Az amerikai igazságügyminiszter helyettese, Rod Rosenstein nem tűnt különösen érdekes figurának, amikor kinevezték. A republikánus jogász fegyelmezett hivatalnokként dolgozott a Bush- és az Obama-kormányoknak, mielőtt Trump kormányának része lett. De alighogy elfoglalta posztját, a felettese, Jeff Sessions elhárította magától a Trump-kampány és az orosz kormány esetleges összejátszása utáni nyomozás felügyeletét, hiszen maga is a Trump-kampány fontos szereplője volt.

Ezzel Rosentsteinra hárult, hogy a történelem egyik legnagyobb visszhangot kiváltó nyomozását felügyelje, miközben a főnöke, az elnök azt boszorkányüldözésnek tartja és folyamatosan őrjöng miatta.

Arról már eddig is szóltak pletykák, hogy Trump meg akar szabadulni Rosensteintől, de a konfliktus szintet lépett, amikor a New York Times névtelen forrásokra és FBI-feljegyzésekre hivatkozva arról írt, hogy az igazságügyminiszter-helyettes arról beszélt befolyásos körökben, hogy le kellene hallgatni Trumpot, a kormánytagoknak pedig aktiválni kellene az alkotmány 25. kiegészítését. Ez egy rendkívül bonyolult alkotmányjogi eljárás, amelynek lényege, hogy ha a saját kormányának többsége szerint az elnök többé nem képes ellátni feladatait, akkor leváltják.

Rosenstein tagadta, hogy bármi ilyet mondott volna, illetve ha mégis, akkor szerinte az csak vicc lehetett. 

Viccnek mondjuk durva.

Hétfőn kicsit mindenki megőrült: az amerikai média legjobb Fehér Ház-i kapcsolatokkal rendelkező, általában nagyon megbízható újságírói közül többen is sorra jöttek ki az értesüléseikkel. 

• Először azzal, hogy Rosenstein beadja a felmondását.  
  
• Aztán azzal, hogy Trump kirúgja. 
  
• Aztán azzal, hogy Rosenstein éppen a Fehér Házba tart...
  

És ezen a ponton mindenki felpörgött, az összes címlapon ez volt, a politikusok azonnal Twittert ragadtak, a szakértők az alkotmányos válság lehetőségeit kezdték mérlegelni.

Ugyanis ha Trump kirúgná Rosensteint, akkor elég egyértelmű lenne, hogy ezzel az oroszügyi vizsgálatot akarja befolyásolni. Márpedig az igazságszolgáltatás akadályozása olyan politikai tett és köztörvényes bűncselekmény, amelybe egy elnök már belebukott.

Richard Nixon a Watergate-botrány eltussolására tett kísérletei többek között pont abban álltak, hogy ki akarta rúgatni a különleges ügyészt, de a vizsgálatot felügyelő igazságügyi miniszter inkább lemondott, mint hogy végre hajtsa az utasítást. Aztán így tett a helyettese, Rosenstein elődje is.

Végül hétfőn nem történt meg az újabb történelmi kirúgás. Rosenstein találkozott Trump kabinetfőnökével, de Trumppal nem, és nem is jelentettek be semmit. A Fehér Ház szóvivője szerint ugyanis az elnöknek és Rosensteinnek alaposan át kell beszélnie az utóbbi időszak sajtóhíreit, de csak csütörtökre akadt szabad időpont ehhez. A rossz nyelvek szerint azért, mert aznap lesz a meghallgatása Trump főbírójelöltjének, akit már két nő vádol szexuális zaklatással.

(A CNN és a BBC élő közvetítései itt és itt.)