A Kövér László által vezetett Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság úgy döntött, hogy eltávolítják a Kossuth tér sarkánál lévő Vértanúk teréről Nagy Imre szobrát. Ezzel a Fidesz teljes győzelmével végződött a Kossuth téri nagy szoborháború.

Az utolsó menetben az történik majd, hogy a Nagy Imre-szobrot, aminek felállítását Demján Sándor üzelttársaival, Andrew Sarlós és Fejér Bélával közösen finanszírozta a 90-es években, elviszik majd a Vértanúk teréről, és a helyére visszaállítják a Horthyék által felavatott, az 1918-19-es vörösterror áldozataira emlékező Nemzeti Vértanúk Emlékművét. 

A terveket előterjesztő Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program (SIP) Nonprofit Zrt. vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a Kossuth tér sikeres megújítása után 

„a Nemzeti Vértanúk Emlékművének rekonstrukciójával a kiemelt nemzeti emlékhely teljes területén befejeződik a kommunista szoborrombolások okozta sebek begyógyítása”.

A korabeli fényképek, dokumentumok alapján rekonstruált Nemzeti Vértanúk Emlékműve 2019-ben készül el. Az átépített Vértanúk tere a gyalogosoké lesz, az új forgalmi rend szerint - a tömegközlekedés járatainak kivételével - gépjárművek nem hajthatnak majd át a téren - közölte. 

Wachsler Tamás tájékoztatása szerint a Nagy Imre-emlékművet „méltó helyen, a Jászai Mari tér déli, lipótvárosi területrészének geometriai középpontjában tervezik felállítani”. 

"A mai döntés után lehet megkezdeni a szükséges egyeztetést az alkotóval" - mondta. A szoborállítás keretében a jelenleg meglehetősen elhanyagolt állapotú tér teljesen megújulhat. Az elfogadott elképzelés szerint a szökőkút helyén, bazalt utcakövekkel kialakított térinstallációval övezett területen állhat majd a Nagy Imre-szoborkompozíció.

Eddig a Parlamentre nézett

Varga Tamás Parlamentre néző Nagy Imre-szobra népszerű a turisták körében, szimbolikus az elhelyezése is a Batthyány-örökméccses, az agrárminisztérium és az Országház közelében. 1956-os koszorúzási hely, bár a baloldal jár oda emlékezni, a Fidesz kerüli.  

A szobor eltávolítását már 2012-ben megpedzette Kövér László - aki elmondása szerint nem szereti, de tisztelti a mártír miniszterelnököt -, aztán idén nyáron a Jobbik indított kampányt az eltávolításáért. Akkor Orbán Viktor a Parlamentben - némi meglepetésre, mert a Fidesz egyre nagyobb távolságot tart a kommunista mártír kormányfő emlékével - még megvédte Nagy Imrét. Ennek ellenére a Jobbik és Kövér szándéka beérett mostanra.  

A hidas Nagy Imre helyére kerülő Nemzeti Vértanúk Emlékműve nem lesz a szelfiző turisták kedvence, a hatalmas kőpillér tetején egy kőkoporsó látható, alatta egy férfi (a magyarság) győz le egy sárkányt (a bolsevizmust), a másik oldalon Hungária alakja, alatta a felirat:  „A nemzet vértanúinak 1918-1919 .

  A szobrot Horthy Miklós avatta 1934 márciusban.

Aztán a második világháború után ledöntötték. 

Most ez fog visszakerülni.

Az Orbán-kormány a Kossuth tér átalakításával a korábbi kordonokat elbontotta, a forgalmat elterelte és megszüntette a valóban snassz parkolót a Parlament előtt. A tereprendezés mellett pedig meghirdették a tér 1944-es állapotainak visszaállítását. Erre nem minden esetben törekedtek egészen pontosan, így lett egy kis vízfelület a fotósok kedvéért. A valódi jelentősége a visszavágás volt a kommunista szoborháborúért. Az 1944-es állapotok hangoztatásával ugyanis ki tudtak pateroltak mindent, ami nem tetszett nekik.

Ennek áldozata lett némileg érthetetlen a forradalom lángja, aminek egyetlen bűne lehetett, hogy közadakozásból ugyan, de a szocialisták idején, 1996-ban adták át. 2012-ig koszorúzások helyszíne volt, aztán a tér átalakítására hivatkozva elvitték, és már nem is került vissza, egy jelentéktelen budai parkba száműzték. 

Átköltöztették József Attilát is.

A Földművelésügyi Minisztérium épületén lévő, az 56-os sortűzre emlékező golyókat szerencsére nem távolították el. De elvitték Kovács Bélának, a kisgazdapárt főtitkárának a szobrát is, pedig azt Orbánék állíttattak 2002-ben. Kovács elhurcolásának a napját (mármint amikor a kommunisták vitték el 1947-ben) a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává nyilvánította az első Orbán-kormány annak idején. A Képviselői Irodaház közelében állították fel újra. (A szintén kisgazda Nagyatádi Szabó István megúszta. Az ő szobrát ugyanis még 1932-ben avatták fel. A kommunisták ezt is elvitették, de nem olvasztották be. 1990-ben helyezték vissza. A felújítás után is maradhatott.)
  

De ezek csak kis lépések, a Fidesz legszimbolikusabb húzása a Trianonért bűnbaknak kikiáltott első magyar köztársasági elnök, Károlyi Mihály szobrának eltávolítása volt. 

Azzal már a kommunisták sem tréfáltak, amikor Károlyi szobrát 1975-ben éppen az őszirózsás forradalom idején meggyilkolt Tisza István emlékműve helyére állították. A Tisza-szobrot így kétszer is felavatták. Először 1934-ben Gömbös Gyula, majd 2014-ben Orbán Viktor. 

A szoborcsoportot a második világháború után távolították el a térről. Előbb Tisza szobrát döntötték le, és olvasztották be, majd a teljes műalkotást szállították el. Egy részét, a Magyar Bőséget előbb Esztergomban állították fel önálló alkotásként, Munka, majd Magvető néven. Ezt megvette az Orbán-kormány 40 millió forintért a várostól, hogy eredeti eleme is legyen a visszaállított szoborcsoportnak. 

Zala György alkotása, a Tisza-emlékmű már az eredeti felavatásakor is súlyos kritikákat kapott aránytalansága és anatómiai furcsaságai miatt, a hibákat az óriási méretek pedig csak feltűnőbbé tették. Az Est egyenes a felelősöket kereste, amiért a Kossuth teret egy újabb rossz szobor csúfítja, és a felelősöket kereste, hogy a szobrok „a művészi elgondolás teljes hiányával, stílustalanul és rendszertelenül szóródnak szét a tér különböző pontjain”. Újraállításakor Szily Laci azt írta róla, hogy „egy 3D-sített pre-szocreál festmény”. 

Orbán a 2014-es avatáson elmondott beszédében simán párhuzamot állított Tisza és saját kormánya között, mert szerinte Tisza is harcot hirdetett az ellen, hogy „a liberalizmus és a szocializmus eszméinek hangoztatói miként sajnálják le, és tartják divatjamúlt dolognak a nemzetre alapozott politikát”.  Majd egy új korszak eljövetelét látta a szoborcsoport újraállításában:

„Miért is ne következhetne a darabjaira hullott liberális korszak után egy felívelő és lelkesítő nemzeti korszak, és miért volna lehetetlen, hogy ennek véghezviteléhez éppen bennünket, ma élő magyarokat választott ki a Gondviselés?”

 

Orbán az első világháború végéről négy évvel később a Tisza-szobornál emlékezett meg. A beszédét úgy fejezte be: 

„Legyünk büszkék, hogy az erős, magáért kiállni képes ország, amelyet Tisza István politikai pályafutása legfontosabb céljának tartott, ma valóság”.   

Károlyi szobrát Siófokra vitték.

A Kossuth téren visszaállították a névadóról készült szoborcsoportot is. Ezt nagyon-nagyon hosszú huzavona után 1927-ben avatta fel Horthy Miklós. 

link Forrás

A korabeli lapok úgy élték meg az avatást, mint egy történelmi adósság rendezését, Kossuth végre méltó helyre került. (Volt vita arról, hogy Széchenyi Istvánnak kellene inkább emléket állítani. Az avatásból pedig belpolitikai vita lett, mert az ellenzéki pártok nem koszorúzhattak, a katolikus egyház pedig megsértődött amiatt, mert nem kaptak külön meghívót az eseményre. Kellemetlen mellékszálak: egy nő beperelte az alkotó Horvay Jánost, aki nem fizetett a készülő szobor tárolásáért, majd egy ennél is kínosabb per kezdődött, Horvay ugyanis készített egy Kossuth-szobrot a New York-i magyarok felajánlásaiból, de azt hibásan szálította le, és a hamar megrepedezett szobrot ki kellett cserélni).

Ez a szoborcsoport azért került el a Kossuth térről, mert a kommunisták szerint túlságosan búskomor volt. Ezt nem a kommunisták találták ki, a letargikus hangulat miatt már az avatás után is bírálták a szobrot. A helyére Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása került, a fejét felemelő, a karját a Parlament kupolája felé nyújtó Kossuth és az őt körülvevő munkás-paraszt alakok már jobban szimbolizálták a Rákosi-korszak elvárásait.

Az eredeti Kossuth és társai Dombóvára került, ezt másoltatta le a kormány, és állították fel újra a Kossuth téren. A Röstellkedő Magyarok hatalmas, újrafaragott szobrát 2015-ben adta át Áder János. 

A dinamikusabb Kossuth-szoborcsoport a Nemzeti Közszolgálati egyetem parkjába került, de úgy, hogy valaki vidáman összevissza állította fel az alakokat, Kövér László avatta fel.

link Forrás

Legutoljára, 2016-ban Andrássy Gyula szobra került vissza a régire faragott Kossuth térre. (Időben eredetileg ez volt az első nagyobb szobor a Kossuth téren, még 1906-ban avatta fel Ferencz József, aki megdicsérte az alkotót, Zala Györgyöt, hogy mennyire élethű lett ló és lovasa is.)

A szintén a téren lévő, 1937-ben átadott Rákóczi-lovasszobor megúszta a kommunistákat és Orbánék is csak felújították.