Nagyon úgy tűnik, hogy szerdán megszavazzák a Magyarország elleni eljárást

Az Európai Parlament keddi vitája alapján az a valószínűbb, hogy elindítják az eljárást a magyar kormány ellen a demokrácia és a szabadság súlyos veszélyeztetése miatt.

Több mint két órán át tartott a vita a Sargentini-jelentésről, amely összeszedte, hogy milyen rendszerszintű károkat szenvedett el a jogállamiság az Orbán-kormány intézkedései miatt. 

A jelentés azt javasolja a képviselőknek, hogy szerdán szavazzák meg a hetes cikkely élesítését: ez egy olyan eljárás, aminek a végén akár a magyar kormány szavazati jogát is felfüggeszthetik az EU tanácsában. Az eljárás részleteiről itt írtunk, a keddi vita legfontosabb felszólalásait pedig itt foglaltuk össze.

A néppártiak többsége szerint vállalhatatlan az Orbán-kormány

A legizgalmasabb kérdés az volt, hogy a Fidesszel egy frakcióban ülő néppártiak miket mondanak. Ha a néppártiak többsége az Orbán-kormány mellett szavazna szerdán, akkor nem lehetne meg a kétharmados többség a hetes cikkely élesítéséhez. A néppárti felszólalók elsöprő többsége viszont azt mondta, hogy megszavazzák a magyar kormányt súlyosan elítélő határozatot. Orbán Viktor is arról beszélt a vita után, hogy szerinte meglesz a kétharmados többség Magyarország ellen.

Osztrák, lengyel, ír, luxemburgi, máltai, német és svéd néppárti felszólalók is egyetértett azzal, hogy az Orbán-kormány intézkedései nem összeegyeztethetőek az európai értékekkel, egy olasz képviselő pedig arra utalt, hogy tartózkodni fog. A néppárt frakcióvezetője, a német Manfred Weber azt mondta, hogy a frakció kedd este dönt arról, hogyan szavazzanak, de érezni lehetett, hogy a néppártiak többsége nem akarja megmenteni Orbánt a kínos eredménytől. 

Az eljárás megindítását vetítette előre az Európai Tanács nevében felszólaló osztrák belügyi államtitkár is. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke szintén kívánatosnak tartotta az eljárás megindítását.

Már a vita végén világos volt, hogy Orbán Viktor is vereségre számít, hiszen azzal zárta mondandóját, hogy sajnálja, hogy a néppártiak úgy táncolnak, ahogy a baloldaliak és a liberálisok fütyülnek, és ezt gyengeségnek tartja.

Színpadi bevonulás, érzelmes szónoklat

Orbán egyébként is igyekezett érzelmi kérdést csinálni a vitából. Éppen annyit késett, hogy Judith Sargentininek két mondat után elölről kelljen kezdenie felszólalását a vita elején. 

Három miniszterétől (Gulyás Gergely, Rogán Antal és Szijjártó Péter) kísérve érkezett, különös súlyt adva így megjelenésének. Első beszédében azt mondta, hogy a szabadságért ezer éve küzdő magyar nép megvédése miatt van itt, és a magyar nép elleni támadásnak nevezte a jelentést és az eljárást is. Közölte, hogy ő sosem hallgattatna el olyat, aki nem ért egyet vele.

Orbán védelmében a néppártból csak egy kereszténydemokrata szlovákiai képviselő szólalt fel, illetve a szlovén SDS képviselője. Az SDS az idei választási kampányában hatalmas anyagi segítséget kapott Habony Árpádtól.

Az AfD, Farage és Le Pen pártja Orbán mellé állt

Orbán mellett szólaltak fel azonban a néppárttól is jobbra álló frakciók szónokai: a német AfD képviselője, a francia Nemzeti Tömörülés (korábbi nevében Nemzeti Front) hozzászólója, a Svéd Demokraták, az osztrák Szabadságpárt és a lengyel PiS szószólói, vagy például a Brexit-kampány egyik főszereplője, Nigel Farage brit UKIP-képviselő is.

Mindez azt vetítheti előre, amiről már egy ideje pletykálnak az Európai Parlamentben: Orbán Viktor a néppártból a konzervatív frakcióba viheti át a Fideszt, amit megpróbál kibővíteni az euroszkeptikus szélsőjobb meghatározó pártjaival. Az biztos, hogy ezek a pártok nyitottak az együttműködésre a Fidesszel. 

Ugyanakkor Orbán Viktor a vita után azt mondta, hogy a Fidesz magától nem lép ki a néppártból, bár arra is utalt, hogy a Fidesz tagságát felfüggeszthetik a néppártiak. Néhány hete Milánóban arról beszélt Orbán, hogy ráér az EP-választás után, azaz jövő nyáron gondolkozni azon, hogy milyen szövetségi rendszerben érdemes politizálni tovább.

Unom, hogy ennyit költünk a gazdagodásukra

A keddi vitában a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a radikális baloldal képviselői mind az Orbán-kormány ellen foglaltak állást. A legkonkrétabban és legkeményebben mégis talán Frank Engel luxemburgi néppárti képviselő fogalmazott: "Nagyon unom, hogy évente 5 milliárd eurót arra költünk, hogy néhány ember az ön környékén gazdagabb legyen", illetve a német Udo Bullmann, aki közölte, hogy "az állami közbeszerzéseket Orbán úr veje nyeri".

A magyar képviselők közül négy fideszes is felszólalt Orbán védelmében: Szájer József, Gál Kinga, Járóka Lívia és Kósa Ádám is. Előbbi kettő azt emelte ki, hogy a migráció megállítása miatt állnak csak bosszút a kollégák rajtuk, míg utóbbi kettő azt bizonygatta, hogy roma illetve fogyatékkal élő képviselőként pontosan tudják, hogy milyen jó a Fidesz a kisebbségekkel.

A jobbikos Morvai Krisztina kiállt Orbán mellett, míg a szintén jobbikos Balczó Zoltán tartózkodást ígért. A szocialista Újhelyi István hazugnak és kútmérgezőnek nevezte Orbán, a DK-s Niedermüller Péter pedig azon háborgott, hogy a fideszesek hazaárulónak tartják, mert mást gondol a politikáról, mint ők. Mindketten megszavazzák az eljárást.