Ez a kutatás alapos merítésen alapul, a Hans Pretzsch professzor vezette csoport több száz fa anyagmintáit vizsgálta, és elemezte 30 ezer fa minden egyes évgyűrűjét LIGNOSTATION technológiával.

A famintákat a legöregebb, mintegy 150 éves európai kísérleti erdőparcellákból vették a szakemberek, olyan mindennapos európai fajoktól, mint a lucfenyő, az erdei fenyő, a tölgy és a bükk. Miden egyes erdőparcella és fa történelmét részletesen ismerjük - tette hozzá Pretzsch.

Az 1870-es évektől a napjainkig vett fa anyagminták kombinációjával és az új technológiával a kutatócsoport képes volt kimutatni, hogy a megfigyelések kezdete óta a fák könnyebbekké váltak, 1900 óta 8-12 százalékkal.

Ugyanakkor a közép-európai fák térfogat-növekedése felgyorsult 29-100 százalékkal. "Annak ellenére, hogy ma nagyobb mennyiségű fa nő, azok kevesebb anyagot tartalmaznak, mint néhány évtizeddel korábban. A könnyebb fa kevésbé tömör, és alacsonyabb a kalóriaértéke, ez fontos a faipar és az energiaipar számára is. A kisebb sűrűség fontos az élő növény esetében is, mivel emiatt növekszik a szél és hó okozta törés kockázata az erdőkben" - magyarázták a szakemberek.

A felgyorsult növekedés azt is jelenti, hogy a fák több szén-dioxidot képesek tárolni. (MTI)