A zárt táborok tervezgetése nyugtatta meg Európa vezetőit

  • Óriási nekibuzdulás volt a csütörtök - pénteki EU-csúcs előtt, elvben ugyanis itt kellett volna dönteni az új menekültügyi szabályokról, így többek között a kötelező kvótákról szóló javaslatról is.
  • A csúcs előtti napokban az olasz és a német kormánypártok gerjesztették különösen a hangulatot.
  • Conte új olasz miniszterelnök élete első csúcsát azzal kezdte, hogy amíg nem kap garanciát a hozzájuk érkező menekültek szétosztására, addig semmilyen EU-s megállapodást nem ír alá, semmilyen témában.
  • Csütörtök délután 3-tól hajnali fél 5-ig tartott a vita, és megegyeztek végül. Az alku tele van puha döntéssel, hosszabb távra szóló bizonytalan tervekkel, de politikai szempontból mindenki elmondhatja, hogy elérte, amit akart.

Magyarország és a V4-ek elérték, hogy a kötelező kvótákról szóló tervet ismét jegelték. 

Most kizárólag önkéntes befogadásokról és szétosztásokról van szó a tanácsi következtetésekben. Ugyanakkor a dublini rendelet reformja hosszabb távon napirenden marad, a témát elvben elő lehet még szedni. Bár ha hozzátesszük, hogy 2016 májusa óta sikeresen blokkolták a közép-európaiak az ügyet, akkor lassan tényleg elfelejthetjük a kvótahisztit.

A németek elérték, hogy a menekültek másodlagos mozgása elleni fellépés bekerüljön a következtetésekbe. (A másodlagos mozgás azt jelenti például, hogy egy Olaszországban partot érő menekült átmegy Németországba.) Ugyanakkor nem javasoltak európai fellépést ez ellen, hanem a tagállamoknak kellene ezt intézni, saját belátásuk szerint. Vagyis a németek nem garanciát, hanem inkább csak szándéknyilatkozatot kaptak a többiektől, hogy nem szabadítják rájuk a náluk regisztrált embereket. Kérdés, hogy ez elég lesz-e Merkel bajor belügyminiszterének, hogy megnyugodjon.

Zárt táborokban koncentrálni őket

Az olaszok elérték, hogy a tengeren elkapott, vagy egyenesen a fulladásos haláltól megmentett menekülteket ne kelljen mind befogadniuk. A tagállamok kiépítenének egy rendszert, hogy az EU-n kívüli területen is el lehessen bírálni a menekültkérelmeket. Azt remélik, ha erre létrejön egyszer az infrastruktúra - ez az EU-n kívüli államok jóindulatától is függ - akkor sokkal kevesebben próbálnak majd lélekvesztőkön átjutni a Földközi-tengeren. A terv ugyanis az, hogy akit kiszednek egy EU-ba tartó csónakból, azt majd ilyen EU-n kívüli táborba vagy átvilágító létesítménybe viszik, nem pedig egy EU-s kikötőbe. 

Menekülttábor Dél-Olaszországban.Fotó: GIANLUCA CHININEA/AFP

Az olaszok és a franciák átnyomták azt a javaslatot is, hogy legyenek zárt menekülttáborok az EU területén is, hogy ott döntsék el, hogy kit küldjenek vissza, és ki kapjon menekültjogot. A táborokból önkéntes alapon fogadhatnak be a tagállamok olyanokat, akik megkapják a menekültjogot. 

E rendszer infrastruktúrájáról és jogi helyzetéről semmit sem lehet tudni, vagyis az olaszok is egy olyan ígéretet kaptak a problémájukra, amiből sok-sok hónap után lehet konkrétum legfeljebb. De megnyugodtak ebben.

Teljesen megnyugtató, igazi megoldást senki sem kapott a legnagyobb követelésére tehát, de legalább deklarációk szintjén mindenki megkapta az irányt, amit elvárt. Ez azért nem lehet igazán baj, mert közben a probléma, amit meg kellene oldani, a gyakorlatban nem olyan feszítő, mint a politikai kommunikációban: jelenleg nincs nagy menekülthullám az EU irányába, és ahogy a mostani brüsszeli következtetésekben is áll, az egész inkább arról szól, hogy később se legyen. Vagy ahogy az ír és a luxemburgi miniszterelnökök utaltak rá, az egész inkább egy politikai hisztéria, a menekültügyben felzaklatott választók szórakoztatására.

A konkrét döntések

Migrációs ügyben az alábbiak az éjszakai alku legfontosabb pontjai:

A tagállamok kimondták, hogy hatékonyabban kell védeni az EU külső határait, de az európai alapelvek és értékek betartása mellett.

Megállapították, hogy a 2015 óta tett intézkedések ebben az ügyben hatékonyak voltak, hiszen 2015 októberéhez képest 95 százalékkal csökkent az illegális belépések száma az EU területére. Ugyanakkor a forgalom mostanában ismét élénkül.

Elkötelezettek, hogy a 2015-ös rohamot nem engedik megismétlődni.

Hatékonyabban kell küzdeni a líbiai embercsempészekkel szemben. Ehhez Olaszország segítséget kap.

Támogatást kapnak a migráció fékezéséhez az érintett afrikai országok, a líbiai parti őrség, és költenek az önkéntesen visszafordulók támogatására is. Minden hajónak a Földközi-tengeren be kell tartania a törvényeket, és hagyni kell a líbiai parti őrséget intézkedni, ha megjelennek egy menekülteket szállító hajónál.

Az EU-török megállapodást fenn kell tartani, az abban megígért áttelepítéseket folytatni kell, nem szabad onnan újabb hullámnak útnak indulnia. Segítséget adnak a balkáni országoknak a határok őrizetére. Spanyolország és Marokkó is számíthat pénzügyi segítségre.

A táborokra vonatkozó tervek részletei

Az embercsempészek megfékezéséért, és a fulladásos halálok elkerüléséért a tagállamok lehetővé teszik, hogy a vízből kimentett emberek menekültjogi kérelmét az EU határain kívül is elbírálhassák. Vagyis egyelőre nem EU-n kívüli óriási menekülttáborok építését kezdeményezik, hanem akiket elkapnak a nyílt vízen, azt visszavinnék Afrikába, és ott döntenének sorsáról. Ehhez elkezdik a tárgyalásokat az észak-afrikai országokkal, az ENSZ menekültügyi szervezetével, a nemzetközi migrációs ügynökséggel, hogy minden a nemzetközi jog szerint menjen. 

Itt a magyar javaslat az volt, hogy minden menekültet gyűjtsenek be Európán kívüli táborokba. Most egyelőre a nyílt vízen kimentett vagy elfogott emberekre vonatkozik csak a terv. Bár most a tanács sürgeti a rendszer bevezetését, de egyelőre egyetlen EU-n kívüli ország sem jelezte, hogy a területére be akar engedni ilyen állomásokat, és az sem világos egyelőre, hogy mi lesz azokkal, akik megkapják a menekültjogot ezekben az EU-n kívüli táborokban az EU-s hivatalnokoktól. Ahogy az sem, hogy mi vár azokra, akik nem kapják meg.

Addig is, amíg ez az EU-n kívüli rendszer létrejön, az EU-n belül is létrehoznak táborokat, hogy legyen hová tenni a Földközi-tengerből kimentett, vagy ott elkapott embereket. 

Ezek zárt táborok lesznek. Ez azért érdekes, mert a mostani EU-s szabályok alapján a menekültkérelmet benyújtókat csak alapos indokkal, és csak korlátozott időre lehet bezárni. A magyar kormány ellen többek között azért folyik kötelezettségszegési eljárás a tranzitzónák miatt, mert általánosan minden kérelmezőt bezárnak oda.

Vagyis ez a javaslat első ránézésre az EU saját törvényeit is sértheti. Az ellentmondásról megkérdeztem Preben Aamannt, aki Donald Tusk tanácsi elnök szóvivője. Azt mondta, hogy ezek a zárt táborok (EU-s nyelven kontrollált létesítmények) Conte olasz miniszterelnök és Macron francia elnök ötletére kerültek elő az éjjel, és még senki sem tudja, hogy hol és hogyan működnek majd, de abban biztos, hogy az EU-s szabályokat betartják majd.

A mostani javaslatban az szerepel, hogy akiről e táborokban azt állapítják meg, hogy jogosult a befogadásra, azt önkéntes alapon gyorsan szétosztják egymás között a tagállamok. Ezzel a közép-európaiak, élükön a magyarokkal, megúszták, hogy kötelező kvóta alapján menjen a szétosztásuk.

Az EU peremét meg kell kenni

Az EU tovább finanszírozza a törökországi menekülttáborokat (az összeg most nem szerepel a következtetésekben, de eddig 3 milliárd euróról volt szó), továbbá az afrikai országoknak is összedobnak 500 millió euró segélyt, az együttműködés olajozására.

Új szintre kell emelni az együttműködést Afrikával, nem csak segélyezéssel, hanem magánbefektetések ösztönzésével is.

A következő költségvetésben (2020-27) több pénzt kell félretenni határvédelemre és a migráció kezelésére, megfékezésére. Olyan tartalékokra is szükség lesz, amelyek gyorsan mozgósíthatók vészhelyzet esetén. Ez egyébként hangsúlyosan szerepel az Európai Bizottság által javasolt eredeti költségvetésben is.

Az EU az egyes tagállamoknak is ad pénzt a külső határ védelmére, nem csak a közös akciókat finanszírozzák. A bizottság közös menekültügyi csomagjából támogatják a kiutasítások rendszerének egységesítését, hogy gyorsabban visszaküldjék a menekültstátusra nem jogosult embereket.

Megígérték, hogy visszatartják őket

A tagállamok elismerik, hogy a menekültek EU-n belüli mozgása veszélyezteti a közös menekültügyi rendszer kialakítását, és a schengeni rendszert is. Ezért igyekeznek saját hatáskörben mindent megtenni e mozgások megfékezéséért. 

Ez a rész volt az, ami a német kormányt leginkább érdekelte, mert a bajorok le akarták zárni az osztrák határt az Olaszországból érkező menekültek elől, amire válaszul az osztrákok a Brenner-hágó lezárásával fenyegettek. Ugyanakkor a következtetésekbe került szöveg nem jelent EU-s garanciát az úgynevezett "másodlagos mozgások" megfékezésére. Az egyes nemzeti kormányokra bízzák csak, hogy megoldják a menekültjeik otthon tartását, és így uniós szankciót sem lehetett ide rendelni. Ez egy puha megoldás: benne is van a következtetésekben, de inkább csak szándéknyilatkozat, mint szigorú szabály lett belőle.

Bekerült a szövegbe, hogy megköszönik a bolgár elnökség fáradozásait, hogy megpróbáltak egy közös menekültügyi szabályrendszert összehozni. Ezt a részt a magyar kormány ki akarta vetetni a következtetésekből, mondván a bolgárok csak a bizottság és a németek érveire figyeltek, de végül az első piszkozatnál ha óvatosabban is, de benne maradt a szövegben a bolgár elnökség méltatása. 

Ezzel összefügg az a kitétel, hogy a tagállamok tovább gondolkodnak a dublini rendelet reformján, és az egységesített EU-s menekültpolitikán. Eredetileg az volt a terv, hogy ezekről döntenek a mostani csúcson, ez azonban elmaradt, mert esély sem volt a kompromisszumra. De teljesen nem is vették le a napirendről, ez a legfőbb veleje a bolgároknak adott köszönetnyilvánításnak.

Fegyverkezés, adószedés

A nem migrációval kapcsolatos következtetések közül figyelemre méltó, hogy a tanács kimondta, hogy Európának jobban kell gondoskodnia magáról katonai értelemben is, mintegy reagálva Trump amerikai elnök EU-ellenes kirohanásaira. Ugyanakkor a NATO-val is folytatni akarják az együttműködéseket. 

Az európai hadiipari fejlesztések mellett is ismét letették a garast. 2019 tavaszától 2024-ig kellene kialakítani egy EU-s gyors-reagálású erő kiépítését a terv szerint, ehhez egységesíteni kell bizonyos katonai eljárásokat, de közben védelmi ügyekben a nemzeti hatásköröket sem akarják gyengíteni.

Elkötelezték továbbá magukat az adóelkerülés elleni harcban, ami különösen az amerikai tech-cégeket érintheti. Az ÁFA beszedésének hatékonyságán is javítanának. 

Az amerikai vámháborúra reagálva kiálltak a tagállamok a nemzetközi egyezmények és a szabadkereskedelem mellett, és a WTO megerősítését javasolják. Támogatják a bizottságot, hogy az egyoldalú amerikai lépésekkel szemben arányos válaszokat adjon.

A digitális ipar fejlesztését, a technológiai kutatásokat tovább támogatják, üdvözlik a macedón-görög névvita lezárását, és csatlakoznak a maláj utasszállító lelövése miatt hozott orosz-ellenes amerikai szankciókhoz.