Bejutottak a tüntetők a Kossuth térre, dulakodás is volt

Véget ért a szombat délelőttre, a szakszervezetek által meghirdetett tüntetés hivatalos része. A tüntetők végül a Kossuth tér lezárása után az Alkotmány utcába szorultak, de a program vége után - miközben a tömeg nagy része hazaindult - sokan kimentek a térre.

Ott pedig szembe találták magukat a rendőrökkel, a hvg.hu szerint ekkor dulakodás kezdődött. Egyesek benyomultak avillamossínekre , és ott lökdösődni kezdtek az oda vezényelt rendőrökkel. Hátrébb egy második rendőrsorfal is biztosította a Parlamentet.

Az már korábban is látszott, hogy a tér lezárása feszült helyzethez fog vezetni, már a tüntetés vége után felállt a rendőrsorfal, volt, aki meg is próbált beszaladni.

Így kezdődött a balhé:

A rendőrök azonban egy idő után visszavonultak, és beengedték a tüntetőket a térre, ahol harsogott az Orbán, takarodj! Nagyjából ezren lehettek a téren, ők farkasszemet néztek a rendőrökkel a parlament lépcsőjénél. Egy ideig a tüntetők skandáltak és dudáltak, idővel azonban egyre csendesebb lett a hangulat. Délután 2 óra után pedig többen is elkezdtek hazafelé szállingózni.

A tüntetést a Magyar Szakszervezeti Szövetség szervezte a túlórákat szabályozó törvénymódosítás ellen. A tüntetéshez később több más szakszervezet is csatlakozott. A tüntetők 10 órakor találkoztak a Jászai Mari téren, onnan vonultak az Alkotmány utcába.

Fotó: Halász Júlia/444

A terv szerint a Kossuth térre vonultak volna, de a rendőrség reggel lezárta a teret, mondván, a lengyel alsóház elnöke éppen a parlamentben vendégeskedik, az ő biztonságát pedig biztosítani kell.

Csütörtök este amúgy újabb fordulat következett be a munka törvénykönyvéhez benyújtott módosítóindítvány történetében: miután a hét elején még úgy tűnt, hogy a szakszervezetek tiltakozásának hatására a leginkább kifogásolt változtatások kikerülnek a Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők által benyújtott javaslatból, az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága végül mégis visszaszigorította a módosítási javaslatot.

Így a parlament elé végül a jelek szerint mégis egy olyan törvénymódosítás kerülhet szavazásra, amely elfogadása esetén kollektív szerződés nélkül is, pusztán a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás értelmében lehet majd akár évi 400 órányi rendkívüli munkavégzést elrendelnie a munkaadónak.