"Keresztény nézőpontból a világ keletkezése óta kultúrharc, a jó és a ­rossz, a normális és az abnormális, a morális és az immorális, a rend és a káosz küzdelme zajlik. Politikai szempontból az értékrendek közötti küzdelem Magyarországon a XIX. század végétől a trianoni összeomláson át a mai napig levezethető," mondta a Magyar Időknek adott interjújában Kövér László. A házelnök szerint 

"amit kultúrharcnak hívunk, az az emberek lelkéért folytatott küzdelem, az, hogy miként tudjuk az üzenetünket elmondani azoknak az embereknek, hogyan tudjuk az általunk képviselt, a közösségeinket megtartó értékek melletti kiállásra bírni őket, akiknek a szavazatai által kormányzunk. A kultúrharcnak a Fidesz húsz éven át elszenvedője és nem alakítója volt."

Hozzátette: "az elmúlt két ciklusban sok olyan kihívással voltunk elfoglalva – a 2010 utáni válságkezelés, a hazai és európai politikai küzdelmek –, amelyek sikeres megválaszolásán át juthattunk csak el 2018-ban a kultúra tartalmi kérdéseiig. Eddig ezek a feladatok kötötték le szinte minden erőnket, bár – megítélésem szerint – a kultúrpolitika anyagi, infra­strukturális kérdéseiben a Fidesz–KDNP-kormányok eddig is jól teljesítettek." Bár a ráfordított anyagiak szerinte egy új aranykort hoztak, ezzel 

"párhuzamosan ugyanakkor nem érezhettük azt, hogy a magyar társadalom, a nemzetünk megkapta volna a kultúra hivatásosaitól azt a segítséget, támogatást, iránymutatást, amelyre a közös múltunk feldolgozásához, egy egészséges nemzeti öntudat kialakításához, a rendszerváltozás ellentmondásainak feloldásához, az egyre bonyolultabbá váló világban való eligazodáshoz, az élet emberhez méltó éléséhez szüksége lett volna." 

Kövér László szerint "mind a mai napig a marxizmusban gyökerezik a főáramú történelem­értelmezés, gyermekeink alapvetően azt tanulják, amit még nekünk is tanítottak." Kijelentette:

"a politikai korrektségnek nevezett szellemi elnyomás napjainkban ér véget, nem utolsósorban annak a politikai változásnak köszönhetően, amely Magyarországon az elmúlt nyolc évben végbement. Ahogy 1848–49-ben és 1956-ban is mi voltunk a világ eleje, úgy most is, a 2010 utáni magyarországi változások is komolyan hatnak arra, ami a világpolitikában és Európában történik."

Szerinte a "májusi EP-választással nemcsak a parlament, hanem az Európai Bizottság összetétele is megváltozik, ami egy új szakasz kezdetét is jelentheti, levéve a napirendről a migránsok tömegei­nek betelepítését és az Európai Egyesült Államok létrehozásának kérdését. A küzdelem azonban nem ér véget."

"Az EP-választás nem fog totális győzelmet hozni a normalitásban, a valódi európai értékekben hívők számára. Annál is inkább, mert „az ellenség álnok és könyörtelen”, ahogy egy régi jelszó fogalmaz. Annyi azonban látható, hogy a lopakodó birodalomépítés erői hogyan vonulnak vissza a kommunikációban azokról a harcterekről, amelyeket rosszul választottak meg, amelyekre idő előtt merészkedtek ki."