Miután a szülővárosa fideszes vezetése megszavazta neki a kitüntetést, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kijelentette, hogy „ebben a díszpolgári címben a karcagiak szeretete van benne”, illetve azt is bevallotta, hogy ő is „emberből van”. De semmi baj, mert 

„a feleségem gondoskodik arról azért, hogy minden a helyére kerüljön, tehát amikor az ember kicsit kezdene elszállni, akkor ő visszarángat a földre igazi jó karcagi menyecskeként.”

Ugyanakkor ebben a méltatlanul elhanyagolt, eddig mindössze 100-szor megtekintett videóban nem Varga Mihály a legfontosabb, hanem a Karcag TV riportere, aki a meghatottságtól alig tudja feltenni a kérdéseit, de szerencsére azért sikerül neki.

Ez már nem egyszerűen alákérdezés, erre valami új szót lenne érdemes bevezetni, de addig is, amíg azt kitalálom, álljon itt mind a négy kérdés az utókornak:

• „Nézőink nevében szeretnénk gratulálni Varga miniszter úrnak a Karcag Város díszpolgára címhez. Azt gondolom, hogy ennél meghatóbb pillanat nem sok volt az életében, talán a gyermekei születése.”
  
• „Azt gondolom, mondhatom, hogy Karcag mindig a szíve csücske marad, hiszen erről tavaly szépen is írt a könyvben. És én azt kívánom, hogy ez legyen így, és találkozzunk még nagyon sok alkalommal Karcagon.”
  
• „Én azt kívánom, hogy nagyon sokáig emlékezzenek Önre ilyen szeretettel, hiszen láttuk, hogy mindenki odament és mindenki szívből gratulált. És azt kívánom, hogy legyen kitartása, hiszen feladata az van bőven.”
  
• „Egy focis hasonlatot mondanék ide a végére, hogy jó csapatnak jó tagja volt, és azt kívánom, hogy ez így legyen a továbbiakban is.”
  

Amire mi mást „válaszolhatna” Varga miniszter, mint hogy

Köszönöm.