Megöltek hétfőn három orosz dokumentumflmest a Közép-Afrikai Köztársaságban. A szerkesztőik szerint gyanús, hogy az orosz állam megbízására végeztek velük, míg az orosz kormány azt állítja, hogy valószínűleg rablótámadás történt. A megölt újságírók komoly titkok után kutattak a világ egyik legrettenetesebb országában.
A Közép-Afrikai Köztársaság különösen nyomorúságos helye a világnak, még afrikai léptékkel is. Az egykori francia gyarmat a 70-es években arról lett híres, hogy Bokassa nevű diktátora császárra koronáztatta magát, és a Napóleon koronázását idéző ünnepségre elköltötte az ország összes pénzét. Az már nem egyértelmű, hogy igaz-e az a széles körben elterjedt történet, miszerint Bokassa meggyilkolt ellenfelei szívéből is előszeretettel fogyasztott.
Aranyban, gyémántban és uránban igen gazdag a föld mélye, de a felszínen rettenetes nyomorban élnek az emberek, és szinte állandóan polgárháború dúl valahol az országban. A helyzet 2012-ben vált igazán borzasztóvá, amikor két nagy fegyveres milícia, a muzulmán Seleka és a keresztény Anti-balaka háborúja kezdődött. Elképesztő kegyetlenségeket követtek el mindkét oldalon.
A polgárháborút nemzetközi beavatkozást csillapította le valamelyest 2014-ben, azóta van egy gyenge kormány, ami lényegében csak a fővárost és környékét irányítja, az ország nagy része pedig tucatnyi fegyveres csoport kezén van. 13 ezer ENSZ-katona hivatott fenntartani a törékeny békét.
2013 óta tilos az országba fegyvert exportálni, de idén év elejére Oroszország kiharcolta az ENSZ-ben, hogy kivételesen szállíthassanak fegyvert az országba. Ezt azzal indokolták, hogy az ENSZ által elismert kormányt egy új, hatékonyabb hadsereg felállításában segítik, kiképzőket és tanácsadókat küldenek az országba, de ehhez a munkához fegyver is kell. Megkapták az engedélyt, és mintegy 170 kiképzőt küldött Oroszország a helyszínre.
Az ő kiképzőközpontjukat akarták megnézni a meggyilkolt orosz újságírók. Meg is találták a laktanyájukat, de nem engedték be őket, mondván ehhez Moszkvában kellett volna akkreditációt intézniük.
Mielőtt megölték őket, az ENSZ békefenntartók egyik parancsnokával találkoztak, a fővárostól 300 kilométerre északra. Alig 20 kilométert tettek meg visszafelé, amikor rájuk támadtak az úton. Az ENSZ egyik parancsnoka azt mondta, hogy azon az úton nem voltak mostanában fegyveresek támadások. Az orosz hatóságok viszont úgy sejtik, hogy rablók végezhettek az újságírókkal, akikre még figyelmeztették is őket indulás előtt a helyi hatóságok.
A három újságíró testőrök nélkül, turistavízummal járta az országot, és csak alig néhány napja kezdték meg két hétre tervezett útjukat. Egy olyan oknyomozó portál megbízásából dolgoztak, amelyet Mihail Hodorkovszkij támogat, és a közép-afrikai film elkészültének összes költségét is ő fedezte.
Hodorkovszkij a 90-es években a leggazdagabb orosz volt, miután óriási olajvállalatokat szerzett magának a privatizáció idején. Hamar összekülönbözött viszont a 2000-ben hatalomra jutó Vlagyimir Putyinnal, 2003-ban letartóztatták, és 10 évet töltött egy szibériai börtönben. 2013 Szabadulása óta külföldön él, Németország és Svájc után most Nagy-Britanniában.
A három újságíró komoly haditudósítói tapasztalattal bírt. Az 51 éves Orhan Dzsemal korábban a Novaja Gazeta politika rovatának volt a szerkesztője, aztán haditudósító lett: Grúziából, Ukrajnából, Szíriából is küldött tudósításokat, Szomáliában egyszer fogságba esett, Líbiában pedig megsebesült.
A 47 éves Alekszander Rasztorgujev a 2011-12-es oroszországi ellenzéki tüntetésekről készített videóiról lett ismert. Az utóbbi időben sokat dolgozott Kelet-Ukrajnában. Operatőrük a 33 éves Kiril Radcsenko volt, aki Csecsenföldön és Szíriában is dolgozott már.
Amikor megállították az autójukat, akkor több mint 8000 dollár készpénz és egy helyi sofőr volt velük, aki egyúttal a tolmácsuk is volt. A sofőr túlélte a támadást, minden részletet csak onnan lehet tudni, amit ő elmondott a közép-afrikai rendőröknek, és amit ezután a rendőrök megosztottak a nyilvánossággal.
Eszerint tíz, turbánt viselő és arabul beszélő fegyveres támadta meg őket (az arab nyelv nem elterjedt az országban, egyik nagyobb népcsoportnak sem ez az anyanyelve). Az autó utasaira rögtön rálőttek, egyikük azonnal, a többiek később haltak meg. Az újságíróknál lévő pénz és felszerelés sorsáról nincs hír. A sofőr meg se sebesült, másnap reggelre ért be egy településre, akkor értesítette a rendőröket a történtekről.
Az újságírókat kiküldő szerkesztőség szerint gyanús, hogy ha rablótámadás történt, akkor miért ölték meg az újságírókat, vagy ha így akarták eltüntetni a tanúkat, akkor miért hagyták élve a sofőrt.
Az újságírók két gyanúnak akartak utánajárni: annak, hogy az Afrikába küldött 170 orosz kiképző valójában nem is katona, hanem a Wagner nevű orosz magánhadsereg fegyveresei. Illetve az volt a gyanújuk, hogy az orosz fegyveresek valójában arany- gyémánt- és uránbányákat mentek megszerezni. Az orosz kormány idén év elején kötött egy bányászati együttműködést a Közép-Afrikai Köztársasággal, de ennek részleteiről semmit sem lehet tudni.
A Wagner nevű biztonsági cég katonáit külföldön először Ukrajnában vetették be. Részt vettek a Krím megszállásában vettek a nyugati szolgálatok szerint, közülük kerülhettek ki az úgynevezett "kicsi zöld emberek" is, akik felségjelzés nélküli egyenruhában vették ellenőrzés alá a félsziget főbb csomópontjait. A csoport tulajdonosa egy Putyin orosz elnök szűkebb bizalmi köréhez tartozó oligarcha, akinek egy másik vállalkozása az orosz hadsereg fő élelmiszer-beszállítója.
A Wagner jelen van Szíriában is, ahol kezdetben az Aszad-kormány olajkutak őrzésével bízta meg őket, de szárazföldi hadműveletekben is részt vesznek. Például abban a február 8-i támadásban egy kurdok ellenőrizte olajmező ellen, amit az amerikai légierő vert vissza. Az amerikai ellencsapás több tucat, egyes hírek szerint akár száz Wagner-alkalmazottat is megölhetett. A magánhadsereg három szíriai zsoldosával készített interjúról itt írtunk korábban.
Az Afrikában forgató újságíróknak az volt a gyanújuk, hogy a Wagner az orosz kormány jóváhagyásával a szíriaihoz hasonló konstrukcióban a helyi bányák miatt érkezett.
Hodorkovszkij azt mondta a Washington Postnak, hogy azért finanszírozta a forgatást, mert attól tart, hogy a Wagnert egyszer belföldön is beveti Putyin a lakosság ellen, ha az ellenzék megerősödésétől tartana, ezért fontosnak tartja a fegyveres szervezet üzelmeinek leleplezését.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.