Hiába figyelmeztettek a klímakutatók, az európai miniszterek felpuhították a szén-dioxid visszafogásáról szóló terveket

Az európai autógyártók és a gyáraikból élő tagállamok már pánikolni kezdtek, amikor az Európai Parlament múlt szerdán elfogadta azt a javaslatot, ami szerint 2030-ig 40 százalékkal kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást a 2020-as szinthez képest, valamint az autógyártóknak 2030-ig a kibocsátásmentes vagy alacsony kibocsátású modellek eladási arányát 35 százalékra kellene emelniük. Végül az uniós környezetvédelmi miniszterek német nyomásra kedden felpuhították a javaslatot.

Lépni kell

A komolyabb csökkentésére már csak azért is szükség lenne, mert az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) nemrég nyilvánosságra hozott jelentése szerint ha a károsanyag-kibocsátás a jelenlegi tempóban zajlik tovább, akkor az atmoszféra 1,5 Celsius-fokkal lesz melegebb 2040-re, mint az ipari forradalom előtt volt. Ennek következtében pedig egész partszakaszokat önthet majd el a tenger, és jóval gyakoribbá válhatnak a szárazságok, illetve a szélsőséges időjárási jelenségek, ez pedig sokak elszegényedéséhez vezethet. 

Az IPCC megállapította azt is, hogy a jelenlegi kormányzati vállalások nem elégségesek ahhoz, hogy megakadályozzuk az 1,5 fokos emelkedést 2040-re.

Az előrelépéshez jelentős mértékű erdőtelepítési programokra lenne szükség világszerte, valamint át kellene állni az elektromos közlekedésre és a szén-dioxidot befogó technológiák terjedése.

Ha Európa változtatni akar, akkor a következő évtizedekben át kellene alakítania a belső égésű motorok gyártására alapozott autóiparát, hiszen 2015-ben az EU-ban üvegházhatású gázok kibocsátásának 22 százaléka a közúti közlekedésből származott, és ennek 73 százalékát a személyautók és a kisteherautók bocsátották ki. Ugyanebben az évben 0,1 százalék volt az elektromos autók aránya 2015-ben Európában, a hibrideké pedig 0,4 százalék. 

Ráadásul a közlekedés az egyetlen olyan ágazat, ahol az üvegházhatású gázok kibocsátása még mindig növekszik. Ezért 

inkább a hibrid és az elektromos modellek gyártása felé tolnák el az ipart.

A németek nem tartják olyan sürgősnek

Csakhogy a dízelbotrány következményeivel küszködő német autóipar hallani sem akar ilyen gyors átállásról. Ők csak egy 20 százalékos kibocsátás-csökkentést tartanának vállalhatónak. Attól tartanak, hogy a 40 százalékos célszám miatt szinte minden erőforrásukat az elektromos motorok fejlesztésére kellene koncentrálniuk, ami miatt sok munkahelyet meg kellene szüntetni, és az egész iparág versenyképességét is veszélyeztetné.

A 40 százalékos csökkentést a német kormány ellenezte a leghangosabban, és felsorakoztatta maga mögött a német autóiparra ráutalt kelet-európai tagállamokat. Szijjártó Péter például már szeptemberben bejelentette Münchenben, hogy Magyarország soha nem fog olyan javaslatokat támogatni Brüsszelben, amely rontaná a német, és ezen belül a bajor autóipar helyzetét. A német kormány 30 százaléknál nem csökkentett volna többet. 

Közben voltak olyan tagállamok, mint Franciaország, Svédország, Spanyolország, Dánia, Luxemburg és Hollandia, amik nem csak 40, hanem akár egy 45 százalékos csökkentési célt is támogatni tudtak volna. 

40 helyett 35

Így kedd este a szakminiszterek keddi tanácsülésén három javaslatról tárgyaltak:

  • Az Európai Bizottság csak 30 százalékkal csökkentette volna 2030-ig a szén-dioxid-kibocsátást a 2021-re előirányzott értékekhez képest.
  • Az Európai Parlament ezt 40 százalékra emelte volna.
  • A soros elnökséget ellátó osztrák kormány kompromisszumként 35 százalékot javasolt.

A tárgyaláson Németország és több keleti tagállam, például Bulgária és Magyarország sokáig ragaszkodott az Európai Bizottság által eredetileg javasolt 30 százalékos célértékhez. De például Franciaország és Hollandia ezt 40 százalékra emelték volna. Az ülésen a spanyol, a holland, a francia és a brit miniszterek arra is felhívták a figyelmet, hogy az autóipar minél gyorsabb átalakítására már az egyre erősebb kínai konkurencia miatt is szükség lenne. Ráadásul munkahelyeket is teremtene. (Dániában 2030-ra teljesen megszüntetnék a belső égésű modellek forgalmazását, de Belgiumban és Franciaországban is terveznek hasonló lépéseket.)

Végül az osztrák kormány által beterjesztett 35 százalékos kompromisszumra húsz ország szavazott igennel, négy nemmel, négy pedig tartózkodott.

A Presse beszámolója szerint Németországot sikerült meggyőzni, ezért megszavazta a 35 százalékos csökkentést, de 

Magyarország és Bulgária inkább tartózkodtak. 

Ennek alapján a kibocsátható szén-dioxid mennyiségét 2025-re 15 százalékkal, 2030-ra pedig 35 százalékkal kellene lecsökkenteni a személyautók esetében, a könnyű haszongépjárművek esetében viszont maradna a 2025-ös 15 százalék és 2030-as 30 százalék.

Valamint eltérő szabályok vonatkoznának azokra az országokra, ahol az uniós átlag 60 százalékánál alacsonyabb a zéró- és alacsony kibocsátású járművek piaci részesedése a személyautók és kisteherautók piacán. És bizonyos ösztönzőket is bevezetnének, hogy 2030-ra elérje a 35 százalékot a környezetbarát járművek aránya az új személyautókon belül.

Most az Európai Bizottságnak a felpuhított javaslatot meg kell tárgyalnia a komolyabb fellépést követelő Európai Parlamenttel. Ez a kör szerdán kezdődik.