Nem fogod elhinni, de az Echo Tv-n szenvedélyesen keltek a török identitásukat védő, német válogatott focisták védelmére

Miközben már minden hivatalos, félhivatalos és nem hivatalos kormányközeli csatornán konkrét muszlimellenes, rasszista uszítás megy, a nem a zsidó-keresztény kultúrkörből származó európai uniós állampolgárok onnan kaptak segítséget, ahonnan nem várták volna: Mészáros Lőrinc televíziója, az Echo Tv Sajtóklub című műsorától.

Bencsik András a hétfői adásban arról beszélt, hogy Angela Merkel német kancellárnak „gyakorlatilag vége van”, és ezt mi sem mutatja jobban, mint a német válogatott két focistájának, Mesut Özilnek és Ilkay Gündogannak a német szurkolókat felháborító közös fotója Recep Tayyip Erdogannal, az Orbán Viktor és Orbán Gáspár jelenlétében újra beiktatott török államfővel.

És ezután jött egy szenvedélyes igazságbeszéd a két, török származású, muszlim férfi mellett.

Bencsik András hosszan kifejtette, hogy: „Ez a két, török illetőségű, de amúgy német állampolgár, amúgy zseniális focista a kampányban együtt fotózkodott Erdogan elnökkel, amire a német közvélemény – nyilván a német média uszítására – rájuk rontott, és az egyiknek még a kocsija ablakát is beverték, és a vébén pedig a focimeccs előtt az öltözőben a német németek üvöltözve kérték számon a török németeken, hogy hogy mert ő találkozni a saját népének első számú emberével? És akkor azt mondja az ember, hogy: »Ezek dumálnak multikultura... ezek a németek beszélnek befogadásról?« Hát nem teljesen természetes, hogy egy török illetőségű ember a törökök sorsdöntő választásán véleményt alkot? Nem kell szeretni a török vezetőt, de ez emberi joga, kettős tudata van: egyfelől német, másfelől török. Az derült ki ebből a jelenetből, hogy a németek miközben papolnak toleranciáról, beengedésről, lényegileg a német állampolgárok meglincselték ezt a két törököt, Németország a vébén emiatt elbukott, vagyis a hamu alatt izzik a parázs. Németországban sokkal nagyobb a baj, mint mi azt gondolnánk, tehát nemhogy a németek nem akarnak újabb migránsokat, hanem a bent lévőket sem tolerálják, és ez brutálisan kiütközött, amikor egy ott született, ott élő török ki merte nyilvánítani az ő speciálisan török álláspontját. Tehát nem a német belpolitikába szólt bele, a török belpolitika kapcsán nyilvánított véleményt, amihez a németeknek amúgy semmi közük. Na most itt vége.”

Huth Gergely erre közbevette, hogy „a németeknek totál igazuk van”, mert amikor látják, milyen csúfosan leszerepelt a csapatuk, nyilván elkezdenek mutogatni azokra a migráns hátterű focistákra, akik nem vették olyan komolyan ezt a vébét, de mit vártak. Bencsik helyre is tette: nem a német focisták, hanem a német szurkolók szítottak ellenségeskedést, sőt a török focisták csak annyit mondtak, hogy találkoztak Erdogannal, amire a németek elkezdtek őrjöngeni. Erre már Huth is azt mondja Németországról, hogy: „Tulajdonképpen egy török focistának, ha már ott van, egyébként joga van a török identitását őrizni. Miért ne őrizhetné?”

Szentesi-Zöldi László is belelovalta magát a vitába, és azt mondta, hogy: „A török futballista csak megélte azt a sorsot, ami neki jutott: tehát török gyökerek, német válogatott. Őt meghívták a német válogatottba, Németország a családját évtizedek óta hívogatja ebbe a nemzetbe, ebbe a népbe, ebbe a multikulturális összeállításba.”

Bayer Zsolt végül azzal zárta le a vitát, hogy Oroszország milyen profin szervezte meg a világbajnokságot.