• Egyre inkább témája a nyugat-európai politikai vitáknak a magyar és a lengyel kormány önkénye.
  
• Különösen a korrupciós ügyek lehetnek fontosak a tavaszi EP-kampányban, ahol a mérsékelt pártok abban versenyezhetnek, hogy ki védi meg jobban a nyugati adófizetők pénzét.
• Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a néppárton belül elfogytak Orbán Viktor szövetségesei. 
  
• A keletieknek járó pénzeket a jogállami feltételekhez kötnék, ezzel is csökkentve a kifizetéseket.
• Az Orbánt támogató EU-ellenes pártok ellen is bevethetik az érvet, hogy a keleti vezetők veszélyeztetik igazán a nyugati kultúrát. 
  

A tavaszi EP-választásra készülődve egyre fontosabb téma a nyugati országokban, hogy az új keleti tagállamok egy része civilizálatlanságával és korrupciójával veszélyezteti a nyugati értékrendet. 

Ez a pénzről is szól, amikor a téma úgy merül fel, hogy a nyugati polgárok adójából a "keleti önkényurak" gazdagodnak. Ez egyre többször jön elő a nyugati sajtóban és a mérsékelt nagy pártok politikusainál is.

Macron ezzel nyitott Brüsszelben

Emmanul Macron francia köztársasági elnök már a megválasztása utáni első EU-csúcsra azzal érkezett, hogy a sajtóban üzent Orbánnak, hogy az EU nem egy szupermarket, ahol leveszi a polcról azt, ami tetszik neki, de ha erőfeszítést kell tennie, akkor kivonhatja magát a közös szabályok alól. Akkor a kvóta betartása volt a tét, és Macron azóta is többször beszélt arról, hogy pénzt kellene elvenni a közös szabályokat megszegő országoktól. Svéd, holland, luxemburgi és német politikusok is nyilatkoztak ilyeneket.

Két kormány van az EU-ban, amelyik nyíltan állítja, hogy ha egy szabály nem tetszik neki, akkor majd nem tartja be: a magyar és a lengyel. Magyarországon az alkotmányba tették 2018-ban, hogy az EU-s jogot felülírhatják a helyi törvények; míg a lengyel miniszterelnök-helyettes nemrégiben bejelentette, hogy ha ellenük ítél az EU bírósága, akkor sem változtatnak a bírák kinevezési szabályain. Ezek az EU teljes szétverésével fenyegető gesztusok, amelyeket szintén úgy fordítanak le a nyugati politikusok a választóiknak, hogy meg kell védeni az európai kultúrát a felforgató elemektől. 

Öt-hat éve a francia politikában még a "lengyel vízvezetékszerelő" volt a keleti veszély szimbóluma, vagyis a bevándorló melósok voltak fókuszban. De mostanában a keleti kormányok kerültek célkeresztbe. 

A néppártiak nem akarják, hogy Orbánékkal támadják őket

Ez a jelenség is hozzájárult ahhoz, hogy az európai néppártban olyanok is a Fidesz és Orbán Viktor ellen fordultak a hetes cikkelyről szóló szavazásra, mint a CSU/CDU német pártszövetség, vagy az osztrák kancellár pártja, az ÖVP. Mindkét országban a szociáldemokraták az EP-kampányban azt készülnek rájuk sütni, hogy fedezik Orbánt, amikor visszaél az EU-s támogatásokkal. Erről a német belpolitikát ismerők közül többen is beszámoltak a 444-nek.

Ez a vonal érezhető volt a múlt keddi EP-vitában is. Udo Bullmann, a szocialista frakció német vezetője, az SPD politikusa így fogalmazott:

"Világosan ki kell mondani, hogy ez az Európai Unió legkorruptabb rendszere. Nagyon sajnáljuk, de ez az igazság. (...) Orbán rokonai, különösen a veje ennek a rendszernek a kedvezményezettje. Ismétlem, Orbán úr, ön az EU-ban létező legkorruptabb rendszert testesíti meg, és ennek véget kell vetnünk, hölgyeim és uraim."

Kérdésünkre Bullmann megerősítette, hogy a magyarországi korrupció a német belpolitikában is téma lett, és hogy a német szociáldemokraták rendszeresen támadják a CSU-t azért, mert Orbánnal barátkoznak, például amikor meghívták a bajor parlamentbe.

Ugyanebben a vitában az EU költségvetési bizottságának CDU-s elnöke így fogalmazott:

"Két alkalommal vizsgálódtunk Magyarországon, és azt tapasztaltuk, hogy rossz irányba fordultak a dolgok az EU-s pénzek kezelésében. A választások óta csak romlott a helyzet. Korrupciót, összeférhetetlenségeket és kliensrendszer kiépülését látjuk, továbbá elmaradt vizsgálatokat. Különösen problémás a közbeszerzések rendszere: a pályázatok több mint harmadára csak egyetlen jelentkező van. Nem menti a helyzetet, hogy Lengyelországban még nagyobb gondok vannak. Miniszterelnök úr, a pályázatokon az ön bizalmasai különleges lehetőségeket kapnak, ami aláássa az egyenlő esélyek elvét, és akadályozza a sok lábon álló gazdaság fejlődését."

Sebastian Kurz osztrák kancellár a múlt hét elején pedig arról beszélt, hogy a Fideszt ki kellene rakni a néppártból, holott sokáig az Orbán-kormány szövetségesének számított. Ugyanilyen váratlan lehetett a fideszeseknek Gunther Oettinger (CDU) költségvetési biztos színeváltozása is. Oettinger évekig fontos szövetségese volt az Orbán-kormánynak Brüsszelben, rendszeresen találkozott a magyar miniszterelnökkel, és minden jel szerint komolyan egyengette a paksi beruházás engedélyezését is. Szeptemberben azonban egy brüsszeli konferencián már az EU-t érő legnagyobb fenyegetések közé sorolta a magyar és a lengyel kormány szabályszegéseit.

Hétfőn Budapesten pedig már arról beszélt újságíróknak, hogy szerinte az EU új költségvetésében benne lesz, hogy a jogállamiságot leépítő kormányoktól elvonhatják a támogatási pénzeket, mert elég nagy az egyetértés ebben a tagállamok között, simán meg lesz a szükséges minősített többség. Amikor februárban járt itt, akkor még azt mondta, hogy egy ilyen javaslat beépítése csak teljes konszenzussal volna lehetséges, ezért nem látja reálisnak, hogy jogállami feltételekhez kössék a kifizetéseket. 

Az EU alapszerződése azóta nem változott, csak Oettinger jogértelmezése: az év elején még védeni akarta a magyar és a lengyel kormányt egy ilyen szabálytól, de most már nem tudja tovább tartani az Orbán-párti pozícióját. Mindezt persze nem így mondja, hanem a minősített többségi vagy a teljes konszenzusos szavazás szükségességéről változott meg a véleménye. 

Máris veszik el a pénzt

A magyar költségvetés máris bajban van, mert az Európai Bizottságnál is elkezdték komolyabban venni a kifizetések ellenőrzését. Idén eddig a nyertes pályázatok után járó pénz mintegy tizedét utalták csak át, a többi a magyarországi szabálytalanságok miatt egyelőre beragadt. 

Ez a fő oka annak, hogy a magyar költségvetési hiány hatalmasra nőtt, augusztus végére már 1646 milliárddal költött többet a kormány, mint amennyi bevétele volt. 

Ha sikerül meggyőzni a bizottságot, hogy javult a magyar pályáztatási rendszer, akkor a hiányzó pénz nagy része még megjöhet. De egyelőre akkora a baj, hogy a kormány szeptember 7-én felére csökkentette a győztes pályázóknak járó előleget. Ami egyébként sok beruházást veszélyeztethet, hiszen a pályázók nem így számoltak, amikor jelentkeztek.

A szigorú bizottsági fellépés összhangban van a nyugati kormányok keletieket kritizáló politikájával.

Egyébként is téma az EU költségvetésének faragása

Az osztrák és a holland kormány ragaszkodik a leghangosabban ahhoz, hogy a Brexit után a britektől hiányzó tagdíját ne pótolják ki, semmiképpen se kelljen a nettó befizetőknek az eddiginél többet fordítaniuk az EU-ra. A véleményüket ha nem is ilyen határozottan, de más befizetők is osztják. Valahol tehát eleve spórolni kell,  miközben határőrizetre, haditechnikára és ösztöndíjakra eleve többet költenének a tagállamok. 

A nagy kifizetések közül a mezőgazdasági támogatások visszavágása is napirenden van, de az a nyugatiaknak is fáj, úgyhogy a legjobban eladhatónak a kohéziós pénzek elvétele látszik, és az ötlet iránt egyre lelkesebbek sok nyugati országban. A jogállamiság és a támogatások összekapcsolása az egyik eszköze lehet a keret további csökkentésének.

Fokozódó nyomás

Sok eljárás megy most, amelyek később alapjai lehetnek a kohéziós pénzek visszatartásának. A hetes cikkely alapján kedden tartották a lengyel kormány második meghallgatását az Európai Tanácsban, a magyar kormány pedig akár már októberben napirendre kerülhet. A lengyel bírákat hétfőn kizárták az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatából. Az EP-ben az ősszel napirendre kerül a román jogállamiság helyzete is. 

Számos kötelezettségszegési eljárás már bírósági szinten van Magyarország ellen, olyan érzékeny ügyekben, mint a lex CEU, a civilek elleni törvény, a tranzitzónás törvény és a 2015-ös kvótadöntés szabotálása. Ezekben a magyar kormány nagyon nem akar engedni, és egy elmarasztaló bírósági határozat be nem tartása után minden eddiginél komolyabb szintre léphetnek az uniós eljárások a jogállamiság ügyében.

Ha a szélsőjobb Orbánnal van, akkor Orbánt is támadni kell

A magyar és a lengyel kormányok antidemokratikus lépései tálcán kínálják a nyugatiaknak, hogy a keletiekkel szemben ígérjenek védelmet a polgáraiknak, és a nyugati civilizációs büszkeséget szembeállítsák a barbár keleti világgal. Ez egyben jó alkalom számukra arra is, hogy az elitellenes, az EU szétverését ígérő pártokat összemoshassák a keleti kulturálatlansággal, hiszen a magyar kormány politikáját nyíltan már csak a neofasiszta és EU-ellenes pártok támogatják a nyugati országokban. Például az AfD Németországban, a Nemzeti Tömörülés Franciaországban vagy a Liga Olaszországban. Orbán Viktor és Matteo Salvini milánói találkozója óta igazán erősek ezek a kritikák.

Orbánéknak éppen ezért elemi érdekük arra terelni ezeket a vitákat, hogy "igazából az a baj, hogy lezártuk a határokat", és ezért sem képes Orbán Viktor örülni annak, hogy korábbi kérésének megfelelően az Európai Bizottság egyre több pénzt költene határvédelemre. Mert amíg a nyugati mérsékelt pártok egyre inkább a civilizált - önkényuralmi törésvonal mentén igyekeznek meghatározni a versengő erőket, addig Orbán a migránspárti és migránsellenes megkülönböztetést erőlteti.