49 napig sodródott a nyílt tengeren - az idő nagy részében élelem és víz nélkül - egy 19 éves indonéz halász, aki közben legalább 10 olyan hajóval is talákozott, ami nem vette őt észre, míg végre kimentették.

Aldi Novel Adilangnak az volt a szerencséje, hogy az extrém munkája miatt szokva volt az egyedülléthez a nyílt tengeren. A fiú ugyanis egy rompongnak nevezett speciális halászmódszerrel dolgozott. 

Ez annyit jelent, hogy a parttól több, mint 100 kilométerre jókora háló-csapdarendszert rögzítettek a fenékhez horgonyokkal és bójákkal, aminek a része egy tutajszerűségre épített kis fakunyhó. Ebben lakott a fiú, akinek az volt a munkája, hogy esténként erős fényű lámpákat gyújtson, amik a csapdába csalják a halakat. A halászcég hetente küldött ki egy hajót, hogy az kiszedje a halakat a hálóból és élelmet, vizet és a generátorhoz szükséges üzemanyagot vigyen a halásznak.

Csakhogy egy nyár végi vihar leszakította a tutajt a köteleiről és elsodorta Adilangot. A fiúnak csak néhány napra való élelme és vize volt. Miután ezek elfogytak, úgy élte túl, hogy a nála lévő felszereléssel horgászott, a zsákmányt pedig a kunyhó faanyagát meggyújtva sütötte meg. Inni úgy ivott, hogy a tengervizet átszűrte a ruháin, hogy a sótartalom legalább egy részét kiszűrje belőle.

A fiú útközben egy idő múlva az edzettsége ellenére kétségbeesett és állítása szerint az öngyilkosság is megfordult a fejében. Nem javította a kedvét, hogy legalább tíz olyan nagy hajót látott útközben, amik nem vették észre őt. Az sem, amelyik végül felvette, de ennek végül képes volt SOS-jelzést adni a kunyhóban lévő rádión.

A hosszú utazás itt még nem ért véget, a tinédzser ugyanis Japánig utazott a hajóval, majd onnan reptették haza.