Oroszországnak normalizálnia kell kapcsolatait az Egyesült Államokkal – mondta az orosz elnök a csütörtöki évzáró moszkvai sajtóértekezletén, de nem tudta megmondani, hogy találkozik-e a közeljövőben Donald Trump amerikai elnökkel. (Korábban John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó az orosz-amerikai csúcs megrendezését a november 25-i kercsi incidens során elfogott 24 ukrán tengerész és 3 elfoglalt katonai vízi jármű visszaszolgáltatásától tette függővé.)

Moszkva külpolitikájának célja a legkedvezőbb feltételek biztosítása az orosz gazdaság fejlődéséhez

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Oroszországnak vannak-e világuralmi törekvései, Vlagyimir Putyin kijelentette: Moszkva külpolitikájának célja a legkedvezőbb feltételek biztosítása az orosz gazdaság fejlődéséhez. A NATO külső ellenségképének fenntartásához szükséges, a történelmi félelmeket kihasználó klisének nevezte az Oroszországgal szemben hangoztatott vádakat. Szerinte az USA törekszik dominanciára, a katonai költségvetése meghaladja a 700 milliárd dollárt, szemben a 46 milliárdos orosz büdzsével.

Az orosz gazdaság alkalmazkodott a szankciókhoz

Készségét fejezte ki arra, hogy rendezze a megromlott viszonyt Nagy-Britanniával is, de kiemelte, hogy a Szkripal-ügy (a Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya ellen márciusban Angliában elkövetett mérgezéses merénylet) is eszközként szolgált az újabb gazdasági büntetőintézkedések bevezetéséhez. Putyin szerint a szankciókkal és az oroszellenességgel a Nyugat az orosz gazdaság növekedését igyekszik visszafogni, viszont szerint az orosz gazdaság alkalmazkodott a szankciókhoz, és egyes esetekben, így az agrárszférában, a saját javára fordította.

A fegyverzetellenőrzés szerződési rendszerének széthullása fegyverkezési versenyhez vezet

Putyin arra figyelmeztetett, hogy nem szabad alábecsülni a nukleáris háború veszélyét, és hogy a fegyverzetellenőrzés szerződési rendszerének széthullása fegyverkezési versenyhez vezet. Szerinte Oroszország a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú rakéták (INF) felszámolásáról és a hadászati nukleáris eszközök csökkentéséről szóló Start-3 szerződés amerikai felmondása esetén ugyanúgy a paritás fenntartására fog törekedni, ahogy azt tette azután is, hogy az USA kivonult a hadászati rakétavédelmi rendszerek kiépítését korlátozó (ABM) szerződésből.

Az orosz vezető óvott attól, hogy az Egyesült Államok kis kapacitású nukleáris eszközök rendszerbe állításával leszállítsa a nukleáris küszöböt, vagy hagyományos robbanótöltettel felszerelt ballisztikus rakétát bocsásson fel, mert az összetéveszthető egy nukleáris eszköz indításával, ami globális katasztrófához vezet.

Abszolút megengedhetetlen, hogy az USA beavatkozzon az ukrajnai egyházi ügyekbe

Abszolút megengedhetetlennek nevezte, hogy az USA beavatkozzon az ukrajnai egyházi ügyekbe. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kérdésről Mike Pompeo amerikai külügyminiszter telefonon tárgyalt Kijevvel. Az orosz elnök szerint az „egyesített szakadár” ukrajnai ortodox egyház állami beavatkozással való létrehozásának célja az volt, hogy az orosz és az ukrán népet még jobban eltávolítsa egymástól az ukrán elnökválasztás küszöbén. Az orosz elnök nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy az egyházi vagyon újrafelosztása véres konfliktushoz vezethet Ukrajnában.

Az orosz-ukrán tengeri incidens megnövelte „az egyik ukrán elnökjelölt” támogatottságát

Azt mondta, a Kercsi-szoros közelében történt orosz-ukrán tengeri incidens megnövelte „az egyik ukrán elnökjelölt” támogatottságát. Anélkül, hogy kiejtette volna az újraválasztásra törekvő Petro Porosenko ukrán elnök nevét, azt mondta, az egyik jelölt a „provokációval” Ukrajna érdekeinek rovására érte el célját.

Az orosz-ukrán kereskedelmi forgalom az ukrán vezetés „legjobb erőfeszítései ellenére” is növekszik

Azt is mondta, hogy az a tény, hogy egyetlen tengerész sem vesztette életét az incidensben, „nagy csalódottságot keltett” az ukrán körökben. Az elfogott ukránok sorsa az ellenük tiltott határátlépés címén elindított bírósági eljárás lezárása után dől majd el. Putyin, aki készségét fejezte ki az Azovi-tenger hasznosításáról megkötött orosz-ukrán szerződés tiszteletben tartására, valamint a hajózás körül kialakult helyzet javítására, elmondta, hogy az orosz-ukrán kereskedelmi forgalom az ukrán vezetés „legjobb erőfeszítései ellenére” is növekszik.

Amerika nem kell a szíriai konfliktus politikai rendezéséhez

Üdvözölte és helyesnek nevezte a Szíriából való csapatkivonásról hozott amerikai döntést. Azt mondta, az amerikai erők jelenlétére nincs szükség a szíriai konfliktus politikai rendezéséhez. Megismételte az orosz álláspontot, amely szerint az USA törvénytelenül állomásoztatott katonákat az arab országban, mert a jelenlétüket sem az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hagyta jóvá, sem pedig Bassár el-Aszad szíriai elnök nem kérte.

Putyin négy órán át beszélt

Azt is mondta, még nincs jele annak, hogy Washington valóra váltja-e elhatározását, vagyis hogy az amerikai vezetés az elmúlt 17 évben többször kilátásba helyezte az afganisztáni csapatkivonást is. Putyin egyébként egyetértett Trumpnak azzal a megállapításával, hogy az Iszlám Állam súlyos veszteségeket szenvedett el Szíriában, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a szélsőségesek átcsoportosíthatják erőiket.

Az orosz elnök a közel 4 órás, több televízió által élőben sugárzott, 14. alkalommal megtartott év végi sajtóértekezletén egyebek között azt mondta, hogy Marija Butyina, aki Washingtonban bűnösnek mondta magát az Egyesült Államok elleni összeesküvésben, nem orosz szakszolgálatok utasítására cselekedett, hanem szerinte a nőt alaptalanul börtönözték be.

Kitért a Wagner katonai magántársaság tevékenységére is, aminek szerint joga van érdekeit érvényesíteni a világon, ha tevékenységével nem sérti meg az orosz törvényeket.

A magánéletéről nyilatkozva azt mondta, hogy „rendes emberként, valamikor” meg kell majd nősülnie. Az elvált államfő az új választottja nevét nem árulta el. (MTI)