Az első fokú ítéletet lényegében helyben hagyva jogerősen is két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Pécsi Ítélőtábla L. Krisztiánt, aki 2015 és 2017 között a kelet-ukrajnai Donyeckben harcolt az orosz szakadárok oldalán az ukrán hadsereg ellen.
A másodfokú bíróság némileg még enyhítette is az első fokú ítéletet, és előre mentesítette a férfit a büntetett előélet hátrányos következményeitől, illetve kimondta, hogy Krisztiánnak nem kell pártfogó felügyelet.
L. Krisztiánt 2017-ben, a ferihegyi repülőtéren kapcsolták le a rendőrök, amikor hazautazott a frontról. Egy kevésbé ismert háborús bűncselekménnyel, tiltott toborzással vádolták meg. Ilyet például az követ el, aki önként belép egy Magyarországgal nem szövetséges ország hadseregébe. Mivel a Donyeckben és környékén harcoló oroszbarát szakadárokat, illetve az általuk kikiáltott Donyecki Népköztársaságot Magyarország nem ismeri el (ahogy a Oroszországon kívül a világ többi része sem nagyon), ezért Krisztián ezt a tiltott toborzás bűncselekményt követte el azzal, hogy 2015-ben kiszökött a frontra az oroszok oldalán harcolni.
Krisztián a bírósági eljárás során többször beszélt arról, hogy ő alapvetően békefenntartónak akart kimenni Kelet-Ukrajnába. Szavai szerint miután a jobbikos Gyöngyösi Márton megfigyelőként "hitelesítette" a donyeck elszakadásáról tartott helyi népszavazást, joggal gondolhatta, hogy rendezett körülmények közé érkezik, különösen, hogy harcoló felek addigra a minszki tűzszüneti megállapodást is aláírták. Krisztán korábban arról beszélt, hogy ő egy rendezési folyamat részese akart lenni.
Ezekkel együtt a korábban 12 évig rendőrként dolgozó férfi nem tagadta, hogy 2015 és 2017 között az oroszbarát szakadárok oldalán harcolt, a háborúban meg is sérült, és két kitüntetést is kapott
Krisztián a korábbi tárgyalásokon arról beszélt, hogy már az első évben haza akart jönni, csak nem tudott. Az orosz-ukrán határon visszafelé nem léphetett át, ugyanis arra a határszakaszra nem volt érvényes az orosz vízuma. A zöldhatárt pedig nem akarta megkockáztatni, egyrészt, mert nem akart illegális határátlépést elkövetni, másrészt meg - ahogy ő mondta - ott nem viccelnek a határon.
A volt rendőr azt állította, hogy a 2016-ban megkötött, ténylegesen leírt katonai szerződését (amelynek katonakönyvét meg is találták nála), csak azért írta alá, mert a katonai szolgálat által donyecki papírokat kaphatott, amelyekkel már átléphette az ukrán-orosz határt. Végül 2017 őszén ezt meg is tette, és Moszkván keresztül hazajutott. Ekkor a magyar hatóságok már körözték, de ő ezzel nem törődött, és őrizetbe is vették a reptéren.
Krisztián az ítélőtábla előtt az utolsó szó jogán arról beszélt, hogy ő a hazatérése óta igyekszik visszailleszkedni a társadalomba, munkát és lakást is talált, egy kórházban dolgozik, ha pedig letöltendőre súlyosítják a büntetését, akkor az állását és a lakását is elveszíti.
Az első fokú ítéletet Krisztián elfogadta, de az ügyészség súlyosításért fellebbezett, azt szerették volna, ha a férfi letöltendő börtönbüntetést kap. Ezt az indítványt másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla nem találta megalapozottnak.
A jogerős ítélet szerint Krisztián „valamilyen ideológiai indíttatásból döntött úgy”, hogy csatlakozik a szakadárokhoz. A tanácsvezető bíró az ítélet indoklásakor azt mondta, hogy Krisztián egyértelműen zsoldosként harcolt, és hogy gyakorlatilag mindegy, hogy épp az oroszok oldalán fogott fegyvert, büntetőjogilag pont ugyanez lenne a helyzet, ha az ukránokhoz lép be, miután ők sem Magyarország szövetségesei.
A bíró azt is megemlítette, hogy a büntetés kiszabásánál nem kellett attól tartani, hogy ez a bűncselekmény típus nagyon elszaporodna Magyarországon, hiszen ez összességében a második ilyen ügy a magyar jogtörténetben, így pedig nem kell különösen szigorú büntetést kiszabni. Leegyszerűsítve: nem fenyeget a veszély, hogy Krisztián relatív enyhe, felfüggesztett büntetésére való tekintettel tömegek indulnak meg Kelet-Ukrajna felé a fronton harcolni, olyanok, akiket ha Krisztián letöltendőt kap, az a súlyosabb büntetés meg visszatartana.
(Címlapos kép: L. Krisztián a Pécsi Ítélőtáblán / Halász Júlia)