A Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung augusztusban készített egy felmérést a magyar demokrácia állapotáról. Ez az egyik legfrissebb átfogó közvéleménykutatás azóta, hogy a Fidesz-KDNP áprilisban harmadszor is kétharmaddal megnyerte az országgyűlési választásokat. De, mint ahogy a tanulmány egyik szerzője, Bíró-Nagy András meg is jegyezte, mégis eltelt már a választás óta pár hónap, így volt ideje az emberekben leülepedni a dolgoknak.

Ez az eredményen egyáltalán nem látszik meg, a kutatás egy végletekig megosztott társadalmat mutat, amelynek a kormánypárti fele egy teljesen más valóságban hisz, mint a Jobbiktól a baloldalig szinte mindenki más.

A felmérés elsődleges célja az volt, hogy megmérje, a magyar emberek mit gondolnak a magyarországi demokrácia állapotáról. Arról már csütörtök reggel is beszámoltunk, hogy semmi jót, az eredmények szerint csak a magyarok 36 százaléka szerint váltható le az Orbán-kormány demokratikus választásokon, 49 százalék szerint pedig nem. Ennél viszont jóval több is kiderül a reprezentatív felmérésből.

A magyarok harmadát egyáltalán nem érdekli, hogy egy diktátor vezeti-e az országot

A felmérésből elég világosan kiderül, milyen dolgokkal azonosítják leginkább a magyar emberek a demokráciát:

• legyen szólásszabadság,
• egyenlőség,
• és szabad választások.

Ezek közül kettő magyarországi megvalósulását aztán rögtön nagyon neccesre értékelték a válaszadók, amikor a kutatók külön rákérdeztek. Arra, hogy Magyarországon mindenki szabadon kifejezheti a véleményét és a választások is szabadok, összességében csak egy közepest adtak a magyarok.

“Látszik, hogy a magyar társadalomban bizony valami nagyon komolyan eltört a harmadik kétharmad után” - mondta Bíró-Nagy András.

Összességében többségben vannak azok, akik negatívan látják a magyar demokrácia helyzetét. Igaz csak szorosan, a lakosság fele szerint mennek rosszul a dolgok, míg 44 százalékuk szerint nincs semmi baj. Ezt az eredményt azonban rengeteg dolog árnyalja.

A kutatók külön kiemelték, hogy az elégedetlenség jóval erősebb, mint a pozitív folyamatokat látók elégedettsége. A fideszes szavazók elsöprő többsége szerint nyilvánvalóan jó irányba mennek a dolgok, de csak a 23 százalék mondja azt, hogy teljesen elégedett a demokrácia működésével,.

Ezzel szemben az ellenzéki szavazóknak végtelenül lesújtó a véleményük, függetlenül attól, hogy egyébként melyik pártra szavaznának, és még a bizonytalanok körében is kétszer annyian vannak az elégedetlenek, mint az elégedettek.

Érdemes tudni azt is, hogy a magyar lakosságnak mindössze a fele gondolja azt, hogy a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb.

A magyarok 11 százaléka szívesebben élne egy diktatúrában, közel harmadát pedig egyáltalán nem érdekli, hogy milyen politikai rendszerben él.

Ez utóbbi ráadásul nem egy új állapot, az MTA egy három évvel ezelőtti kutatása hasonló eredményekre jutott, tehát az, hogy magyarok egy jókora részét nem érdekli, hogy demokráciában él-e, Bíró-Nagy szerint egy stabil attitűd.

Ez utóbbit a kutatók még árnyalni is tudták, a felmérésből az derül ki, hogy

• minél kisebb valakinek az iskolai végzettsége, annál kevésbé érdekli, hogy demokrácia van-e vagy diktatúra,
• és az is látszik, hogy Budapesten a legkisebb az érdektelenség, a vidéki városokban pedig a legnagyobb.

A korrupcióról még a kormánypárti szavazók is tudnak, csak nem érdekli őket

Bíró-Nagy szerint a felmérés egyik legegyértelműbb üzenete az, hogy Magyarországon párhuzamos valóságok léteznek egy sor kérdésben.

“A fideszesek mintha egy teljesen más országban élnének, mint a többiek, mintha két különböző országról mondanának véleményt” - mondta

Arról, hogy a magyar választások szabadok és tisztességesek, például homlokegyenest mást gondolnak a kormánypárti és az ellenzéki szavazók, de ugyanez a helyzet a tudomány függetlenségéről is (amikor a kutatás készült, már javában zajlott a háború az MTA és az Innovációs Minisztérium között a költségvetési források elosztásáról). Utóbbiról a kormánypárti szavazók elsöprő többsége gondolja azt, hogy semmi ok a panaszra, miközben az ellenzéki szavazók elsöprő többsége azt mondja, aggódik a hazai tudósok függetlenségéért.

Bíró-Nagy szerint rémisztő az, hogy az ellenzéki szavazók hite teljesen megingott abban, hogy Magyarországon vannak még szabad választások, független igazságszolgáltatás, és olyan intézmények, amelyek korlátozhatják a kormány hatalmát.

Eközben azzal még a kormánypárti szavazók többsége is egyetért, hogy a kormány csak azokkal törődik, akik rá szavaznak, az ellenzéki véleményeket pedig semmibe veszik. Illetve a kutatók szerint az is beszédes, hogy a fideszesek a korrupcióra vonatkozó kérdésre adták a legkisebb pontszámot,

azaz a korrupció kiterjedtségéről még a kormánypárti szavazók is tudnak, más kérdés, hogy ez mennyire érdekli őket.

Amit viszont láthatóan a kormánypárti szavazók sem éreznek, pedig a kormánypropagandában még a csapból is ez folyik, az az életszínvonal növekedése.

“A magyar gazdasági helyzettel például leginkább a nyugdíjasok elégedettek, azaz nem azok, akik dolgoznak, hanem azok, akik nem” - mondta Bíró-Nagy. Összességében a magyarok 10-ből 5 pontot adtak arra az állításra, hogy az országban javul az életszínvonal.

A csodafegyver: a nemzeti konzultáció

A felmérés legérdekesebb pontjai azok voltak, ahol megmutatkozott, mely területeken mennek át a kormánypárti üzenetek, vagy melyek azok a kormánypárti témák, amely láthatóan hatással vannak a magyarokra.

Az például rögtön nagyon beszédes, hogy az elsőszámú kormányzati narratíva, miszerint a kormány megvédi az ország függetlenségét, a magyarok nagy része szerint megvalósul.

Erre az állításra még az MSZP-s szavazók jó része is magas támogató pontszámot adott, ezt a kutatók azzal magyarázták, hogy a szocialista párt idősebb támogatói szimpatizálnak a kormány szabadságharcos politikájával.

Szintén érdekes, hogy a megkérdezett magyarok szerint ma Magyarországon a vallásszabadság valósul meg leginkább a demokrácia jellemzői közül.

Ez jobban belegondolva nem csoda, a kormány nagy hangsúlyt fektet a keresztény egyházak anyagi támogatására, ráadásul Magyarországon nincs is a keresztényen kívül más, nagy számú vallási közösség.

Ezt azért kissé árnyalja az, hogy amikor a kutatók azt kérdezték, hogy van-e olyan vallás, amelyet be kéne tiltani, a válaszadók 48 százaléka simán rávágta hogy van, és lenne is ötlete, hogy melyik.

A kutatók ugyan utóbbira már nem kérdeztek rá, de Bíró-Nagy szerint a jelenlegi politikai környezetben egyértelmű, hogy az iszlámra gondolhattak.

Szintén figyelemre méltó az, hogy a megkérdezett magyarok úgy gondolják, van rá lehetőségük, hogy a nekik fontos kérdésekben népszavazáson mondhassák el a véleményüket. Ez már csak azért is furcsa, mert az elmúlt nyolc évben mindössze egy népszavazás volt, a kvótanépszavazás, akkor pedig igazából tudni sem lehetett, hogy valójában miről szavaznak az emberek, egy jó részüket pedig nem is érdekelte a szavazás, érvénytelen is lett. Ezzel szemben a kormány megakadályozta, hogy népszavazás lehessen az új alkotmányról, a vasárnapi boltzárról és a 2024-es olimpiarendezésről is.

Végül pedig, a felmérésből az is kiderült, hogy a kormány egyik csodafegyvere a nemzeti konzultáció.

A sok esetben irányított kérdéseket, sőt egyenesen hazugságokat használó konzultációkról ugyanis még az ellenzéki szavazók egy jó része is azt mondta, érdemi lehetőséget jelentenek arra, hogy hallassák a hangjukat.

Végül a felmérés a már említett eredménnyel zár, miszerint csak a magyarok 36 százaléka szerint váltható le az Orbán-kormány demokratikus választásokon, 49 százalék szerint pedig nem.

“Emögött sok minden lehet, nem csak az intézményekben való elbizonytalanodás, hanem az alternatíva hitelességi válsága is” - mondta Bíró Nagy András. Az ellenzéki szavazók nem látnak hiteles ellenzéki alternatívát, az április választási eredmények láttán pedig rendkívül mély apátiába estek. “Azt gondolják, hogy itt már olyan erőfölény van, és úgy át van alakítva a rendszer, hogy már nem lehet labdába rúgni” - tette hozzá.