Kedden a parlamentben Áder János is felszólalt  a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia parlamenti vitájában, és megállapította, hogy nincs jobb- vagy baloldali, nincs kormánypárti vagy ellenzéki klímaváltozás.

A köztársasági elnök szerint Magyarországnak ma az oka és a lehetősége is megvan arra, hogy egy bátor, nagyratörő, ambiciózus klímastratégiát valósítson meg. Megjegyezte, hogy a magyar törvényhozás egy olyan indítvány vitáját kezdi meg, amely nemzedékeken átívelő kérdéseket érint, így arról közös nemzeti álláspontot kell kialakítani.

Áder János a veszélyeket nem csak az elmúlt nyár melegrekordjaival, erdőtüzeivel és súlyos aszályaival érzékeltette, hangsúlyozta azt is, hogy az emberi tevékenység következtében hússzor olyan gyors a felmelegedés, mint a Föld történetében bármikor. „Ma már nem az a kérdés, hogyan mentsük meg a Földet, hanem az: hogyan mentsük meg az emberi civilizációt” - mondta. 

Áder úgy látja, ha nem változtatunk, az évszázad végén már nem lesz visszaút, a Föld jelentős része kietlen pusztasággá válik. Szerinte a párizsi klímamegállapodás is ezt a veszélyt látva született három éve,  azonban azóta nemhogy nem csökkent a szén-dioxid-leadás, de még jelentősen nőtt is, és Magyarország is növelte kibocsátását az elmúlt két évben. 

Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a Kárpát-medence a klímaváltozás szempontjából Európa egyik legsérülékenyebb területe, ezért az országnak jó oka van egy ambiciózus klímastratégia megalkotására. Ehhez szerinte folytatni kell a naperőmű-kapacitás bővítését, amelynek teljesítménye négy éve minden évben megduplázódott. Ennek ellenére ma még nem mondhatunk le az atomenergiáról sem, csak ez a két energiaforrás együttes használatával érhető el, hogy az ország áramtermelése 2030-ra 90 százalékban szén-dioxid-mentes legyen.

Áder reális célnak nevezte a környezet megóvását a gazdaság növekedése, az ipar modernizációja és javuló életminőség elérése mellett, ehhez azonban szemléletváltást szorgalmazott. Hatékonyságnövelést sürgetett, például államilag támogatott háztartásieszköz-cserével, emellett a közösségi közlekedés elektromossá tételét és a hulladék hatékonyabb hasznosítását is felvetette.

Csakhogy közben a magyar kormány ellenzi az uniós klímacélok szigorítását, mert az rontaná a német autóipar helyzetét.  

Áder szerint az emberek is nagyratörő stratégia megalkotását várják el, 83 százalékuk ugyanis nagyon komoly problémának tartja a klímaváltozást, így ők várhatóan a végrehajtásban is szövetségesek lesznek. A legnagyratörőbb célnak azt nevezte, hogy 2050-re 85 százalékkal csökkenjen a károsanyag-kibocsátás 1990-hez képest. Szerinte ezzel nemcsak számos ember korai halála lenne megelőzhető, de az egészségügy is spórolna, egy megfelelő modernizációs fordulat pedig javítaná az ország versenyképességét. Az elnök idézte Ferenc pápát, aki szerint nincs vesztenivaló időnk. A Földet édenkertként kaptuk a Teremtőtől. A jövő generációnak ne vad pusztaságként adjuk tovább.

Áder János beszédét azzal zárta, önmagunkat kell megmenteni, gyermekeink és unokáink jövőjét, de helyes döntéssel édenkertet adhatunk tovább. (MTI)