Tanáraik feljelentésére biztatja az egyetemistákat Habony Árpád lapja

POLITIKA
2018 november 23., 10:51
comments 961

Csütörtökön felhívás jelent meg a G. Fodor Gábor által szerkesztett, Habony Árpád tulajdonában lévő 888 oldalon, melyben arra kérik az egyetemistákat, hogy ha elegük van az egyetemükön zajló „kéretlen baloldali politizálásból”, akkor egy megadott emailcímen jelentsék fel tanáraikat. 

A felhívás előzménye, hogy a múlt héten megjelent egy beszámoló az oldalon, melyben az ELTE BTK elsőéves diákja, Zelenka Dóra arról írt, hogy az ELTE „már a gyakorlatban is a balliberális eszmék szócsöve lett, a kormányellenes propaganda beszőtte magát az órák tematikái közé is”.  

G. Fodor Gábor
photo_camera G. Fodor Gábor Fotó: Botos Tamás / 444

Zelenka többek között arról írt, hogy az ELTE médiatudomány szakának oktatói szerint alulfizetik a felsőoktatást, miközben a tanárok átlagosan havi félmillió forint fölött keresnek. És hogy volt oktatója, aki szerint a CEU Közép-Európa legjobb egyeteme, pedig erre Zelenka semmiféle bizonyítékot nem talált. 

Szerepelt az írásban az is, hogy „a BTK néhány szaka azért vállalt szolidaritást a Társadalomtudományi Karral, mert megszűnt a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak. A tanszékvezetők a kormányt támadják azért, mert a kereszténydemokráciába nem fér bele a nyugati 'felvilágosult' világ gondolkodásmódja, miszerint a nemek megszűnése nem jelent problémát, és a feminista irodalom egy értéket közvetítő tantárgy. Na persze.”

Az írás végül arra fut ki, hogy Zelenkát felháborítja, hogy valódi tanulmányok helyett nap mint nap liberális propagandával fűszerezett előadásokat kell hallgatnia, és szégyellnie kell magát, amiért hisz a kereszténydemokráciában, és elítéli a fertőző, generációgyilkos gender ideológiáját.

Az írásra az ELTE médiatanszékének blogján reagált Hammer Ferenc tanszékvezető. A bejegyzésben tételesen cáfolta a Zelenka cikkében szereplő állításokat:  

  • A 888.hu szerint az előadó azt mondta, hogy „.. a kormány krónikusan alulfizeti a felsőoktatást. Olyan szinten, hogy még villanykörtére sem jut.” Ezzel szemben semmilyen villanykörtéről nem volt szó az órán, míg viszont aznap, szerda délelőtt, az ország legnagyobb egyeteme legnagyobb karának legnagyobb előadójában nem lehetett vetíteni projektorral. 
  • A 888.hu azt írja: Lehet sivalkodni, hogy nem jut elég pénz projektorra és villanykörtékre, az persze nem zavarja a tanárokat, hogy havonta több mint félmilliót keresnek átlagosan.” Ez hazugság. Az ELTE Médián senki nem keres nettó 500 ezret, a 10 főállású oktató nettó átlag még 250-et sem nagyon keres. Amúgy a közalkalmazotti bértábla rendelkezik az oktatók fizetéséről. Emellett a gyakorlati szaktárgyak külsős óraadói közül sokan évek óta ingyen dolgoznak, vagy pedig olyan, a szemeszterre szóló fizetésért, amit ők általában a piacon egynapos munkáért szoktak kapni.
  • A 888.hu írja: „Azt is megtudtam, hogy a CEU Közép-Európa legjobb egyeteme, függetlenül attól, hogy erre sehol sem találtam bizonyítékot.” A QS World Rankings szerint a CEU 5 szakja benne az első 100-ban, ugyanezen a listán a CEU után a legjobb magyar egyetem a Szegedi Egyetem a 380. hely környékén, az ELTE valahol a 700-750. hely körül van. A környékbeli országok legjobb egyetemei közül csak Bécs fér be az első 200-ba.

Írása végén Hammer kitért arra, hogy a 888.hu többek között „sivalkodás” címszóval látta el a szóban forgó cikket, és mint szerkesztőségnek, ezt szíve-joga tenni. Majd így folytatta: „Hogy ezt zömmel közpénzből teszik, ahhoz már talán kell némi gyomor. Azonban, hogy a 888.hu szerkesztősége megengedte, hogy egy munkatársuk elsős ELTE média szakos hallgatóként közöljön egy tévedésektől és ferdítésektől hemzsegő cikket a saját egyeteméről, az cinikus és lelketlen dolog. Mert ugyan ezért a munkáért a 888.hu-től kap fizetést a hallgató, ám úgy tűnik, a megtámadott ELTE Média jobban aggódik hallgatójáért mint a 888.hu ifjú munkatársáért.”

Hammer válaszára reagálva jelent meg csütörtökön egy újabb cikk Habony lapjában, amit aztán az Origo is szemlézett, és ami tartalmazta a feljelentésre való felhívást is. Az írás szerint Hammer „megtámadta” a 888 egyik munkatársát azért, mert „hallgatóként őszintén leírta, hogy politikailag milyen egyoldalú, manipulatív és uszító mondatok hangzottak el az ELTE-n”.

A 888 írása szerint Hammer fenyegető írásával lábbal tiporta az egyetemi intézmények és a demokrácia alapszellemiségét, azaz a véleménynyilvánítás szabadságát. Külön sérelmezték azt, hogy Hammer a tanszék blogján reagált, ezzel ugyanis szerintük visszaélt intézményi hatalmával. 

Az egyetemi oktatók feljelentésére biztató lap főszerkesztője, G. Fodor Gábor nemrég még maga is az egyetem jogi karán oktatott. Onnan azután távozott, hogy az ELTE Etikai Testülete elmarasztalta, mert az általa szerkesztett lapban többek között szexuális segédeszközként hivatkoztak Tóbiás József MSZP-s politikus feleségére, a 14 éves lányáról azt írták, hogy ,,nem tudjuk eldönteni, hogy mi lesz rosszabb: ha apja politikai vagy anyja pornófotós nyomdokaiba lép majd a szépséges Nina, mindenesetre mi egyiket sem kívánjuk neki."  

A tanárok feljelentgetésének gesztusa Magyarországról legutóbb az államszocializmus időszakából lehet ismerős, de nemzetközi példákból látni, hogy a szélsőjobboldal több országban is rákapott. Brazíliában az elnökválasztás után biztatta arra Bolsonaro pártjának egyik képviselője a diákokat, hogy jelentsék fel azokat a tanáraikat, akik nem őrülnek az új elnök győzelmének, és a német AfD is arra kérte a diákokat és szülőket, hogy jelentsék azokat a tanárokat, akik politikai véleményt fejtenek ki az intézmény falai között. 

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.