Az Alkotmánybíróság (AB) mulasztásos alaptörvény-ellenességet állapított meg a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok névváltoztatási eljárásával kapcsolatban, ezért felhívta az Országgyűlést, hogy év végéig szabályozza a kérdést.

Az alkotmányjogi panasz indítványozóját hazájában transzszexualitása miatt üldözték, és emiatt Magyarországon menekültstátuszt kapott. Az indítványozó neme megváltoztatása iránti kérelmet nyújtott be a Bevándorlási és Állampolgári Hivatalhoz (BÁH), mert bár származási országa iratai szerint nő, ez nem tükrözi nemi identitását.

A BÁH a kérelmet elutasította, mondván: a nem megváltozását az illetékes anyakönyv-vezetőnek kell átvezetnie a születési anyakönyvön, de erre ebben az esetben nincs lehetőség, mivel az indítványozónak nincs magyarországi születési anyakönyve. A külföldi állampolgár felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, azt viszont a bíróság elutasította, mondván: nincs jogszabály, ami meghatározná az érdemi döntés meghozatalára jogosult hatóságot. Az indítványozó ezután fordult az AB-hoz.

Az AB az alkotmányjogi panaszt elutasította, mert a bíróságok nem járhatnak el közvetlenül az Alaptörvény alapján, hanem a jogszabályokat kell annak megfelelően értelmezniük és alkalmazniuk. Ezt az ügyet ugyanakkor nem lehetett elbírálni, mivel nem áll rendelkezésre olyan jogszabály, amit a bíró értelmezhetne. Az AB hivatalból eljárva megállapította: a jogalkotó nem szabályozta a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok névváltoztatási eljárását, így mulasztásos alaptörvény-ellenesség és diszkriminatív helyzet áll fenn. Az AB ezért felhívta az Országgyűlést, hogy 2018. december 31-éig szabályozza ezt az eljárását.

Az AB szerint a nemváltoztatás velejárója a névváltoztatás, az állam pedig köteles olyan szabályozást kialakítani, ami diszkriminációmentesen biztosítja az átvezetést a nyilvántartásokban. Jelenleg a nemváltozással együtt járó névváltoztatási eljárás lehetősége csak a magyar állampolgároknak adott, a jogalkotó tehát az emberi méltósághoz való jogot sértő módon tett különbséget magyar és nem magyar állampolgárok között.

Az újonnan megalkotandó jogszabályi környezetben lesz majd lehetősége az indítványozónak ismét benyújtania kérelmét.

A határozat teljes szövege az Ab honlapján olvasható. A határozathoz párhuzamos indokolást fűzött Sulyok Tamás és Szívós Mária alkotmánybíró. (MTI)