Az OLAF jelentésben foglaltakat a minden részletre kiterjedő nyomozás nem támasztotta alá, ez derült ki a magyar hatóságok, egészen pontosan az országos rendőrfőkapitányság eljárásából, amelyet bűncselekmény hiányában, végül megszüntettek.

Az ügyről Rigó Csabát, a Közbeszerzési Hatóság elnökét kérdezte Szabó Anett az Echo tv adásában azzal kapcsolatban, hogy az OLAF által vizsgált közvilágítási tenderekkel kapcsolatban bármi gyanúsat felfedeztek-e a közbeszerzéseket felügyelő hatóságnál.

• „Nekünk, a hatóságnak ezzel nem lesz dolgunk.”
  
• „Felénk nem érkezett jelzés senki részéről sem.”
  
• „Közvilágítási ügyben egyetlen jogorvoslat volt az elmúlt években.”
  

Mint kiderül, a rendőrség nem kereste meg a Közbeszerzési Hatóságot, ahogy a hatóság sem érezte úgy, hogy az OLAF jelentés megállapításai (egyeztetett árak, előre eldöntött verseny) alapján vizsgálódnia kellene a kérdéses közvilágítási tenderek környékén.

Az Elios-ügyet négy percben kibeszéli egymással Szabó és Rigó, utána rátérnek a Korrupciókutató Központ legújabb tanulmányára, amelyben 193 ezer közbeszerzés átvizsgálván arra jutottak, 2010 óta több lett a gyanús tender Magyarországon.

Rigó nem jön zavarba, kifejti, hogy a Központ rossz adatbázisból dolgozott, majd megállapítja, pont ugyanúgy jártak el, ahogy a Sargentini-jelentés összeállítói (a Sargentini-jelentés csak részben szól a korrupcióról).