Kiborult az Akadémia, és három svungos cikkben megírta, hogy mi a magyar

A maga módján kifejezetten lendületesen próbálja rendbe tenni a Magyar Tudományos Akadémia a magyarság eredete körül mostanában ismét fellángolt vitákat. Az MTA nemrég indított, áltudományos elméletek megcáfolására szánt weboldalán, a tudomany.hu-n három elismert tudós tett közzé a téma különböző vetületeit boncolgató cikkeket.

1.) Klima László nyelvész-régész, az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Finnugor Tanszék vezetője azt elemzi, hogy mennyire függ össze az általunk beszélt nyelv azzal, hogy honnan jöttünk.

Az írás egyértelmű reakció arra a nemrég tett felfedezésre, hogy sikerült egy bizonyítottan Árpád-házi királycsontváz DNS-ének genetikai elemzése. Ez volt az a kutatás, amivel kapcsolatban Kásler Miklós emberminiszter, akkor még "csak" az onkológiai intézet igazgatójaként azt nyilatkozta, hogy

„AZT JELENTI, HOGY AZ ÁRPÁD-HÁZ TAGJAI EGÉSZEN BIZTOSAN EURÁZSIAI, NEM PEDIG FINNUGOR EREDETŰEK”.

(Kásler azért szólalt meg a témában, mert az intézete segítette a kutatócsoportot a genetikai elemzésben, ő maga pedig amatőrként foglalkozik magyar őstörténettel.)

Klima László mostani cikkének fő tézisei, amiket többször, több oldalról is megismétel, a következők:

  • A magyar nyelv a finnugor nyelvek közé tartozik. Ez egészen biztos, tudományosan sokszorosan igazolt és sosem cáfolt tény.
  • A magyarok azonban genetikai, származástani értelemben NEM finnugorok.
  • A nyelvünk és a népünk eredete nem is kell, hogy egybeessen és nem is esik egybe.
  • Ez nagyjából száz éve evidenciának számít tudományos körökben, de a köztudatban valamiért máig nem terjedt el.
  • Az, hogy a genetikai vizsgálatok az Árpád-ház milyen eredetét mutatják ki, eleve nem is lehet alkalmas annak megerősítésére vagy cáfolatára, hogy a nyelvünk finnugor eredetű-e.

Klima a cikkében végigveszi, hogy a magyarok eredetére vonatkozó elméleteket a legelső időktől kezdve befolyásolta a politikai szándék. Ez már arra a két krónikaíróra, Anonymusra és Kézai Simonra is igaz volt, akiknek a művei alapjában befolyásolták a magyarok magyarságtudatát. Kézai például annak a IV. Lászlónak volt az udvari papja, aki a hatalmi játszmáiban a keletről jött kunok támogatását kereste, a papja ezért is foglalkozhatott a hun-magyar eredettörténettel.

A cikk ezután felidézi, hogy miután a XVIII. század végén megszülettek az első komoly tudományos munkák a finn-magyar nyelvrokonságról, a téma megint rögtön politikai vetületet kapott. A barbárnak és műveletlennek tekintett lappokat nyelvrokonként elfogadni nem akarók azonnal a klasszikus recepthez folyamodtak és megkérdőjelezték a vitában velük szemben állók magyarságát. Konkrét összeeküvés-elmélet született arról, hogy aki a finnurorokról beszél, az a Habsburgok ügynöke. Soha ilyen vád be nem bizonyosodott. Ezt fejelte meg Horvát István, aki a reformkor nemzeti hevületétől fűtve arról írt, hogy a magyar a Biblia ősnyelve, a magyarság pedig a szkíták leszármazottjaként minden európai nép ősnépe. Maga Horvát vetette fel egyébként elsőként azt, hogy a finn elmélet a németek/labancok műve.

Klíma cikk leszögezi, hogy a magyar nyelv eredetéről folytatott tudományos vita már a XIX. század végére eldőlt, az eredmények azóta csak finomodtak. A nyelvész-régész megemlíti, hogy az a felismertés is már több, mint százéves, hogy a népünk eredete és az általunk beszélt nyelv eredete nem esik egybe, vagyis finnugor nyelven beszélünk, de mi magunk nem vagyunk finnugorok.

A tudós név említése nélkül, de magát Kásler doktort is megszólítja ezzel:

"A „nem vagyunk finnugorok” típusú mondattal kezdődő szenzációhajhász újságcikkek és áltudományos művek egy nem létező állítással szemben indulnak rohamra, miként Don Quijote a lovagoknak nézett szélmalmok ellen. Ebbe a körbe tartozik, hogy természetesen az Árpád-házi királyok csontmaradványainak genetikai kutatásából sem vonható le következtetés arra vonatkozóan, hogy finnugorok vagyunk-e, vagy sem."

A cikk utolsó szakaszában röviden ismerteti, hogy milyen nyelvészeti vizsgálatokkal igazolták a magyar nyelv eredetét, hogy miért uráli és nem török eredetű a nyelvünk a sok jövevényszó ellenére, illetve hogy a modern genetikai vizsgálatok valójában mit mondanak a magyarok származásáról. (Azt, hogy vegyes sztyeppei, nem egy helyről származunk. És hogy már az ősmagyaroknál sem esett egybe az, hogy valaki honnan szártmazott és milyen nyelven beszélt.)

2.)  Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus, az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratórium vezetője arról írt, hogy a legkorszerűbb genetikai vizsgálatok - ilyen folyt a Kásler által marketingolt esetben is - igazából mit árulnak el a magyarok eredetéről. 

Ez az írás azért igen érdekes, mert az archeogenetika az új sztármódszer, amitől sokan - főleg azok, akik csak bulvársajtót fogyasztanak - azt várják, hogy végre ellentmondást nem tűrően megmondja, kik is azok a magyarok.

Mende szerint a helyzet a következő:

  • A genetikai vizsgálatok kizárólagosan nem vagy csak nagyon kivételes esetekben alkalmasak nyelvi-kulturális kérdések tisztázására. 
  • A honfoglalók anyai ágon nagyon heterogén népességet alkottak, amelyen belül jelentős volt a keleti (ázsiai) összetevők aránya.
  • A honfoglalók genetikai összetételének kortárs népességekből nyert adatokkal való összehasonlítása azt mutatja, hogy a genetikai előzmények az egész nyugat-eurázsiai és közép-ázsiai területekre kiterjednek.
  • Bár már az edddigi adatok is árulnak el pár dolgot a magyarok vándorlásáról, a minták igen kis száma, illetve a sírok eredete és kora körüli bizonytalanságok miatt egyelőre nagy a bizonytalanság.

3.) A harmadik szerző régész:  Türk Attila, a PPKE BTK Régészettudományi Intézet Magyar Őstörténeti és Honfoglalás kori Régészeti Tanszék vezetője.

Ő arról ír, hogy mire alkalmas a régészet az őstörténeti vizsgálatokban, illetve, hogy jelenleg hol tartanak a kutatások. 

  • A régészet csak korlátozottan alkalmas az etnogenezis, vagyis egy nép eredetének a kutatására, de mivel a magyarok korai korszakáról nincsenek írásos emlékek, mégis fontos szerepe van.
  • Az újabb „magyargyanús” leletek és azok földrajzi elterjedése továbbra is a korábbi őstörténeti modellt támasztják alá
  • A régészeti adatokból jelenleg kinyerhető őstörténeti kép gyakorlatilag összhangban áll az írott források elemzésével és a nyelvészeti kutatások által felállított tudományos modellel.
  • A honfoglalás kori hagyaték régészeti és bioarcheológiai vizsgálati eredményei megerősítik, hogy a Kárpát-medencébe beköltözők többgyökerű, összetett népességet alkottak.
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.