Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Völner Pált jelölte ki, hogy válaszoljon a DK-s Oláh Lajos írásbeli kérdéseire az elmúlt időszak (három hónap) kilakoltatásaival kapcsolatban. 

A parlament honlapjára feltöltött válaszban az igazságügyi államtitkár azt írja, hogy az év második negyedévében összesen 1355 ilyen eljárásra került sor, ezek 61,25%-át a lakóingatlanok sikeres árverését követő birtokbaadási eljárások tették ki, és nagyjából 23 százelékára - 310 kilakoltatásra - lakásügyben hozott határozat végrehajtásaként került sor. Önkényesen elfoglalt lakást 81 alkalommal kellett kiüríten. 

Az államtitkár válasza alapján a Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt kilakoltatásra 130 esetben volt példa, míg a kielégítési végrehajtási eljárás során a lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadások száma a vizsgált időszakban 830 volt. Völner azt is írja, hogy 

az első az év első hat hónapjában jól láthatóan több mint 22 százalékkal csökkent a kilakoltatások száma a 2017 első felében regisztráltakhoz képest,

aminek fő oka a kilakoltatási moratórium, amit a kormány tavaly novembertől egészen idén áprilisig hosszabbított meg, és május 1-én ért véget. Völner jelzi a válaszában utal arra is: épp emiatt magas az idei második negyedévi szám, és könnyen lehet, hogy a moratórium utóhatása a harmadik negyedévi statisztikában is látszani fog. 

Az államtitkár közölte, hogy nincs számuk arról, hány gyerekes- és kisgyerekes családot érintettek az intézkedések. Korábban a Város Mindenkié kampányt is indított azért, hogy ilyen családok soha ne lehessenek érintettek kilakoltatásban, a kormánytöbbség azonban a kezdeményezést leszavazta. 

Márciusban ebben a kérdésben vitanapot is kezdeményezett az ellenzék, de a kormánypártok képviselői közül senki nem ment el. A kormány 2018-at a családok éveként jelölte meg. A kőbányai Bihari utcai kilakoltatásokról szóló 444-riportot itt tudod megnézni.