Úgy durvul a menekültügyi hisztéria Európában, hogy közben egyre kevesebb a menekült

Minden létező felmérés szerint a 2015-ös csúcs óta folyamatosan csökken az Európát elérő menekültek, menekültjogot kérelmezők száma. A 2015-ös egymilliós csúcs már 2016-ban 400 ezer fő alá esett, 2017-ben pedig a 200 ezret sem érte el a számuk. Az eddigi tapasztalatok alapján idén még kevesebben jönnek.

Ennek ellenére talán sohasem volt még akkora politikai vita az EU-ban menekültügyben, mint ezekben a napokban. Most már nem csak a tagállamok, hanem az EU-s intézmények között is megy az acsarkodás: a Tanács szerint a Bizottság túlterjeszkedett hatáskörén, mert vasárnap csonka csúcsot szervezett 16 tagállamnak; a Bizottság levélben szólította fel a Tanácsot a hétvégi rendes csúcs napirendjének megváltoztatására; a Parlament pedig azzal fenyegeti a Tanácsot, hogy beperli az EU bírósága előtt, mert képtelen dönteni a menekültügyben előtte álló javaslatokról. 

És közben a tagállamok közötti vita azzal fenyeget, hogy visszaállítják a határ ellenőrzéseket egyre több helyen, ami súlyos gazdasági károkat okozhat mindenkinek. Elsősorban egyébként azoknak, akik a leginkább gerjesztik a mostani konfliktusokat.

Mindenki garanciát akar a másoktól olyanról, amit a másik nem akar

A mostani állás szerint a legnagyobb baj továbbra is az, hogy a menekültek érkezésének leginkább kitett országok garanciát akarnak arra, hogy nem marad mindenki náluk, és lehetséges valamilyen európai módszer arra, hogy legalább egy részük más országba kerüljön. Erre elsősorban belpolitikai okok miatt van szükségük, ugyanis van egy jelentős választói réteg, akiket a menekültek elleni fellépéssel lehet meggyőzni.

Két éve nem tudnak mit kezdeni a tagállamok azzal az ötlettel, hogy az EU-s menekültkérdést szabályozó dublini rendelet helyett mi legyen a szabály. Az EU határán lévő országok igazságtalannak tartják, hogy annak az országnak kell gondoskodnia elvben a menekültekről, ahol először belépnek az EU-ba (pontosabban ahol regisztrálják őket, de a kettő ideális esetben ugyanaz). A gazdag és befogadó országok pedig azt akarják, hogy ha nagyon sok a menekült egy országban, akkor őket kötelezően szét lehessen osztani (kvóta), és legyen hatékony szabály arról is, hogy ha valakit egy adott országba irányítanak, akkor az ott is maradjon.

E törekvésekben a frontországok és a gazdagok között csak az elosztás ügyében egyeznek az érdekek, csakhogy ezt a lehetőséget Magyarország vezetésével az egykori Habsburg Birodalom helyén megalakult államok szétverték. A mostani állás szerint a kötelező kvóták ügyéről nem lesz döntés a csütörtök - pénteki EU-s csúcson, hiába döntötték el már fél éve, hogy ez a feladat. Most azt mondják, hogy előszedik ősszel a salzburgi informális csúcson, aztán talán döntenek a decemberi brüsszelin.

Minél távolabbi a hely és az idő, annál inkább van kompromisszum

Ebben a helyzetben hívatta össze a csonka csúcsot Angela Merkel német kancellár vasárnapra Brüsszelbe. A németek ott azt akarták elérni, hogy ha reménytelen is valamiféle közös EU-s megegyezés, akkor legalább külön alkukat lehessen kötni egyes országok között. 

Merkelnek azt kellene elérnie, hogy a máshol regisztráltak ne mehessenek Németországba, másképpen nem tudja kezelni saját koalíciós partnerét, a CSU-t. Ilyen alku már létezik Franciaország és Olaszország, illetve Franciaország és Németország között is. A németeknek a mostani helyzetben az olaszokkal kellene hasonlót kötniük, hogy Merkel otthon rendet tudjon tenni, de ez a vasárnapi csúcson nem történt meg. A kancellár csak annyit mondott a találkozó után, hogy lát lehetőséget két- és háromoldalú egyezségekre, és nem kell megvárni a teljes konszenzust ahhoz, hogy történjen valami.

Közben az olasz kormány a vízbe fulladástól megmentetett embereket sem engedi kikötni, ameddig nem kapnak garanciát arra, hogy a menekülteket szét lehet teríteni a tagállamok között. Az olaszok szerint súlyos pénzbüntetést kellene fizettetni azokkal, akik nem fogadnak be menekülteket, vasárnap újra előhozták az erről szóló javaslatot. Itt a magyar és V4-s tiltakozás miatt kizárt az előre lépés.

Az osztrák kancellár viszont vasárnap bejelentette, hogy ha a németek nem engedik be a máshol regisztrált menekülteket, akik így első körben Ausztriában ragadnának, akkor lezárja a Brenner-hágót, az EU egyik legforgalmasabb átkelőjét az osztrák - olasz határon. Ha ott visszaállítják a határ ellenőrzést, akkor naponta kamionok tízezrei akadnak majd el, és ez súlyos anyagi károkat okozna a olaszoknak, osztrákoknak és németeknek is. 2017-ben 2,25 millió teherautó haladt át ellenőrzés nélkül a hágón, ha ezeket egyenként elkezdik átnézni menekültek után kutatva, akkor teljes iparágakat kell átszervezni.

Vasárnap az olaszok azt is javasolták, hogy állítsanak fel óriási menekülttáborokat az EU-n kívül, és vigyék oda az embereket. Kevésbé szépen fogalmazva, fizessék le Tunéziát és Albániát, hogy e táborok legyenek az ő területükön. 

A franciák és a spanyolok viszont ezeket a táborokat inkább az EU területén állítanák fel. Ennek már csak azért is több értelme lenne, mert nem tudnák a szomszédok zsarolni az EU-t a táborok kinyitásával. Viszont politikailag újabb belső vitákat nyitna, hogy ki adjon helyet e táboroknak, vállalva a konfliktusokat a helyi lakossággal. Több tízezres táborokról lenne szó. Mindezek azonban hosszú távú tervek csupán.

Ilyen hosszabb távú tervekben tudtak vasárnap még megegyezni az asztalhoz ülő tagállamok (ezek mindegyike már korábban is napirenden volt):

  • 2020-ra létre kellene hozni egy 10 ezer fős európai határőrséget,
  • 500 millió eurót össze kéne dobni az afrikai országoknak, hogy segítsék a menekültek megfékezését,
  • 3 milliárd eurót össze kellene dobni Törökországnak megint, ugyanerre,
  • el kell kezdeni tárgyalni az ENSZ-szel és az EU környékén lévő országokkal arról, hogyan lehetne az EU-n kívül elbírálni a menekültjogi kérelmeket.

De ezek közül egyik sem oldja meg a legakkuttabb problémát: Mi legyen azokkal az emberekkel, akiket az olaszok nem engednek kikötni? Mi lesz, ha júliusban a bajorok lezárják az osztrák határt, az osztrákok meg az olaszt, és aztán elbukik a schengeni zóna?

Átfogó, minden problémára kínáló megoldást eddig csak a Bizottság készített, de az a kvótákról szóló rész miatt már elbukott a közép-európaiakon. Így pedig radikális, egyoldalú lépésekkel zsarolják egymást a kormányok (kikötők lezárása, határok lezárása) amitől csak súlyosbodik a helyzet. Miközben egyre kevesebb menekült érkezik.