A szenzációhajhász címek védelmében csinált majmot magából és főleg a tényleg szabad sajtóból a Népszava

Mintha szándékosan a szabad sajtó lejáratása lett volna a célja mai címlapjával a sokáig kormányzati hirdetésekből vegetáló Népszavának. A nyomtatott napilap címlapján ugyanis a következő címek olvashatók a legkülönfélébb témákról szóló írások fölött:

Unalmas cím, de törvényes
Unalmas cím, ez talán megfelel az AB ízlésének
Unalmas cím, azért a cikk érdekes
Unalmas cím, nincs benne semmi, amiből baj lehetne

A négy anyag egyikéből kiderül, hogy mi az oka a nyomtatott sajtóban igen ritka, ezért kifejezetten fajsúlyosnak számító tiltakozásnak. A Népszava eszerint azon borult ki, hogy az Alkotmánybíróság egy négy éve húzódó sajtóperben most azt mondta ki, hogy

  1. egy cikk címe az olvasók figyelmének felkeltésére és az írás tartalmának megragadására szolgáló kiemelés, amelynek a személyiségi jogok sérelmére nézve is fokozott hatása lehet, ezért szigorúbb személyiségvédelmi megítélés alá esik a cikk többi részéhez képest
  2. A cím ezért a cikk többi részétől függetlenül, önállóan vizsgálandó, és nem szerepelhet benne olyan lényeges, megtévesztő pontatlanság vagy valótlanság, amely a cikk egésze szempontjából fontos.

A konkrét ügy az volt, hogy az azóta megszünt Népszabadság

Kényszerítés miatt nyomoznak Kiss-Rigó püspök ellen

címmel közölt írást. Az érintett főpap és a cikkben szintén emlegetett püspöki ülnök pert indítottak, mondván, hogy nem igaz, hogy nyomozás indult volna ellenük, hiszen ebben az ügyben őket meg sem gyanúsították, a nyomozás pedig ismeretlen tettes ellen folyt.

És a helyzet az, hogy a püspök meg az ülnöke formálisan igazat állított, amennyiben tényleg ismeretlen tettes ellen folyt az a bizonyos nyomozás. Más kérdés, hogy a téma, amiben a rendőrség vizsgálódott, maga a püspök és az ülök állítólagos cselekedetei voltak, de ettől még az a helyzet, hogy ők nem voltak nevesített gyanúsítottjai az ügynek.

Bár a Kúria nem meszelte el a lapot a pongyola címadás miatt, az Ab most megtette azt. A Népszava szerint "vigyázba állítva" ezzel a sajtót.

A Népszava cikke - és főleg a címlapos demonstráció - azt sugallja, mintha itt a magyar sajtó szabadságát alapjaiban fenyegető témáról lenne szó, amiben az Alkotmánybíróság ezt a szabadságot fenyegeti. 

Egy nyomtatott lapnál az ilyen címlapos figurázás igen-igen ritka: maga a Népszava a másfél évszázados története során kétszer művelt például hasonlót:

egyszer a cenzúra által konkrétan nullára csonkított formában tették ki a Ferenc József halálára írt cikküket:

2010-ben pedig szintén üres címlappal tiltakoztak a Fidesz új médiatörvénye ellen:

A sajtószabadságra mind a cenzúra, mind a törvény valóban nagy veszélyt jelentett. 

A mostani ügy azonban természetesen nem. 

Azt minden józan ember - Ab-ítélet nélkül is - pontosan érzi, hogy egy cikk címe tényleg fokozott hatású. Azt meg tényleg minden újságíró és aránylag sok tájékozott nem-újságíró is tudja, hogy az emberek médiafogyasztási szokásai olyanok, hogy nem kis hányaduk kizárólag címeket olvas. 

Vagyis itt egyszerű szakmai igénytelenség történt. Nem valami súlyos bűn, de mondjuk hanyagság. A Népszabadság simán megfogalmazhatta volna úgy a címet, hogy benne maradjon a kényszerítés, a nyomozás és a püspök szó is meg Kis-Rigó neve, az egész cím mégse legyen egy perelhető félhazugság. Legföljebb kicsivel hosszabb lett volna az a cím.

Ezt ilyen elánnal védeni azonban nemcsak a Népszavára nézve kínos. Hanem a szabad sajtó össztűz alatt álló maradékára is. Ez az akció ugyanis azt sugallja az odafigyelő olvasónak, mintha a becsali, félkamu címadás egyenlő lenne a sajtószabadsággal. Amire az ilyen címektől teljes joggal undorodó olvasók joggal mondhatják, hogy nekem akkor nem is annyira kell ez a sajtószabadság.


Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.