Úgy durvul a menekültügyi hisztéria Európában, hogy közben egyre kevesebb a menekült
2018 június 25., 15:01
Az olasz Conte élete első EU-csúcsán egy nagy zsarolással indított
Csütörtökön és pénteken EU-csúcs van Brüsszelben, ahol úgy volt, hogy a menekültekről szóló közös szabályokról döntenek, de sok más fontos kérdés is szerepel a napirenden.
Az új olasz miniszterelnök, Giuseppe Conte, most vesz részt először ilyen csúcson, és rögtön megmutatta, hogy milyen kemény az új római politika. Az eredeti menetrend az lett volna, hogy a kevésbé konfliktusos ügyeket csütörtök estig lezárják a miniszterelnök, ezekről kiadják a "tanácsi következtetések" című döntéseiket, és utána kezdenek csak tárgyalni a menekültekről. Este hét - nyolc körül kellett volna kijönniük a következtetéseknek a konszenzusosabb témákban, hogy utána elkezdjék marni egymást a menekültek elhelyezéséről.
Conte azonban este nyolc körül közölte, hogy addig semmihez sem adja a nevét, amíg nem kap a többiektől garanciát arra, hogy elviszik, szétosztják az olasz partokat elérő menekülteket. Vagyis ha a migrációs vita nem alakul a szája íze szerint, akkor semmilyen más témában sem születhet döntés a kétnapos találkozón.
Ez lényegében a kötelező kvóták visszarakása a napirendre
Az olasz kormány az utóbbi hetekben igyekszik megakadályozni, hogy a tengerből kimentett menekültek kiköthessenek náluk. Gyakorlatilag túszként tartja őket a segélyszervezetek hajóin, hogy így sürgessék a menekültek kötelező szétosztásáról szóló terv elfogadását.
Az olaszok keménységét egyrészt indokolhatja, hogy a frissen hatalomra jutott kormány megmutatja a választóinak, hogy velük tényleg új korszak kezdődött. De az is motiválhatta őket, hogy a közép-európai országok, élükön Magyarországgal, mostanra elérték, hogy a kvóták lekerüljenek a csúcs várható napirendjéről, hiszen megmondták, ebben nincs alku. Conte most a kvótáért zsarol, már vasárnap is azzal jött a brüsszeli csonka csúcsra, hogy fizessenek sok pénzt azok az országok, akik nem kérnek a menekültekből.
A magyar kormány közben abba a hülye helyzetbe manőverezte magát, hogy lelkesen ünnepelte az olasz kormányt, mert nem engedte kikötni a menekülteket, de közben elutasítja a kvótákat, pont azt a rendszert, aminek kikényszerítéséért az olaszok vállalták az embertelen döntést.
A kvóta feltámasztása a németek érdeke is
Angela Merkel német kancellárnak úgy kellene hazamennie pénteken Brüsszelből, hogy azt mondhassa, elintézte, hogy a más országokban regisztrált menekültek nem maradnak Németországban, hanem vissza lehet küldeni őket. Legalábbis koalíciós partnere, a belügyeket is irányító CSU ezt követeli tőle. Ám ha az olaszok pont azért zsarolnak, hogy a menekülteket vigyék el tőlük, akkor Merkel elég nehezen fogja elérni ennek ellenkezőjét, vagyis azt, hogy az olaszok tartsák maguknál, vagy fogadják vissza ezeket az embereket.
A probléma úgy oldódhatna meg a legkönnyebben, ha elővennék az eredeti bizottsági javaslatot a kötelező kvótákról, hiszen akkor mindenki tudná, hogy hány embert kell elviselnie, és hányat tud lepasszolni másoknak. Csakhogy ezt a magyarok, csehek, szlovákok és lengyelek nem engedik, és a szlovének és az osztrákok sem akarják. Éppen erről szólt az elmúlt két hónap, hogy az eredetileg mára napirendre tűzött kvótás rendszert megfúrják a V4-ek. Úgy tűnt egyébként, hogy sikerrel jártak.
A szemfényvesztő ötlet: Afrikában táborokban koncentrálni
Az így létrejött patthelyzetre találták ki az elmúlt napokban az európai országok azt a tervet, hogy Afrikában építsenek táborokat, ahová a menekülteket bezárhatják.
Csütörtök délelőtt még úgy nézett ki, hogy ebben talán meg is egyeznek majd, és ezzel eljátszhatják, hogy megoldották a vitákat: az olaszok majd visszavihetik e táborokba a vízből kiszedett embereket; a németekhez se mennek majd tovább, mert be lesznek zárva oda.
Persze ez szemfényvesztő megoldás lenne, hiszen e táborok nem léteznek még, és eddig egyetlen afrikai ország sem jelezte, hogy befogadna ilyen táborokat, és az sem oldódna meg, hogy akik e táborokban menekültjogot kapnának, azokat utána ki fogadja be.
De - ahogy ezt a csúcsra érkező luxemburgi és ír miniszterelnök is elmondta - igazából nincs menekültválság, vagyis igazi megoldásra sincs szükség. Hiszen 2015 óta jelentősen csökkent az EU-ba érkezők száma, a 2015 októberi legnagyobb rohamhoz képest több mint 90 százalékkal. Úgyhogy ahogy a luxemburgi és ír kormányfő is mondta, nem menekültválság, hanem politikai válság van, vagyis a vita kedvéért, a felhergelt választók kedvéért mennek most ezek a harcok a tagállamok között. Ebből pedig következik az is, hogy az álmegoldás is megoldás.
Hogy Conte a mostani zsarolása után megelégszik-e az egyszeri jövőbe ígért, menekülteket Afrikában koncentráló táborok tervével, az talán csak pénteken dől el.
Trump közben a német autógyárak ellen hirdetett háborút
Conte zsarolása miatt egyelőre nem sikerült elfogadni következtetéseket az Amerikával kialakuló kereskedelmi háborúval kapcsolatban sem, pedig az egyik fontos téma éppen ez lett volna.
Donald Trump legújabb szokása szerint a brüsszeli csúcsra időzítette legfrissebb támadását az EU-val, de leginkább Németországgal szemben. Szerdán egy Észak-dakotai nagygyűlésen többek között ezt mondta:
"Szeretjük az Európai Unió országait. De az Európai Unió, teljesen egyértelműen, azért jött létre, hogy kihasználja az Egyesült Államokat. És hát gondolhatjátok, hogy ezt nem hagyhatjuk. Ide küldik a Mercedesüket, a BMW-ket, hozzák be a portékájukat, és amikor mi is visszük a miénket, akkor azt mondják, hogy köszönjük, nem kérjük. Üzenem tehát a szabad piac ottani híveinek, hogy ez nem szabad piac, hanem egy hülye piac."
A történet azzal kezdődött, hogy éppen a márciusi EU-csúcs előtt Trump bejelentette, hogy büntetővámot vet ki az acélra és az alumíniumra. Az EU válaszul büntetővámot vetett ki a Harley Davidson motorokra, az amerikai farmerre és viszkire. Erre válaszul pedig Trump súlyos, 20 százalékos vámot ígért kivetni az európai autókra. Erről beszélt szerdán is, amikor szidta a Mercedest meg a BMW-t.
A történet innen válik élessé, és Németországban sok gazdasági vezető és politikus attól tart, hogy az egész kereskedelmi háború végső soron erre ment ki, hogy Trump felléphessen a német autók importja ellen.
A németeket igen aggasztja, hogy nagyon gyorsan hatalmas kár érheti az autógyáraikat:
- az USA már augusztusban kivetheti a büntetővámot a német autókra;
- ha a Brexitről szóló tárgyalások nem haladnak előre, akkor jövő márciustól a britek is vámolni fognak;
- és ha az amerikai - kínai kereskedelmi háborúban Kína vámot vet ki az amerikai autókra, akkor az is fájni fog a németeknek, mert az USA területén lévő gyáraik is nagy veszteséget szenvednek.
Az sem véletlen tehát, hogy a háttérben a németek igyekeznék tompítani a kereskedelmi háborút az USA-val. Az acélra kivetett vám után húzták volna az időt, hogy addig ne válaszoljon az EU, ameddig a WTO nem vizsgálja meg, hogy az európai válasz arányos, és így szabályos-e. Végül ez nem ment át, a viszontválasz már élesedett. A német kormány azt is felvetette, hogy csökkentsék az amerikai autókra kivetett európai vámot (ez most 10 százalék), hogy Trump megnyugodjon. De az európaiak többsége határozott választ akar, élükön a franciákkal, akiknek talán az is számít egy kicsit, hogy a németeknek fáj majd leginkább az európai büszkeség fitogtatása.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy sok európai ország aggódik amiatt, hogy Trump minek találkozik júliusban Putyinnal, ez is témája a mostani csúcsnak, a NATO főtitkára is előadott az oroszok körüli helyzetről. Merkel német kancellár néhány havonta elmondja, hogy az európaiak nem számíthatnak már arra, hogy az amerikai hadsereg úgyis megvédi őket. A franciákkal közösen az európai hadiipar fejlesztését erőlteti ezért az EU-ban, és ez gyakorlati szempontból szintén jóval élesebb kérdés, a menekültek elosztásánál, ám közben a menekültügyet akkora érzelmi üggyé habosították már, hogy mégis ez határozza meg az EU-s politikát.
Ha van most a világpolitikában feszítő fejlemény, akkor az leginkább az európai - amerikai viszony alakulása, és ezzel összefüggésben a kapcsolat az oroszokkal. Ennek katonai és gazdasági jelentősége is van, és Magyarországot közvetlenül is érinti, hiszen a német autógyárak a magyar ipar legjelentősebb szereplői között vannak. Vagyis fontos lett volna, hogy szülessen itt valamiféle döntés európai részről.
Vagy - és ezt sem zárhatjuk ki - a németeknek pont kapóra jött, hogy az EU Conte zsarolása miatt egyelőre döntésképtelen ebben az ügyben is, és nem tudja azonnal visszafenyegetni Trumpot, és időt nyerhet talán a konfliktus tompítására.
Címlapkép: Dursun Aydemir/Anadolu/AFP
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.