A kormány elkészítette válaszait az Európai Bizottság felvetéseire a „Stop Soros” törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt indult kötelezettségszegési eljárásban, és Magyarország nem vonja vissza a jogszabályokat, amik az országot és Európát védik – mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.

Az EB júliusban kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a „Stop Soros” törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt. A testület szakértői szerint komoly aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy ezek összeegyeztethetők-e az EU-s joggal. A kormánynak 2 hónapja volt válaszolni a felvetésekre.

Völner Pál közölte: a választ szerdán elküldték a bizottságnak, a lényeg, hogy nem vonják vissza, és nem módosítják a „Stop Sorosban” foglalt korlátozásokat és a migránsok betelepítését tiltó alaptörvény-módosítást. A kormány sérelmezi, hogy az EB továbbra is nyíltan bevándorláspárti álláspontra helyezkedik, ahelyett, hogy a törvények őre lenne, és hogy a testület politikai tevékenységet folytat és támadja a határőrizetet segítő bevándorlás-politikai intézkedéseket. Ennek a legújabb eleme, hogy a határőrizet jogát előbb-utóbb el akarják vonni a Frontex segítségével – mondta Völner.

Völner szerint a „Stop Soros” és az alaptörvény-módosítás elfogadása után „a Soros-hálózat legfőbb szerve”, a Nyílt Társadalom Alapítvány az Európai Bizottsághoz fordult, ami 4 héten belül elindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, ez pedig „statáriális gyorsaság” a korábbiakhoz képest.

Elmondta, hogy várhatóan nem lesz kielégítő a bizottságnak a magyar válasz, és ún. indokolt véleményt fog küldeni a testület.

Völner Pált kérdezték arról is, hogy a bizottság közölte: a határőrizet megerősítésekor a Frontex a helyi törvények szerint végezné a munkát, a helyi rendvédelmi szervekkel együttműködésben, és nem lenne intézkedési, döntési jogköre. A válasz: a Frontex emberei most is Magyarországon vannak megfigyelőként, és az elmúlt 3 évben nem érte kifogás a magyar határőrizeti szervek munkáját. Ha az Európai Bizottság át akarja venni a határőrizetet, annak az az oka, hogy „másként akarják értelmezni a szabályokat”, és olyan „portaszolgálatot” akarnak létrehozni, amik arról dönthetnének, ki jöhet be az országba és ki nem – mondta. Az államtitkár állítása szerint az elmúlt 3 év gyakorlata alapján az EU illetékesei jóval liberálisabban értelmezik a határvédelem kérdését, hiszen azonosítás nélkül 100 ezreket engedtek be Európába, ami nagyon rossz előzmény ahhoz, hogy megbízzunk bennük.

Azok a tagállamok, amiknek nincs megfelelő határvédelmük (mint Olaszország és Görögország), igénybe vehetik a Frontex segítségét, de nem kell rákényszeríteni azokra, akik ezt meg tudják oldani – mondta. (Korábban egyébként maga Orbán Viktor kérte, hogy legyen több határőr.) 

Az államtitkár az alkotmányrevízióról azt mondta: szélesebb körű előkészítő munka előzi majd meg.

Kérdésre válaszolva azt is közölte, hogy a Sargentini-jelentés elfogadása után Magyarországnak 2 hónapja van bírósághoz fordulni, és már tart az érvek összeállítása. (MTI)