A kelet-németországi Chemnitz a hétvégén a fennállásának 875. évfordulóját ünnepelte volna, de az egész rendezvénysorozatot le kellett fújni, miután az elmúlt évek legkomolyabb zavargásai kezdődtek el a városban.
A rendőrség két napig nem tudott mit kezdeni az utcára vonuló szélsőjobboldaliakkal.
Vasárnap hatalmas felháborodást váltott ki, hogy Chemnitz belvárosában leszúrták a 35 éves, német-kubai származású Daniel H.-t. Bár a rendőrség még aznap elfogta a feltételezett elkövetőket, egy 23 éves szíriai és egy 22 éves iraki férfit, a helyi szélsőjobb akkorra már a saját fórumain mozgósításba kezdett. Vasárnap este legalább 800 tüntető jelent meg az utcákon, akik közül többen bevándorlókra kezdtek vadászni,
aki nem tűnt elég fehérnek, azt megtámadták.
A szolgálatban lévő 50-80 rendőr nem tudok sokat kezdeni a több száz fős tömeggel.
Ennek ellenére a hatóságok a másnapi tüntetés előtt is nagyon alábecsülték, hogy hány embert tudnak mozgósítani a helyi szélsőjobboldali csoportok.
Mikor hétfőn már hatezer szélsőjobboldali tüntető jelent meg az utcákon, akkor is csak hatszáz rendőrt próbált rendet tenni.
A Süddeutsche Zeitung beszámolója szerint így meglepő, hogy amikor felszólították a tüntetőket, hogy hagyják el a helyszínt, a focihuligánok csak annyit mondtak a rendőröknek, hogy „szart se érdekli, mit akarsz”, és puncinak nevezték a rohamrendőröket. Aznap este sokaknak úgy tűnt, hogy a szélsőjobboldali irányítják az eseményeket, nem a rendőrség.
Nem sokon múlott, hogy a szélsőjobboldaliak és a baloldali ellentüntetők 1500 fős tábora nem ért össze. A rendőrség végül odaküldött két vízágyús kocsit, de nem vetették be, csak válaszfalként használták a járműveket. Közben a két tábor pedig petárdákkal, üvegekkel és tűzijátékokkal dobálta egymást.
Aznap este legalább 20-an megsérültek, köztük két rendőr is.
Miközben a német kormány és a pártok általában elítélték az erőszakot, de a jobboldali populista AfD egyik parlamenti képviselője úgy érezte, hogy a tüntetők oldalára kel állnia: Markus Frohnmaier vasárnap a Twitteren arról írt, hogy „amikor az állam nem tudja megvédeni a saját polgárait, olyankor az emberek az utcára vonulnak, hogy megvédjék magukat. Ennyire egyszerű. Ma már polgári kötelesség a halálhozó késes migráció megállítása. Ez akár az apáddal, a fiaddal vagy a fivéreddel is megtörténhetett volna!”
Bár a párttársai szerencsétlennek nevezték ezt a megszólalást, az AfD igyekszik meglovagolni a városban kialakult hangulatot. Megemlékezést is tartottak azon a helyen, ahol leszúrták a német férfit, a párt parlamenti frakciója régóta követeli, hogy a bűnügyi statisztikákban a késes támadásoknál jelezzék az elkövetők származását is.
Pedig a szélsőjobb Szászországban hagyományosan erősnek számít. A rendőrség már 1991-ben sem tudta megakadályozni, hogy a neonácik Hoyerswerdában felgyújtsák az ott dolgozó vendégmunkások szállását. Több mint 60 embert kellett kimenteni a városból. Az AfD elődjének számító, szélsőjobboldali Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) 2004-ben 9,2 százalékot ért el a tartományi választásokon. És a Pegida mozgalom is a tartomány fővárosában szerveződött meg. Az német alkotmányvédelmi hivatal adatai szerint a szélsőjobboldaliak által elkövetett erőszakos bűncselekmények száma is magasnak számít: tavaly 95 ilyen esetet regisztráltak, 2016-ban 145-öt, 2015-ben pedig 201-et.
Ezért is meglepő, hogy a hatóságok az első tüntetés után sem voltak felkészülve a nagyobb rohamra. Pedig a Tagespiegel szerint szászországi alkotmányvédelem előre figyelmeztette a rendőrséget, hogy az ország minden részéről megindultak a szélsőjobboldaliak és a focihuligánok Chemnitz felé. De a hatóságok mégis abból indultak ki, hogy a tüntetést szervező Pro Chemnitz nevű szervezet csak 500 fő részvételét jelezte.
Most sokan attól tartanak, hogy a hatóságok bénázása után a szélsőjobboldali csoportok úgy érzik, ha elég sokan vannak, győzhetnek, és ez még nagyobb lendületet adhat a mozgalomnak.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.