Orbán lerendelte magához Hatvanpusztára Puch Lászlót, hogy vegye meg neki a Népszavát

  • A Népszava finanszírozásáról Orbán Viktor személyesen állapodott meg Puch Lászlóval, az MSZP egykori pénztárnokával még 2016 végén.
  • A Népszabadság kivégzése után a kormányfő nem akarta, hogy Simicskáé legyen a legerősebb napilap.
  • Azóta nem késnek a fizetések, és az újság tele van állami hirdetésekkel.

„Jött a Puch és mondta, hogy nincs ok aggodalomra, van pénz, csináljunk egy jó újságot. Tényszerűen számoljunk be az eseményekről, de ha lehet, az Orbán-családot ne bántsuk. Egyből tudtam merről fúj a szél. Amikor 2014-ben Pecina ünnepélyesen átvette a Népszabadságot a Corvin moziban, szóról szóra ugyanezt mondta.”

Egy ma népszavás, volt népszabadságos munkatárs mesélt deja vu élményéről, miután Puch László régi-új tulajdonos, az MSZP egykori pénztárosa egy éve, 2017 februárjában újra magáévá tette az újságot, és megtartotta első beszédét a szerkesztőségben.  

Puch László az MSZP elmúlt 29 évének egyik legbefolyásosabb figurája, a párt egykori pénztárnoka, elnökségi tagja és országgyűlési képviselője. Az elmúlt 20 évben ő menedzselte a párt hátországát, médiáját, és pártközi kapcsolatait. 

A Népszava a magyar szociáldemokrata mozgalom lapjaként indult 1877-ben; a háború után a kommunisták a szocdem párttal együtt benyelték a lapot is, egész pontosan odaadták a szakszervezeteknek. A rendszerváltás után kisebb privatizációs turbulenciák után a fotósból lett sajtómágnás Fenyő János vette meg, a Vico csoport tagja lett. Fenyő meggyilkolása után kikerült a széteső kiadói csoportból, és fokozatosan az MSZP felé sodródott. Az elmúlt tíz évben a lap Puch László tulajdona és az MSZP nem hivatalos pártlapja volt, mielőtt a svájci TGD Intermedia SA  nevű cége 2016 februárjában  eladta a Szabad Földet és Vasárnapi Híreket (VH) is kiadó magyar Geomédiának. Fél évvel később onnan vásárolta vissza a kiadót egy másik Puch-cég, a 70 ezer euró jegyzett tőkéjű osztrák Horizont Handels und Industrie AG. 

Puch László épp egy csomag Népszavához közelítFotó: 444

Tombor András csúnyán elszúrta 

Hogy miért vásárolta vissza Puch a fél évvel korábban eladott cégét, arról sokáig csak pletykák keringtek. Az biztos, hogy a Geomédia a nemrég elhunyt Horváth László – szintén MSZP-közeli vállalkozó, Puch közeli barátja – vállalata volt. A terv szerint a Geomédián belül egyesült volna a Szabad Föld-VH-Népszava baloldali médiabirodalom, de az elképzelés nem működött, így 2016 végén máris vevőt kellett találni az adósságban úszó lapra.  

A svájci Marquard Média a Népszabadság megszüntetése után elfordult a vételtől – állítólag azért, mert üzent nekik a „politika”, hogy most ne akarjanak inkább a magyar médiába pénzt tenni. Egy Rogán Antal kabinetjével szerződéses viszonyban álló médiaszereplő szerint – miután értesült arról, hogy eladó – Orbán Viktor úgy döntött, mindenképp fogható kézben szeretné tudni az ellenzéki napilapot.

Hónapokon keresztül úgy tűnt, hogy  a liechtensteini XXI Centruy Invest AG lesz a vevő, de az Átlátszó észrevette, hogy a vállalatot Magyarországon Tombor András, Habony Árpád egyik emberének ügyvédje képviseli. Tombort ezután le is vették az ügyről, 

Orbán ugyanis úgy akart befolyást szerezni a Népszava felett, hogy a valódi tulajdonos és annak szándéka háttérben marad, ezért más megoldást kellett találni. 

A miniszterelnök mai napig hisz a napilapok erejében – ragaszkodik a napi lapszemléhez, és az élére vasalt Nemzeti Sporthoz –, a Népszabadság bedöntése után pedig nem akarta, hogy a Simicska-kézben maradt Magyar Nemzet legyen a legolvasottabb napilap a piacon. Márpedig a Népszabadság bedöntése után a Népszava előtt fényes jövő mutatkozott: 2016 harmadik negyedévében a MATESZ 36 ezerre mérte a Népszabadság és 11 ezerre a Népszava átlagos napi példányszámát. Azóta a Népszava összegyűjtögette az egykori népszabis olvasókat: példányszáma 20 600-ig kúszott fel és növekszik, jócskán megelőzte a 15 ezerre visszaesett Nemzetet.  

„98-ban a Kövér eljött hozzánk egy szerkesztőségi látogatásra a Népszabiba. Nem volt ellenséges a hangulat, mígnem elmondta, hogy szerintük két napilap van, ami a magyar kultúrtörténet értékes része: a Népszava és a Magyar Nemzet. Onnantól tudtuk: ha egyszer alkalmuk lesz rá, ki fognak végezni” 

– emlékezett egy volt népszabadságos szerkesztő. ,Szerinte ez a magyarázata, hogy miért nem a Népszabadság, és miért az MSZDP egykori lapja élhette túl a Fidesz médiaháborúját.

A régi-új Puch-lap 2017 februárjában 17 újságírót vett át a régi népszabadságos stábból és 110 millióval megemelték a kiadó alaptőkéjét is. Ilyen nagyságrendű embermozgás nagyon ritka a magyar médiapiacon, és szokatlanul nagylelkű befektetés attól a Puchtól, aki korábban nem szívesen áldozott a Népszavára. 2012-ben a szerkesztőség egyenesen nyílt levélben kérte az újság eladását a csődközeli helyzet miatt, később szégyenszemre a Közgéptől is kénytelenek voltak befogadni hirdetéseket. 

Mióta Puch visszavásárolta a lapot, két dolog is megváltozott a Népszavában az elmúlt évekhez képest: nem késnek a fizetések, a lap pedig meg van pakolva állami hirdetésekkel.

Az MVM és a Szerencsejáték Zrt. a két legnagyobb hirdető, a kormány 100 millió forintért hirdette a Nemzeti Konzultációt a kiadónál, többért mint a Demokratában vagy a Figyelőben. A HVG szerint az állami hirdetések a teljes hirdetési bevétel 56, illetve 44 százalékát tették ki a Népszavában, illetve a VH-ban. A 24.hu legutóbbi kalkulációi szerint a Vasárnapi Hírek 70 milliós hirdetési bevételeinek több mint harmada, 26 millió forint származott állami forrásból.

Kertész Anna a VH előző főszerkesztője karácsony előtt egy nappal azzal az üzenettel távozott, hogy

„már nem tudok felelősséget vállalni a lap minden oldaláért, aljas, uszító propagandahirdetést jelentetett meg a kormány a szeretve és érzékenyen készített ünnepi lapszámunkban, amelynek cikkei – ahogy minden héten – az elfogadás és a szolidaritás jegyében születtek.”

Szóljatok a Puchnak!

A kormányfő környezetét és a Geomédiát ismerő források is tényként beszélnek arról, hogy Orbán Viktor személyesen egyeztetett Puch Lászlóval a projekt támogatásáról.

Ők ketten a kilencvenes évek parlamenti fociválogatottjából ismerik egymást, de az elmúlt húsz évben elsősorban Simicskán keresztül tartottak kapcsolatot. Mostanra viszont mindketten Simicska ellenségei lettek. Puch és a volt APEH-elnök azóta nincsenek beszélőviszonyban, hogy Simicska 2011-ben felrúgta az MSZP-vel kötött korábbi („70-30-as ”) megállapodást: nem engedte az állami cégeket hirdetni a Neo FM-en, így az csődbe is ment. 

Miután Tombor láthatóvá vált, a kormányfő más megoldás után nézett és találkozóra hívta Puchot. Az elhunyt Horváth Lászlóhoz közel álló források és a miniszterelnök környezete szerint az Orbán-Puch találkozóra a hatvanpusztai majorságban került sor, ahová egy Volkswagen Transporterrel szállították le az egykori MSZP-pénztárnokot egy bicskei parkolóból. 

A hivatalos verzió szerint Mészáros Lőrinc által bérelt uradalomról a 444-en már többször írtunk. Puch László a talákozóra vonatkozó kérdésünkre annyit reagált, hogy „ezt önök biztosan jobban tudják”. Szerinte csak „meg kell nézni a Népszavát, hogy ellenzéki-e, és ha igen, onnantól kezdve nincs értelme firtatni, hogy milyen forrásból él meg". Ezután vonalat bontott. 

A miniszterelnök sajtósa nemrég jelezte, hogy médiaügyi találkozókról nem ad ki információkat. 

Méretes MVM-hirdetés a NépszavábanFotó: 444

Nem egyedi esetről van szó: fontos üzleti pozíciók esetében Orbán és Mészáros Lőrinc szívesen egyeztet privát környezetben. Nemrég a közmédia egy magas beosztású vezetője járt hasonló meghallgatáson a birtokon, mint a TV2 egyik lehetséges új igazgatója, és Mészáros Lőrinccel tárgyalt, de üzleti körökből több helyről is hallottuk, hogy az egyik nagyobb bedőlt brókerház képviselői is megfordultak a majorságban. 

Finoman irányítani a folyamatokat a baloldalon

Fotó: 444

A Népszava megmaradt markánsan ellenzéki lapnak, de ez nem zavarja a kormányzati köröket, amíg nem személyeskednek - azaz direkte nem támadják „a családot” - kritikusak a Jobbikkal és Simicska Lajossal szemben.  

Orbán célja elsősorban az, hogy minél több ellenzéki újságírót kontroll alatt tudhasson, ne engedje Simicska Lajost túlzottan erősödni az ellenzéki oldalon, és irányítani tudjon folyamatokat a baloldalon belül is. 

MSZP-közeli források szerint ez történt nyáron Botka megbuktatásának idején is. Puch körei – köztük legfőbb bizalmasa Tóth Bertalan frakcióvezető – rossz néven vették, hogy miután megállapodtak a Fidesszel a plakáttörvényről, a május végi kongresszuson megerősített Botka László az utolsó pillanatban felrúgta a dealt. (A plakáttörvény a „Ti dolgoztok, ők lopnak” kampány után megtiltotta volna, hogy kampányidőszakon kívül is megjelenjenek politikai hirdetések a köztereken.)

Puchék szerint a Fidesszel közös érdek lett volna a Jobbik ellehetetlenítése, Botka viszont azzal érvelt, nem lehet üzletelni Orbánnal, mert azzal Vona Gábor lesz Orbán fő kihívója. A visszakozás kellemetlen helyzetbe hozta a Fidesszel paktáló szocialistákat, akik így Botka ellen fordultak.

A Botka-stábban többen zokon vették, hogy a Népszava ezek után elfordult a baloldal alig két hete megválasztott miniszterelnök-jelöltjétől: alig tudósítottak róla, de legalábbis nem álltak ki mellette, amikor Molnár Zsolt nyilvánosan is kritizálta, csak mert nem volt hajlandó Gyurcsány Ferenccel együttműködni. A lap teret adott a kifejezetten Botka ellen formálódott Tarjányi Péter-féle Magyar Progresszív Mozgalomnak, a Botka-stáb szerint pedig egyértelmű, hogy ez a belső ellenzék és a Fidesz közös érdeke volt. Mindeközben a Vasárnapi Hírekben erős üzeneteket kapott Botka: Puch már a hetilap következő számában megüzente, hogy „egyre többen gondolják úgy: ha októberig nem változik a helyzet, akkor Botka a vezérkarral egyeztetett stratégia szerint lesz kénytelen repülni”.

A Népszava mindennapjaiban kevéssé érzékelhető a kormányzati befolyás. Egy szerkesztő arról beszélt a 444-nek: nem nehéz betartani az „íratlan szabályokat”, mivel a Jobbikot egyébként sem kedveli a szerkesztőség, Orbán Gáspár és Ráhel családi történetei pedig nem érdeklik az olvasókat. Fideszes témákban viszont váratlanul szabad kezet kaptak, így legutóbb a Népszava írta meg elsőként azt is, hogy a pártközpontból fenyítették meg Zalaegerszeg fideszes képviselőit, mert kiváncsiak lettek volna a város Elios-ügy jelentésére.