„A közigazgatási bíróságok létrehozása esetében olyan reformról van szó, amely messzemenően a jogállamiság védelmében születik, és aki ennek az ellenkezőjét állítja, valószínűleg félelmet akar kelteni az országban” 

- mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az M1 csütörtöki adásában azok után, hogy kedden benyújtották a vonatkozó törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. 

A miniszter azzal ideologizálta meg a kormány totális igazságügyi átalakítását, hogy 1949 előtt is volt ilyen önálló bírósági ág, és mivel Németországban és Franciaországban is van hasonló rendszer, valójában csak „felzárkózunk az uniós országokhoz”. 

Trócsányi szerint butaság, hogy új fideszes különbíróság jön létre, amiben összemosódik majd a bírói és végrehajtói hatalom. Erre az volt az érve, hogy 

• demokráciában egy demokrata nem fél, és Magyarország demokrácia, nem kell félni;
  
• a törvény nagy nyilvánosság előtt született meg, még szakértői bizottság is volt, sőt véleményeket is meghallgattak, 
• de nem csak hazai bírók, de még a Velencei Bizottság véleményét is kikérték,
• és senki nem veszti el az állását, semmi nem igaz abból, hogy "B-listázzák" a bírákat.

A különbíróságok tervéről először 2016 nyarán a 444 adott hírt. A módosítás lényege, hogy az állami intézményeket (Nemzeti Bank, Közbeszerzési Döntőbizottság, Médihatóság, de akár önkormányzatokat) érintő vagy az állam gazdálkodását. 

Akár a közadatokat érintő ügyek jelentős részét egy jogi trükközéssel az újonnan felálló közigazgatási bíróságokhoz irányíthatják majd át és ezzel egymással párhuzamos működő bírósági rendszer jön létre. Megakadályozható lehet akár, hogy a nyilvánosság értesüljön olyan pénzszórásokról, mint ami a jegybanki alapítványok vagy a kereskedőházak környékén történt az elmúlt években.