Hétfőn szavaznak az Európa Parlament belügyi bizottságában arról a jelentésről, ami alapján a képviselők megbüntetnék Magyarországot az EU alapértékeinek megsértése miatt.

A jelentést egy holland zöldpárti képviselő, Judith Sargentini készítette, volt már róla nagyon éles vita a LIBE bizottságban, ahol Szijjártó Péter külügyminiszter indulatosan hazugozta a képviselőt. Ha hétfőn a LIBE bizottság elfogadja a jelentést, akkor ősz elején kerülhet a teljes parlament elé a szöveg, ott az elfogadásához már kétharmados többség kellene.

Ami igazán érdekes fejlemény az ügyben, hogy milyen módosítókat nyújtottak be a jelentéshez a bizottság tagjai. Összesen 263 van belőlük, sokat közülük fideszesek írtak, ezek nyilván enyhítenék a magyar kormánnyal szembeni kifogásokat. Sok olyan is van, amelyek még keményebb szavakkal, vagy éppen újabb szempontok alapján ostoroznák a magyar kormányt.

A legérdekesebbek azok a módosítók, amelyeket olyan képviselők adtak be, akik a magyar kormánnyal elvben szövetséges pártokhoz tartoznak, és mégis szigorítanának a szövegen.

Tiborcz István lámpái és a Fideszre írt választási törvény a néppárti kifogások között 

A Fideszt is tagjai között tudó néppártiaktól több ilyen módosító is érkezett. Néhányat közülük két lengyel képviselő, Barbara Kudrycka és Róza Gräfin von Thun und Hohenstein nyújtottak be. Kudrycka 2007-13 között tudományügyi és felsőoktatási miniszter volt Lengyelországban, míg Hohenstein az Európai Bizottság lengyelországi nagykövete volt 2005-09-ben. (Ő nemesi nevét osztrák arisztokrata férjétől kapta, ezért szerepel a grófnő titulus is benne.)

A két lengyel képviselő belerakná a Sargentini-jelentés elejébe, hogy a magyar választási törvény általában is problémás. A szövegben külön is kitérnének arra, hogy a választási szabályok nem adnak egyenlő esélyt az indulóknak, és a Fidesz ezt kihasználva győzött az április választáson. Egy másik módosítójukkal belevennék a szövegbe az OLAF jelentéseit, különös tekintettel arra, amelyik a miniszterelnök vejének cégével kapcsolatos.

Szintén ők adtak be egy módosítót a jelentés cigányokkal foglalkozó részébe: itt kiemelnék, hogy különösen cigányellenes a miskolci önkormányzat, és többek között Kriza Ákos polgármester is rasszista hangulatú kijelentésekre ragadtatta magát, illetve elítélnék, hogy az új DVTK stadion kedvéért sokak házát lerombolták a városban.

Engeléknek nem tetszett a hazudozás

A két lengyel képviselőn kívül van egy másik néppárti társaság is, akik módosítókkal tennék még keményebbé a jelentést. Öt néppárti képviselő belevenné a jelentésbe, hogy nemzeti konzultáció néven a magyar kormány hazugságokat terjesztett Soros Györgyről és az Európai Unióról, és gyűlöletet keltett a bevándorlók ellen. A módosító benyújtói között van egy újabb volt lengyel miniszter, Michal Boni; a kormányzó osztrák Néppárt egyik képviselője, Heinz Becker; Carlos Coelho portugál képviselő; a Fideszt és Orbán Viktort régóta a legkeményebben bíráló luxemburgi Frank Engel; és a cseh Jaromír Štetina. (Utóbbi 1968-ban friss diplomásként ment újságírónak, majd alig néhány hónap múlva a szovjet katonai beavatkozás után eltiltották a szakmájától, és legközelebb 1989-ben írhatott újra cikkeket.)

Ők öten azt is beleraknák a jelentésbe, hogy a magyar sajtószabadság helyzete egyre rosszabb, mert a kormány emberei rengeteg kiadványt felvásároltak az utóbbi időben, ezeket állami hirdetésekkel rakták tele, súlyosan torzítva a piacot. Egy harmadik módosítójukban a helyi rádióadók átvétele miatt aggódnak.

Négyen, az osztrák képviselő nélkül, egy újabb módosítóban a közérdekű adatok igényléséről szóló törvény szigorítását ítélnék el.

Az osztrák és a cseh képviselő nélkül, a másik három beadott egy olyan módosítót is, ami felszólítja a magyar parlamentet, hogy a képviselői vagyonnyilatkozatokat sokkal átláthatóbb formában rakják ki a netre.

Az új olasz kormány képviselői is beleraknák a Tiborcz-botrányt

A magyar kormány az utóbbi hetekben nem győzte dicsérni az új olasz kormányt, hogy milyen kemény a menekültekkel. Az új olasz kormánykoalíció nagyobbik pártja az 5 Csillag Mozgalom, amelynek három képviselője (egyikük az EP alelnöke is) szintén több módosítót nyújtott be, hogy még keményebb legyen a Sargentini-jelentés.

Az olasz képviselők beleraknák a szövegbe, hogy a Transparency International korrupciós listáján Magyarország évről évre egyre rosszabb helyezéseket ér el, és hogy az adóhivatal működése, és a közbeszerzések intézése számos más vizsgálat szerint különösen korrupt Magyarországon, és hogy rendre elmaradnak az érdemi vizsgálatok a kormánnyal jóban lévő üzletemberek gyanús közbeszerzései esetében.

Külön módosítóban ítélnék el ők is azt, hogy Orbán Viktor veje az OLAF jelentése szerint csalással juthatott EU-s pénzekhez.

Az 5 Csillag képviselői elítélnék Magyarországot azért is, mert nem nyomoznak az embercsempészek áldozatai ügyeiben, és a 2015-ös kvótadöntés szabotálása miatt is.

Más bizottságokban is vannak néppártiak, akik Sargentininél is tovább mennének

Ujhelyi István szocialista EP-képviselő szerint nem csak ez a hét néppárti képviselő szigorítaná a jelentést: "A Sargentini-jelentéshez kapcsolódóan számos - legtöbb esetben jobboldali, néppárti vezetésű - szakbizottság adott be különvéleményt: az alkotmányügyi, a kulturális és oktatási, a költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottság is mind a magyar kormányt elmarasztaló kommentárokat fűzött a jelentéshez, és a 7-es cikkelyes eljárás megindítását támogatták. Ez az egységes állásfoglalás is pontosan mutatja, hogy nem holmi magyar-ellenes összeesküvésről van szó, hanem arról, hogy az európai közösség megelégelte Orbán és a Fidesz illiberális ámokfutását" - írta. Ujhelyi a RED (Radikális Európai Demokraták) nevű szervezetén keresztül 12 ezer levelet gyűjtött magyar állampolgároktól a jelentés kiegészítésére, Sargentini ezekből is épített be észrevételeket.

Orbán a frakció szétszedésével fenyeget

Azonban nem csak a néppártból érik fenyegetések a Fideszt és Orbán Viktort, hanem Orbán is fenyegeti mostanában a néppártot. Néhány napja egy konferencián így fogalmazott: "Az Európai Néppárt vezetői által a mi rovásunkra elkövetett hibák ellenére úgy döntöttünk, hogy kitartunk az európai pártcsalád mellett. Most könnyű lenne tekintettel a 2019-es európai parlamenti választásokra létrehozni, mondjuk, egy új formációt a közép-európai országok hasonszőrű pártjaiból, vagy éppen egy bevándorlásellenes összeurópai formációt. Nem kétséges, nagyot hasítanánk a 2019-es európai választáson. De azt javaslom, álljunk ellen a kísértésnek, és tartsunk ki Helmut Kohl eszméi és pártcsaládja mellett. Dezertálás helyett inkább vállaljuk a nehezebb feladatot, újítsuk meg az Európai Néppártot, és segítsünk abban, hogy visszataláljon kereszténydemokrata gyökereihez." Ezt úgy is lehet érteni, hogy Orbán kilátásba helyezte, hogy ha túl sok néppárti képviselő fordul ellene, akkor szétszakítja az EP mostani legnagyobb frakcióját.

A Sargentini-jelentés az EU alapszerződésének 7. cikkelyében foglalt büntetési mechanizmust indítaná el Magyarország ellen, aminek végigvitele hosszadalmas lenne, és egy valódi büntetéshez az kellene, hogy az összes EU-s tagállam beleegyezzen. Így a vita az egészről inkább politikai jellegű, elhanyagolható az esélye, hogy belátható időn belül gyakorlati hátrány érje a magyar kormányt miatta. A néppárton belül, illetve a Fidesz és a néppárt között viszont mélyíti a konfliktusokat.