• Észak-Korea egyik fő követelése teljesül: nem lesz több közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlat.
  
• Cserébe az észak-koreaiak hazaküldik a koreai háborúban elesett amerikaiak maradványait.
  
• Más konkrétumban nem sikerült megállapodni.
  
• Illetve Trump szerint abban mégis, hogy Észak-Korea leszereli a rakétahajtómű-teszttelepét. Csak sajnos erről semmilyen írásos bizonyíték nincs, mert a megbeszéléseken nem készült felvétel, a zárónyilatkozatból meg "idő hiányában" kihagyták.
  

Nem lesz több közös, amerikai-dél-koreai hadgyakorlat, jelentette be Donald Trump a Kim Dzsongunnal folytatott megbeszélései után tartott szóló sajtótájékoztatóján.

Vagyis pont az történt, amitől a megfigyelők tartottak, Donald Trump teljesítette Észak-Korea egyik legrégibb követelését. Az amerikai-dél-koreai, évente megtartott közös hadgyakorlatok komoly biztonsági garanciát jelentettek Dél-Koreának, ezek ugyanis életbevágóan fontosak ahhoz, hogy fenntarthassák az amerikai hadsereg gyors reagálóképességét.

Mindezért cserébe csak egy nagy általánosságokat megfogalmazó közös nyilatkozatot kapott Trump, bár ő a mindössze egy oldalas dokumentumot következetesen "átfogó megállapodásnak" nevezte. Tisztázzuk: nem megállapodást, hanem nyilatkozatot írtak alá, amiben egyik fél sem tett különösebb vállalásokat. Az amerikaiak sem, Trump a sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy nem oldják fel az Észak-Korea elleni szankciókat.

Trump a sajtótájékoztatóján azt állította, hogy megállapodtak néhány más kérdésben is, csak azokat már nem volt idejük belefoglalni a közös nyilatkozatba. Állítása szerint Észak-Korea vállalta, hogy leszereli rakétahajtómű-teszttelepét is. Hogy ez tényleg megtörtént-e, arról sajnos sosem lesz kézzel fogható bizonyítékunk. A sajtótájékoztató utolsó kérdése után az amerikai újságírók kórusban kiabálták, hogy "átirat? Átirat?", jelezvén, hogy szeretnék elolvasni a megbeszélés jegyzőkönyvét.

"Micsoda? Átirat?" - kérdezett vissza Trump, majd az első sorban ülő külügyminiszteréhez, Mike Pompeóhoz fordult. "Mike, van átirat? Nem, nem készült felvétel. Nem baj, nekem remek a memóriám, majd emlékszem, hogy mit ígértek" - mondta.

Magyarán, Donald Trump és Kim Dzsongun négyszemközti találkozóján nem készült felvétel, a tárgyalásról nincs hivatalos leirat. Trump bizonytalan megjegyzése alapján talán részletes jegyzetek készülhettek. Közben az az állítás, hogy a találkozón olyan kérdésekben is megállapodtak, amik végül idő hiányában nem kerültek bele a zárónyilatkozatba.

A sajtótájékoztató egészen szürreálisan kezdődött, egy koreai nyelvű kisfilmet vetítettek le a közönségnek. Ránézésre az észak-koreai propagandaminisztérium munkájának tűnt. A felvillanó képek alapján arról szólhatott, hogy bár sokáig borzalmas feszültség uralta a félszigetet, most van remény a békés jövőre, ahol majd vidáman dodzsemezhetnek a koreai kisgyerekek. Gondolhatják, hogy viccelek, de nem. A filmben konkrétan mutattak vidáman dodzsemező koreai gyerekeket, sőt, még olyan trükkfelvételt is, amin fordítva vetítettek le rakétakilövést, így a fenyegető fegyverek nem távolodtak, hanem békésen visszatértek a kilövőállásukra.

Aztán levetítették a film angol nyelvű változatát is. Arról szólt, hogy Trump és Kim milyen történelmi tettet hajtott végre. Konkrétan elhangzott a "lőn világosság" fordulat is, isteni szintre emelve a két vezetőt. Gondolhatják, hogy most viccelek, de nem. Tényleg ez történt.

A sajtótájékoztatón aztán kiderült, hogy a filmet nem az észak-koreaiak, hanem az amerikaiak készítették, Trump kérésére. És hogy a filmet az északi delegációnak is levetítették. "Szerintem nagyon tetszett nekik" - mondta.

Könnyű volt összezavarni

Trump többször is önellentmondásba keveredett a sajtótájékoztatón. A kérdésre, hogy az emberi jogok helyzete felmerült-e a találkozón, azt felelte, hogy csak nagyon röviden, majd úgy tíz perccel később már azt állította, hogy kifejezetten hosszan és hangsúlyosan beszéltek erről.

Azt, hogy miért nem kerültek bele a zárónyilatkozatba azok a dolgok, amiben szóban megállapodtak, azzal indokolta, hogy nagyon kevés idejük volt. "Csak egy napunk volt" - mondta, hogy aztán pár perccel később arról beszéljen, hónapok óta tárgyalnak a részletekről.

Trump a közös hadgyakorlatok beszüntetését is elég zavarodottan indokolta. Szót sem ejtett arról, hogy ez milyen alapvető követelése volt Észak-Koreának, helyette arról beszélt, hogy egy ilyen hadgyakorlat milyen drága, és ugyan Dél-Korea beszáll a költségekbe, de "nem száz százalékban". Majd hosszasan értekezett arról, hogy milyen sokba kerül a Guamon állomásozó amerikai stratégiai bombázók átreptetése Dél-Koreába a hadgyakorlatra. (Dél-Koreában nem állomásoznak stratégiai bombázók, egy esetleges konfliktusban azokat Guamból indítanák, így értelemszerűen a hadgyakorlatokon is ezt kell gyakorolni.)

Újságírói kérdésre válaszolva megismételte, hogy "nagyon tehetséges embernek tartja" Kim Dzsongunt, mert szerinte "tízezerből talán egy" ember lett volna képes arra, hogy 26 éves korában átvegye egy diktatúra irányítását, majd követhetetlen fejtegetésbe kezdett Otto Wambier amerikai egyetemistáról, akit 2016-ban 15 év börtönre ítéltek Észak-Koreában, ahol a rabságban rohamosan romlott az egészsége, mígnem már kómában küldték vissza az Egyesült Államokba. A kérdésre, hogy nem érzi-e a százezer, koncentrációs táborban szenvedő észak-koreai politikai fogoly elárulásának, hogy maga mellé emelte Kim Dzsongunt, azt felelte, hogy szerinte "az az embercsoport" lesz a legnagyobb nyertese a tárgyalásoknak.

A sajtótájékoztató alapján Trump a legnagyobb sikerének azt az észak-koreai gesztust tartja, hogy Kim beleegyezett a koreai háborúban elesett amerikaiak maradványainak hazaszállításába. Trump szerint erről az előkészítő tárgyalásokon szó se volt, ő vetette csak fel a négyszemközti tárgyaláson, Kim pedig igent mondott rá. Furcsa, de ez szerepel a találkozó zárónyilatkozatában, amibe Trump szerint "idő hiányában" nem írták bele, hogy Észak-Korea felszámolja rakétahajtómű-teszttelepét.