A világ 25, az EU 10 országában végzett felmérést a Pew Research az Egyesült Államok és Donald Trump, illetve másik négy világpolitikus, Angela Merkel, Emmanuel Macron, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin megítéléséről. Világátlagban az emberek ötük közül csak Merkelben és Macronban bíznak inkább, mint kevésbé:

Merkelben 52 százalék bízik, 31 százalék nem, Macronban 46 igen, 34 nem.

Velük szemben Donald Trumpban csupán a világszerte megkérdezett 26 ezer embernek csupán a 27 százaléka bízik, 70 százalék nem. Ennél még Vlagyimir Putyinban (30 igen, 62 nem) és Hsziben (34:56) is többen bíznak.

Az egész világon Mexikóban bíznak a legkevesebben Trumpban, ott csak a megkérdezettek 6 százaléka nyilatkozott pozitívan. Ennél még Spanyolországban (7%), Franciaországban (9%), és Németországban (10%) is többen bíznak az amerikai elnökben - utóbbi kettőben Obama elnöksége alatt bőven 70 százalék fölött volt ez az érték. Apropó Német- és Franciaország:

az a különös helyzet, hogy míg a németek inkább bíznak Macronban, mint Merkelben (77, illetve 68%), Franciaországban pont fordított a helyzet (64, illetve 78%), és Németországban kétszer annyian (30%) bíznak nagyon Macronban, mint Franciaországban.

Az EU tagállamai közül Lengyelországban bíznak a leginkább Trumpban (35%), többen mint Macronban (27%), de kevesebben, mint Merkelben (37%). Vlagyimir Putyinban (7%) és Hszi Csin-pingben (9%) a felmérésben részt vevő 25 ország közül itt bíznak a legkevésbé.

Nem úgy Magyarországon, ahol Vlagyimir Putyin Trumppal és Merkellel is hibahatáron belül van, benne 30 százaléknyian bíznak, az utóbbi kettőben 31 százaléknyian. Kína leendő örökös elnökében viszont csak 21 százaléknyian - ami némileg meglepő azok alapján, hogy a felmérésben szereplő tíz EU-s ország közül a magyarok 21 százaléka úgy hiszi, hogy a kínai kormány tiszteletben tartja állampolgárai szabadságjogait, ami messze a legnagyobb arány az EU-ban.

A kínai elnök az EU-n belül amúgy a britekben ébreszt leginkább bizalmat (39%). Putyinban pedig abban a Görögországban bíznak a leginkább (45 százaléknyian, amivel ott ő a leginkább bizalomgerjesztő világpolitikus), abban az országban, amit az oroszok európai befolyását vizsgáló Kremlinwatch idei jelentésében szimplán orosz kollaboránsként jellemzett, olyan mértékben szolgálja ki az orosz titkosszolgálatokat.

A Pew amerikai kutatóintézet, így felmérésében az USA megítélésének nagyobb teret szentelt a többiekénél. Ez alapján Trump elnöksége pont az Egyesült Államok hagyományos szövetségeseinél rontotta leginkább az ország megítélését. Mexikóban Obama utolsó elnöki évéhez képest 34 százalékponttal zuhant az USA megítélése. Hollandiában 31, Németországban 27, Kanadában 26, Svédországban és Franciaországban 25, Nagy-Britanniában 11 százalékpontot esett az USA megítélése.

A felmérésben szereplő 25 országból kilencben nem változtatott lényegesen az Egyesült Államok megítélésén Trump elnöksége, ezek közé tartozik Magyarország, ahol Obama idején a megkérdezettek 62, Trump elnökségének első és második évében 63 százalékának volt kedvező véleménye az Egyesült Államokról.

A világon mindössze két ország van, ahol az elmúlt két évben jelentősen javult az Egyesült Államok megítélése. Az egyik meglepetésre Kenya, ahonnan Barack Obama édesapja származik. A másik egyáltalán nem meglepetésre Oroszország. Obama elnökségének utolsó évében az oroszok 15 százaléka volt csak kedvező véleménnyel az Egyesült Államokról, Trump elnökségének második évében 26 százaléknak. De az oroszok is kezdenek kiábrándulni Trump Amerikájából, mert elnöksége első évében még 41 százaléknyian voltak azok, akiknek kedvező véleményük volt.