Az 1 lista ára lehet a szocialista polgárháború

2017 augusztus 1., kedd 14:11
  • Botka László megnyerte az első meccset a pártjában, hogy ne induljon együtt az MSZP Gyurcsány Ferenccel.
  • A többi DK-s és minden ellenzéki párt felé viszont nyitni akar, a Jobbik kivételével.
  • Molnár Zsolt visszaszorítása üzenet lehetett több MSZP körül ágáló, a kormánnyal üzletelő fontoskodó embernek.
  • Botka abban bízhat, hogy ha nincsenek 2010 előttről ismert arcok a párt jelöltjei között, akkor egyetlen listán indulhatnak a Jobbikon kívüli ellenzékiek.

Kedd délelőtt Molnár Gyula pártelnök és Botka László sajtótájékoztatón jelentették be, hogy az MSZP segít összegyűjteni két, civil kezdeményezésű népszavazáshoz a szükséges aláírásokat. Az egyik megtiltaná, hogy állami alkalmazottak többet keressenek mint a köztársasági elnök, a másik munkaszüneti nappá nyilvánítaná december 24-ét. Molnár Gyula az egyik témában már előző nap is bejelentette ugyanezt, egy másik sajtótájékoztatón. De úgysem ez volt a lényeg, az újságírók többségét az érdekelte, hogy mi van az MSZP-n belüli háborúval.

A régóta izzó feszültségből akkor lett nyilvános konfliktus, amikor múlt szerdán a 168 Órában megjelent Botka nyilatkozata arról, hogy Molnár Zsolt szerinte áruló. Botka arról is beszélt, hogy a pártban vannak, akiket a Fidesz fizet.

Molnár Zsolt (az MSZP elnökségi tagja és a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke) először azzal vágott vissza, hogy az a fideszes, aki a belső feszültségeket szítja. A vitának a bizalmi válságon túl volt egy konkrét tűzvonala is: együtt lehet-e indulni 2018-ban Gyurcsány Ferenccel. Molnár Zsolt kampányt indított, hogy legyen megegyezés Gyurcsánnyal, míg Botka ragaszkodott ahhoz, hogy ebben az ügyben a párt már elfogadta a stratégiáját, miszerint Gyurcsány Ferenc nem lehet rajta azon a listán, amit ő vezet.

Hétfőn Botka és Molnár Szegeden találkoztak, ahol látszólag megegyeztek abban, hogy Molnár hátrébb vonul, elfogadja Botka akaratát Gyurcsány-ügyben, és csak szakpolitikai kérdésekkel foglalkozik a jövőben. Korábban volt, aki a pártból azt szivárogtatta, hogy kedden Molnár Gyula pártelnök igyekszik majd békíteni a feleket, de ezt a hétfői találkozó okafogyottá tette. Molnár Gyulának így csak annyi maradt keddre, hogy azt mondja, hogy „az ügy már lezárult, nincs ügy, nincs miről beszélni”.

Hogy mégis van még feszültség, az onnan is látszik, hogy kedd reggel Molnár Zsolt azt mondta az ATV-ben, hogy továbbra is az ő feladata a választási egyeztetések irányítása Budapesten. Ehhez képest Botka néhány órával később a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy Tóth Józsefet, 13. kerületi polgármestert szeretné megbízni a budapesti választás előkészítésével. Kedd estére Botka javaslatát elfogadta a párt választási ügyekben illetékes szervezete, és Tóth ezzel hivatalosan is megkapta azt a felhatalmazást, amit Molnár Zsolt reggel még a magáénak tudott.

Tóth az MSZP-n belül közismerten nem kedveli Molnár Zsoltot, és nem szívleli Gyurcsány Ferencet sem.

Miért kellett árulózni?

Az MSZP vezetői közül többen stratégiai hibának tartják, hogy ezt a vitát Botka kivitte a sajtó elé. Vannak, akik egyenesen baklövésnek tartják, hogy Botka a belső leszámolásokkal foglalkozik, mert ez rosszat tehet a párt megítélésének, ami egyébként sem javult semmit még az idén. Az MSZP vezető testületeiben valószínűleg többségben vannak azok, akik szerint az árulózás hiba volt.

Botka egyik lehetséges motivációja az volt, hogy Molnár Zsolton keresztül példát statuáljon, és üzenjen a párt erős, a háttérben a Fidesszel együttműködő embereinek, hogy a választási kampányban ne kavarjanak. Hogy 2014-ben lehettek ilyen kavarások, és hogy milyen gyanúk merültek fel, arról itt írtunk részletesen. 

Vannak, akik szerint korántsem Molnár Zsolt a legnagyobb játékos ebben a történetben. Botka azért volt ilyen agresszív vele, mert azt sejtette, hogy a nagy játékosok – esetleg Molnárt maguk előtt tolva – szervezkedni kezdtek ellene. Megpróbálták előkészíteni az MSZP és Gyurcsány Ferenc újabb szövetségét, ami Botka szerint kizárólag a Fidesz érdekét szolgálná. Továbbá elkezdtek azon gondolkodni, hogy kire lehetne lecserélni Botkát, lehetőség szerint egy párton kívüli új miniszterelnök-jelöltre.

MSZP a DK ellen?

Mint kedden Botka László elmondta, ő sem gondolja, hogy a DK-val szemben kellene elindulni. Sőt, tulajdonképpen a Jobbikon kívül az összes ellenzéki párt teljes szövetségét akarja.

Botkának az lehet a koncepciója, hogy ha sikerülne elérnie, hogy Gyurcsány Ferenc ne induljon el a 2018-as választáson, akkor már lenne esélye arra, hogy a többi ellenzéki párttal egyeztessen a közös indulásról. Ez a közös indulás szerinte egyetlen listát, és mindenütt egyetlen egyéni jelöltet jelentene. Ebbe a DK emberei is beleférnének, meg lehetőség szerint az összes többi kisebb pártéi.

2014-ben az MSZP, a DK, az Együtt és a Párbeszéd indultak együtt, de a Fidesz-KDNP így is kétharmados többséget szerzett. Az akkori összefogáshoz képest akarna Botka újat mutatni, párton kívüli ismert emberek bevonásával is. Első lépésként úgy véli, hogy minden további építkezés alapfeltétele Gyurcsány Ferenc visszavonulása, mert Gyurcsánnyal senki sem akar közösködni.

Kivárnak, számolnak, szerveznek

Közben továbbra is él Juhász Péter Együtt-elnök javaslata, hogy az LMP-Momentum-Együtt-Párbeszéd induljon együtt, nem pártok szövetségeként, hanem egy választási koalícióban. A koncepciónak az Új Pólus nevet adta. Az LMP és a Momentum viszont eddig hivatalosan minden szövetségtől elzárkózott.

Az ellenzéki pártok tervei, szakpolitikai javaslatai sok esetben összeegyeztethetetlenek. A Momentum például elvi okokból nem vesz részt a fizetéseket maximalizálni akaró népszavazási kezdeményezésben, miközben az LMP, az MSZP, az Együtt és a Párbeszéd csatlakozott az aláírásgyűjtést meghirdető Vágó Gáborhoz. És még egy csomó törésvonalat lehetne sorolni egyéb ügyek mentén. 

Közben viszont a Jobbikon kívüli ellenzéki oldalon vannak akik úgy gondolják, hogy teljesen felesleges szakpolitikai kérdéseken gondolkodni, a Fidesz-KDNP olyan szinten rontotta már le a jogállamiságot, hogy a helyzet rendezése fontosabb minden egyéb ügynél. Vagyis először meg kellene verni a Fideszt, megerősíteni a jogállamot, aztán ráér gondolkodni a továbbiakon. És a mostani választási rendszerben még elvi esély sincs a Fidesz megverésére teljes összefogás nélkül. Az ezt hirdetők szerint nem véletlen, hogy a Fidesz mindent megtesz azért a háttérben, hogy szítsa e pártok közötti feszültséget.

Ugyanez volt persze a koncepció Mesterházy–Bajnai–Gyurcsány fémjelezte 2014-es összefogásakor is, ami egyáltalán nem volt vonzó a választók tömegeinek. A szkeptikusok azt mondják, hogy nem lehet fejben összeadni széttartó választói szimpátiákat, meg kell várni, amíg valamelyik párt vagy ellenzéki politikus alanyi jogon olyan népszerű lesz, hogy egyszer majd győzni tud. Erre meg az a szokásos válasz, hogy ez egyre valószínűtlenebb, mert a Fideszen kívül lassan nem lesz már sajtó, nincs senkinek pénze, és az agresszív lejárató kampányok minden józan ember kedvét elveszi, hogy beszálljon a politikába.

Botka most olyan nevekkel kívánja az összefogást megcsinálni, akik nem voltak még hatalmon soha. Hátha így meggyőzőbb lesz a csapat, a kívülről jövőknek is elfogadható, és hitelesen mondhatja, hogy ez nem a 2010 előtt csalódást okozó társaság.

Persze egyáltalán nem biztos, hogy a Gyurcsány nélküli, baloldali–zöld–centrista választási szövetség nem teljesen utópisztikus ötlet-e. Igazán érdemi egyeztetések még el sem kezdődtek erről, egyelőre ott tart az egész kísérlet, hogy Botka megpróbálja rákényszeríteni a sajátjait, hogy segítsenek neki Gyurcsány Ferencet távol tartani az ellenzéktől. És ha ez összejönne, akkor talán egyszer majd lehet alkudozni is a többiekkel.