Hajnalig tartó vita után az uniós vezetők megegyeztek, hogy szigorúbban ellenőrzik, hova mennek a menedékkérők az EU-n belül

Az uniós tagállamok vezetői több kétoldalú egyeztetés után megegyeztek a csúcstalálkozó csütörtöki munkanapján tárgyalt témákat összegző zárónyilatkozat szövegében, közte a migráció kezelését érintő kérdésekben - közölte pénteken Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a Twitteren.

Az elfogadott szövegben az Európai Unión belül a zárt menekültközpontok önkéntes alapon, tagállami felajánlás alapján jöhetnének létre, és ezek a szárazföldön és a tengeren érkezett illegális bevándorlók és menekültek kérelmeinek feldolgozását látnák el. A nyilatkozat kimondja, hogy a menedékkérők tagállamok közötti mozgása veszélyezteti az egységes menekültügyi rendszert és a schengeni övezetet. Ezért ezt a tagállamoknak minden jogi eszközzel meg kell akadályozniuk. 

A javaslat szövegének elfogadásához Olaszország azért nem járult hozzá korábban, mert túl sokszor szerepelt az önkéntesség lehetősége a tervezetben, szerinte nem biztosította volna a migrációs nyomás okozta patthelyzet feloldását.

Angela Merkel német kancellár jó jelnek nevezte, hogy az uniós tagországok vezetőinek sikerült megegyezniük egy közös migrációs zárónyilatkozat szövegében, ugyanakkor elismerte, hogy mély megosztottság maradt a tagállamok között. A német kancellár elmondta, a tagországok a migránsok unión belüli mozgásának szigorúbb ellenőrzéséről egyeztek meg. „Egyértelmű, hogy mindenki köteles betartani a szabályokat, és az, hogy egyetlen menedékkérő sem választhatja ki azt az uniós országot, ahol menedékjog iránti kérelmet kíván benyújtani” - mondta Merkel, aki szerint továbbra is fontos, hogy szolidárisak legyenek a befogadó országokkal. 

Emmanuel Macron francia elnök a tanácskozás első munkanapja után elmondta, hogy a zárónyilatkozatban tükröződik a francia álláspont, amely a külső határok védelmét, az unión kívüli műveleteket, a felelősséget és az európai szolidaritást hangsúlyozza. Szerinte a szövegben érvényesül az európai együttműködés, és egyértelműen azon országok mellé áll, amelyek frontországként szembesülnek a migráció okozta kihívásokkal. Kijelentette, hogy Európának még sokáig kell együtt élnie a migrációs nyomással. Európa nem egy sziget, a kihívásnak minden körülmények között ellen kell tudni állnia saját értékeinek tiszteletben tartása, polgárai biztonságának és a nemzeti összetartozás megőrzése mellett.

Giuseppe Conte új olasz miniszterelnök a tanácskozás után kijelentette: „elégedettek vagyunk, Olaszország nincs többé egyedül”. Úgy látja, hogy a migráció kérdésében egyesített megközelítés született egy felelősségteljesebb, szolidárisabb Európával, ahogy azt Olaszország kérte. 

Sebastian Kurz osztrák kancellár elmondta, hogy a zárónyilatkozat szerint Görögország és Olaszország zárt menekültközpontokat hozhat létre területén, ha azt szükségesnek tartja. Nincsen szó a menekültek kvóták szerinti elosztásának rendszeréről, amelyben Ausztria nem akart részt venni, ugyanis már így is aránytalanul sok bevándorlót fogadott. Az osztrák kancellár pozitív lépésnek nevezte, hogy a hangsúly a külső határok védelmére helyeződött, ugyanis a visegrádi országok mellett Dánia, Hollandia, Bulgária és Ausztria is az erősebb határvédelem mellett érvelt.

Joseph Muscat máltai kormányfő távozásakor arról beszélt, hogy a Földközi-tengeren mentési feladatokat végző civil szervezetek hajóinak tiszteletben kell tartaniuk a vonatkozó törvényeket és nem akadályozhatják a líbiai parti őrség munkáját. Szerinte ez világos és egyértelmű az állásfoglalás, amely igazolja Málta törekvéseit. (Politico/MTI)

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.