Minden eddiginél fenyegetőbb jelentést tett közzé az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC). A testület szerint éveink maradtak csak arra, hogy a történelemben példa nélkülinek számító módon alakítsuk át a világgazdaságot, különben a klímaváltozás súlyos, azonnali következményeivel kell majd számolnunk. A jelentést a Föld negyven országából érkező 91 tudós állította össze, akik több mint 6000 tudományos kutatás eredményeit dolgozták fel. 

Az IPCC hétfői jelentése szerint ha minden a jelenlegi irányba halad tovább, már 2040-re súlyos élelmiszerhiányra és gyakoribbá váló, pusztító erdőtüzekre kell fel felkészülnünk. A természettudósokból és klímakutatókból álló testület jelentése az első, ami a 2015-ös párizsi klímaegyezmény megkötése óta készült, és mint szakértők most fogalmaztak, sokkoló megállapításokat tartalmaz, olyanokat, melyekkel a témával foglalkozó szakértők pár éve se gondoltak volna. 

A szerzők szerint ha a károsanyag-kibocsátás a jelenlegi tempóban zajlik tovább, akkor az atmoszféra 1,5 Celsius-fokkal lesz melegebb 2040-re, mint az ipari forradalom előtt volt, ennek következtében pedig egész partszakaszokat önthet majd el a tenger, és jóval gyakoribbá válhatnak a szárazságok, illetve a szélsőséges időjárási jelenségek, ez pedig sokak elszegényedéséhez vezethet. 

A tanulmány szerzői szerint a katasztrófa elkerüléséhez az egész világgazdaság pár éven belüli teljes átalakítása kéne. És szerintük ugyan technológiailag erre még lehetne is esély, de arra kevés, hogy a törekvés kellő politikai támogatást is kapjon. Például nagyon jelentős szénadóra lenne szükség, 2100-ig tonnánként akár 27 ezer dollárra felvitt értékkel, de egy ilyen javaslat jó eséllyel nem menne át sem az amerikai, sem a kínai kormányon. 

A jelentés kitér arra is, hogy a jelenlegi kormányzati vállalások egyszerűen nem elégségesek ahhoz, hogy megakadályozzuk az 1,5 fokos emelkedést 2040-re. Egyben felvetnek számos javaslatot, amire még feltétlenül szükség lenne a következmények enyhítéséére, úgymint jelentős mértékű erdőtelepítési programok világszerte, átállás elektromos közlekedésre és a szén-dioxidot befogó technológiák terjedése. De a legjelentősebb lépés a károsanyag-kibocsátás csökkentése kéne legyen: a 2010-es értéknek mintegy 45 százalékát lenne csak szabad a levegőbe engednie az emberiségnek 2030-ra. 

Sőt, 2047-re gyakorlatilag teljesen szénsemleges gazdaságra kéne átállni az egész világon, és akkor is csak 66 százaléknyi esélye lenne annak, hogy a század végéig sikerül az 1,5 Celsius-fokos emelkedésen belül maradni. 

Ha ez sikerülne, akkor a különféle előrejelzési modellek szerint érdemben sikerülne tompítani a következményeken: kevésbé változna például szélsőséges irányba az időjárás, azaz kevesebb hőséghullám, jelentős esőzés és szárazság lenne várható. Fontos különbség, hogy míg a 2 Celsius-fokos emelkedéstől azt várják a kutatók, hogy az összes korallzátony elpusztulna, az 1,5 fokos változás mellett meg lehetne menteni a jelenlegi ökoszisztémák 10-30 százalékát. 

A klímaváltozás társadalmi és gazdasági okaival nemrég részletesen is foglalkoztunk, ahogy azt is bemutattuk, hogy 1979 és 1989 között volt egy évtized, amikor majdnem sikerült megmenteni a világot, de aztán mégsem. (NY Times, Guardian)