárdról egészen 20,4 milliárdig kúszott fel az árbevétel. A cég alkalmazottainak száma is csaknem háromszorosára duzzadt: egy évvel korábban még csak 442-en dolgoztak a vállalatnál, ma már 1183-an. 

A legnagyobb üzlet a megyei lappiac korábbi nagy riválisa, a négy megyei lapot és egy városi újságot kiadó Pannon Lapok Társaságának (PLT) felvásárlása volt. A 2017 októberében beolvadással megszűnt PLT évi 7 milliárdos árbevételt és bő 1 milliárdos profitot vitt magával a Mediaworksbe. Mészáros Lőrinc cége nem állt meg itt: felvásárolta a Nógrád Megyei Hírlapot és ezzel uralja a megyei lappiac több mint 50 százalékát.   

A PLT mellett természetesen az adófizetők voltak a siker további kovácsai: a Mediaworks volt ugyanis a kormányzati kampányok egyik legnagyobb kedvezményezettje. A Nemzeti Konzultációróló szóló, 7 milliárdos kormányzati kampányból 2 milliárd landolt a Mediaworksnél, és más állami cégek is százmilliós nagyságrendben tettek be hirdetéseket. A Kantar Média (G7 által szemlézett kutatása szerint) úgy becsüli, hogy listaáron összesen 2,7 milliárd forint állami hirdetést kaszált 2017-ben a vállalat. 

Az egész Mediaworks-sztori akkor ért körbe, amikor a megyei lappiac totális elfoglalása idejére visszatért a piacra a korábbi tulajdonos Heinrich Pecina és 2017 derekán megvásárolta a Russmedia lapkiadót. Az Észak-Magyarország, a Kelet-Magyarország és a Hajdú-Bihari Napló megyei lapokat kiadó vállalat 5,3 milliárdos árbevétel mellett tavaly 1,2 milliárdos üzemi eredményt produkált. 

Mészáros másik nagy befektetése az Echo TV felvásárlása volt 2016 decemberében. A leköszönő felcsúti polgármester Széles Gábor fideszmágnástól vásárolta meg a csatornát, hogy abból egy jó tévét csináljon. Széles épp a hétvégi kötcsei összejövetelen árulta el az Indexnek, hogy nem lett volna pénze a csatorna megújítására, mint azt Mészáros tette, és az tény, hogy a gázszerelőből lett milliárdos nem sajnálta a forrásokat a „nemzet televíziójától”.

A korábban 700-800 milliós éves büdzsével gazdálkodó Echo új stúdióba költözött, és komoly ráncfelvarráson esett át; a korábbiakhoz képest pedig szinte ömlött a pénz a csatornához. Az 1 milliárdos Angol utcai ingatan mellett a stúdió berendezésére - műszaki eszközökre - 1,59 milliárdot költöttek és szabályosan megtriplázták a bérállományt is, 530 millióról 1,56 milliárdra. 

A hirtelen jött költségek miatt a cég rövid lejáratú hitelt és kölcsönt is felvett, összesen 1,5 milliárd forint értékben, de szerencsére az állam hirdetéseken keresztül időben nekilátott a feltőkésítésnek. Csak az Erzsébet-utalvány kampányból 1,3 milliárd forint érkezett az Echo Hungária számlájára, és a kormányzati eredménykampány is legkevesebb 600 milliót hozott a tévének, ahogy azt az Átlátszó a kabinetiroda adatai alapján megírta, így végeredményben sikerült több mint 1 milliárdos pluszban zárni az évet. 

Schmidt Mária Figyelőjét az adófizetők tartják életben  

Jól sikerült az első teljes év Schmidt Mária új hetilapjánál: a Figyelőt kiadó K4A Lapkiadó Kft. 835 milliós árbevétel mellett 183 milliós profitot könyvelhetett el. A kiegészítő melléklet szerint lapértékesítésből 125 millió, hirdetésből 567 millió forint folyt be a laphoz. 

A Kantar Media (24.hu által szemlézett) februári becslései szerint listaáron 1,1 milliárd forint hirdetés volt tavaly a Figyelőben, ebből 734 millió jött az államtól, amiből az látszik, hogy a Figyelőben megjelenő hirdetések 70 százaléka állami cégtől vagy intézménytől érkezik. 

Az üzleti modellről sokat elárul, hogy novemberben volt olyan lapszáma is a Figyelőnek, amiben egyetlen nem állami hirdetés volt: 

• három sorosozós,
  
• egy Magyar Államkincstár
• egy Magyar Nemzeti Bank,
  
• egy Magyar Fejlesztési Bank
  
• egy Magyar Állampapír,
  
• egy V4 konferencia,
  
• egy MVM,
  
• egy EMMI és
  
• egy Szerencsejáték Zrt,

hirdetése mellé már csak egy reklám fért befért: a tulajdonos ingatlancégének hirdetése.

A lap nem méreti magát a MATESZ-nél, így pontosan nem tudni hogyan fogy, de az Átlátszó már egy éve azt írta, hogy az előfizetők ötöde elengedte az újságot, pedig akkor Schmidt Mária még csak fél éve vette át az irányítást, és még hírük sem volt az elhunyt tudósokat és soroszsoldosokat listázó cikkeknek sem.

A Figyelőnél feltűnő, hogy gyakorlatilag egyetlen év alatt kicserélték a komplett alkalmazotti állományt: a korábbi impresszumból alig néhány újságíró maradt hírvivőnek, a többség vagy lelépett vagy elküldték; a stábot helyettük fideszes think-tankek embereivel töltötték fel, a főszerkesztő a századvéges Lánczi Tamás lett.  

Matolcsy Ádámot minden fronton nagylelkűen támogatja a magyar állam 

Matolcsy Ádám György 2017 nyarán vette át az Origót barátjától, Száraz Istvántól. A cég árbevétele  5,3 milliárdról 5,65 milliárdra nőtt, de ennél is fontosabb, hogy majdnem megduplázta nyereségét: a 2016 végi 517 millióhoz képest tavaly 903 millió profitot termeltek. 

Matolcsyék ezt a pénzt nem vették ki a cégből, hanem emelték belőle a cég saját tőkéjét, ami ezzel 2,1 milliárdra növekedett. 

Magyarország mindent megtett azért, hogy egyenesben tartsa a legnagyobb magyar online híroldalt: 340 millió forintot kapott az Origo a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alaptól az „Email 2.0” projekthez, a Kantar Média mérései szerint pedig közel 2 milliárd forint értékű állami hirdetés landolt az oldalon csak a 2017-es évben; ezzel az Origóra ment a harmadik legtöbb kormányzati reklám a TV2 és az óriásplakátok felületeit forgalmazó JCDecaux után. 

Matolcsy megtehette, hogy hagy pénzt az Origóban, mivel más cégeiből - főleg Balaton Bútor Kft.-ből és a Magyar Stratégiai Zrt.-ből  - együttesen 270 millió forintnyi osztalékot vett ki. Nagy üzleti sikernek azért ezt sem illik nevezni: nyertek egy 350 millió forintos közbeszerzést bútorrestaurálásra, és kaptak 500 millió forint uniós támogatást „okosiroda” kialakítására is.

Habony Árpád az egyetlen, aki az utolsó fillért is kivette a kasszából

Habony Árpád főtanácsadó és Győri Tibor, Orbán Viktor egykori államtitkára és jogi tanácsadója cége egy év alatt tizenkétszeresére növelte nyereségét. A Modern Media Group nem panaszkodhat: az árbevétel 2015-ben még csak 803 millió forint volt, egy évvel később már 2 milliárd, most 3,1 milliárdnál tartanak. 

Míg tavaly Habonyék gyenge 54 millió forintos nyereséget csináltak a céggel, idén már 683 milliót, és mind az utolsó fillérig ki is vették a pénzt. Fejenként 340 millióval gazdagodtak a tulajok egyetlen év alatt. 

A Modern Media Group a kiadója a 888.hu-nak és a Lokál ingyenesen terjesztett újságnak. A kettő közül a második a fontosabb lába a médiabirodalomnak: naponta 150 ezer példányban nyomják ki és terjesztik a budapesti tömegközlekedési hálózaton, a Lokál Extra hetilap pedig a nagyobb vidéki városokban is elérhető.  

A térnyeréshez persze kellett az is, hogy korábban adminisztrációs eszközökkel megfojtsák Simicska ingyenes terjesztésű lapját, a Metropolt, hogy annak helyét a Lokál foglalhassa el. 

Ripost, Pesti Srácok, Magyar Hírlap: a feltörekvő titánok   

Ómolnár Miklós és Schatz Péter közös bulvársztorija, a Ripost is nagyon szépen gyarapodik. 

Míg 2016 végén 989 milliós forgalom után 58 millió forint nyereséget hoztak össze, tavalyra megháromszorozták az árbvetélüket, és 3 milliárdos forgalom után 208 millió forint profitot realizáltak, ami szép pénz, igaz, a Kantar által becsült 650 milliós állami költést figyelembe véve még mindig van hova fejlődni. 

A legfrissebb taggyűlési jegyzőkönyvből kiderül, hogy Ómolnárék - egyikük a keveseknek, akik testközelből követhették Orbán Viktor kampányát - ezt a pénzt aztán mind be is forgatták az eredménytartalékba.

Nem volt nagy mozgás Huth Gergely cégénél és a Pesti Srácoknál: a jórészt állami hirdetésekből működtetett Insider Média tavalyhoz képest csak 10 millióval, 269-ről 279 millióra növelte árbevételét, az adózott eredmény pedig 91 millióról 54 millióra esett vissza. Osztalék kifizetéséről nem született döntés. 

Hozzájuk képest szépen termel a Széles Gábor tulajdonában lévő Magyar Hírlap: 684 millióról 740 millióra nőtt a napilap árbevétele, és tavalyi 9,7 milliós eredményüket egészen 86 millióra tornázták fel, mindezt úgy, hogy év elején elveszítették sztárjukat, Bayer Zsoltot. 

Baloldali sikersztorik 

Nincs oka panaszra az ATV vezetőségének: a cég az egy évvel korábbihoz képest nem sokkal ugyan, de tudta növelni árbevételét, és ami még fontosabb, a forgalmához mérten sokkal nyereségesebb esztendőt zárt a 2016-oshoz képest. 

Az árbevétel 2,2 milliárd forintról 2,32 milliárdra nőtt, a profit 47 millióról 110 millióra. Némethék  osztalékot nem vettek ki a tévécsatornából, aminek láthatóan erősödtek kormányzati kapcsolatai az elmúlt években. Az ATV több állami kampánynak is helyt adott - az Erzsébet-utalványokat népszerűsítő 1,7 milliárdos kampány híjján például valószínűleg erős mínuszban végezte volna a csatorna.

Ahogy már írtuk, az év másik nagy nyertese lett a Népszava: a Puch László által újra felkarolt XXI. Század Média 289 milliós adózás utáni profittal zárta 2017-et, ami szép eredmény az egy évvel korábbi 52 milliós mínusz után. 

A HVG írta meg elsőként, hogy az új kiadó - ami a korábbi Geomédia-portfólió termékeit is forgalmazza, a Szabad Földet és a Vasárnapi Híreket is - első teljes évében 1,6 milliárdos forgalmat generált, ebből 898 milliót költöt anyagjellegű ráfordításokra, 376 milliót pedig bérekre és járulékokra.

A mintegy 17 ezer példányban elkelő Népszavában ma már túlsúlyban vannak az állami hirdetések. 

A 444-en ősszel írtunk arról, hogy emögött Puch és a kormányfő személyes megállapodása állhat, és valószínűleg az sem ártott az eladásoknak, hogy a politikai napilapok piacán megszűnt a két legnagyobb példányszámú konkurencia, a Népszabadság és a Magyar Nemzet is. 

Vajna-birodalom: milliárdokkal támogatott, de veszteséges TV2, értékes új médiacégek 

A legérdekesebb talán mind közül Andy Vajna médiabirodalma, tetején a Fidesz-média koronaékszerével, a TV2-vel, az egyetlen a nagy kormánybarát médiacéggel, amely a jelentős állami segítségek dacára is egyelőre csak halmozza a veszteségeket. 

A Menedzsment Fórum elemezte ki elsőként a Dirk Gerkens vezette vállalat statisztikáit, és azt találták, hogy hiába nőttek jelentősen -  23,6-ról 34,5 milliárdra - a cég bevételei, így sem sikerült pluszba vinni a vállalatot. 

A bevétel növekedése két pilléren nyugszik: egyrészt a 2017-es év volt az első teljes év, amiben a kereskedelmi tévék kábeldíjakat szedhettek a szolgáltatóktól, ez pedig 4-5 milliárdos extra bevételt jelenthetett a két nagy társaságnak, az RTL-nek és a TV2-nek.

Másfelől a TV2 volt az állami hirdetések legnagyobb haszonélvezője: a Kantar becslése szerint egészen horribilis mennyiségű állami reklám, 6 milliárd forint értékű hirdetése ment csak Vajna tévéjéhez.  A csatorna ebből annyit ismert el, hogy  a hirdetési bevétel az egy évvel korábbi 14,6 milliárdról 18,8 milliárdra nőtt. 

Az mfor.hu szerint a legfontosabb oka annak, hogy még így sem sikerült legalább nullszaldósra menteni az évet, az az, hogy a TV2-nél jelentős értékcsökkenési leírást hajtottak végre egy évekkel korábban vásárolt jelentősebb televíziós jogdíjcsomag miatt. Ez már 2016-ban is 7,7 milliárdos mínuszt mutatott a mérlegben, ami tavalyra 12 milliárdig emelkedett. 2016-ban összesen 6 milliárd mínuszt termelt a cég, 2017-ben már „csak” 1,44 milliárdot, de a hírek szerint ez sem hatotta meg a miniszterelnököt, aki állítólag a jelenlegi menedzsment lecseréltetésén gondolkodik. 

Vajna új portékái ellenben kitűnően muzsikálnak, igaz a filmügyi biztosnak  még nem mindenhol volt alkalma belepiszkálni a pénzügyi folyamatokba.

A Rádió 1-et működtető Radio Plus Kft. az egyik legsebesebben fejlődő cég lett a rádiós piacon: a Méditanács hathatós támogatása mellett kezdett neki a vidéki rádiós piac bekebelezéséhez, több tucat helyen kapcsolódott hálózatba országszerte. A cég 2,8 milliárdos árbevétel mellett 930 milliós hasznot csinált, amihez hozzájárul a Kantar Média becslései szerint közel 1 milliárdos állami hirdetési csomag is. 

A fideszes médiabirodalom egyik utolsó nagy szerzeménye volt a szintén Vajna által megszerzett Lapcom Zrt., a Bors bulvárlap, a Kisalföld és a Délmagyarország kiadója, amivel teljes lett a megyei lappiac letarolása is. Az üzletet 2017 szeptemberében kötötte meg a Radio Bridge Media Holdings Ltd. és a filmbiztos egyik vállalata. Vajna valószínűleg jó üzletet kötött, mert a Lapcom kormányzati hátszélben is 880 milliós profitot tudott csinálni a múlt évben.